Félúton - Nissan Pathfinder teszt

A Nissan terepjáró kínálata elég összetett, van a majdnem terepjáró Qashqai, az SUV X-Trail és Murano, majd jön a valódi terepjáró Patrol és a pick up Navara. Valaki magyarázza el, ezen belül a Pathfinder mire való!

A gyáriak szerint vízben gázolni is lehet vele, mi azért ezt nem próbáltuk ki

A Nissan az elmúlt évtizedben az egyik meghatározó terepjáró márkává vált. Ha a japánok időközönként nem hoznának ki egy-egy más vevőkört megcélzó autót, akkor már azt is hihetnénk, a Jeep nyomdokaiba akarnak lépni, hiszen annyi terepjárójuk van, hogy nehéz összeszámolni. Megcéloztak szinte mindenkit, aki valamilyen formában négykerekes autóra vágyik, még olyanokat is, akik nem is szeretnének terepre menni vele.

Érdekes pont akkor írni a Nissan terepjárók erősségéről, amikor az anyacég éppen egy teljesen más modellel szemlélteti potenciálját. Igen, a GT-R-ről van szó, amelytől szinte visszhangzik az egész szaksajtó. Az utóbbi évtized legkönnyebben elérhető és egyben egyik legkomolyabb szupersportkocsija van születőben, ráadásul ez az eszmei előd, Skyline GT-R-rel szemben balkormányosként is kapható lesz. Ha nagyon erőltetni szeretnék valami hasonlóságot, akkor fel lehetne hozni, hogy ez is négykerekes, de azért nem azonos célra.

Egy átlag felhasználó inkább műúton megy, lakókocsit húz vele, netán jet-skit az utánfutón

A Nissan gyakorlatilag többszörös tudathasadásban szenvedő márka, bár az anyacég PR-osai ezt biztosan úgy fogalmaznák meg, hogy nekik a legszínesebb a modellválasztékuk. Itt van például a kispolgári szakosztály. Az élen a nők bálványa, a Micra, mellette a Micra C+C. Aztán jön a szigorúan ár/praktikum orientált Note, amelynek hangulati zsákutcájából, egy idő után sokan biztosan ki akarnak majd törni. Számukra jöhetne a majdnem terepjáró Qashqai, amely gyakorlatilag átkötő kapocs a terepjárós részleg felé. Majd ott a szigorúan nagypapás, bűn ronda, ámbár jó, csak egy kissé drága Tiida. Aki még ezzel sem elégedett, neki ott az, annak idején korszakalkotónak szánt, manapság a feledés homályába merült, öregecske Primera.

Belül hatalmas, akár hét üléssel is, de azért itt sem fejedelmi a kényelem leghátul

Ezen lista átolvasása után igencsak meglepő, hogy a gyár sportkocsi részlege sem gyenge. A 350Z elég meggyőző érveket tud maga mögé állítani, ára, formája és teljesítménye is feljogosítja arra, hogy komoly sportkocsiként kezeljük. Aztán itt a már emlegetett GT-R, amelyről elvileg nehéz rosszat mondani. Eszméletlen időt ment a Nordschleifén, ez mindent elmond, főleg úgy, hogy a világ leghíresebb és egyben leggyilkosabb tesztpályáján verte meg a 997-es Turbo Porschét.

Ha még ezt is meg tudtuk emészteni, akkor itt van még a teljes terepjáró-rengeteg, amely már tényleg semmilyen módon nem összeegyeztethető az előbbi irányzatokkal. Amint korábban már írtam, a személyautós érából a Qashqai az átvezető kapocs, aminek ezen a felén az X-Trail van. Akinek ennél nagyobb SUV-re vágyik, annak ott a Murano, de ez még nem minden. Igazi terepjárónak ott a Patrol, pick up-fronton pedig a Navara viszi a prímet. Itt van azonban még a Pathfinder - hogy mi szükség van rá, nem egészen világos.