"Szigorítani kellene a jogosítványhoz jutást"

Kondorosi Ferenc, az Új rend program kormánybiztosa válaszolt olvasóinknak a Vendégszobában. Nem csupán az utóbbi időben sokat emlegetett objektív felelősséggel és zéró toleranciával kapcsolatban érkeztek kérdések: szó esett a KRESZ-változásról, a hamisítás elleni küzdelemről és a magyar jogrendről. A kormánybiztos beszámolt a közúti szigorítások eddigi eredményeiről, és beszélt az objektív felelősség kiterjesztésének korlátairól is. Gyorsabban menni nagyobb kanászság, virágültetésre ítélni pedig nem lehet.

Üdvözlöm a kedves csetelőket, egy jogásszal beszélgetnek, aki szereti a hivatását, de nem vaskalapos módon nézi a világot. Várom kérdéseiket, és örülök, ha érdeklődnek.

Kifejtené, mi mindent takar az Új rend? [Török#2132]

- Ez egy program, amelyet Roosevelt egykori amerikai elnöktől tanultunk, aki a rend és a szabadság egységére figyelmeztetett. Azt jelenti, hogy a jogállam és a piacgazdaság már működik (ha nem is úgy, ahogy szeretnénk), de rengeteg a társadalmi probléma, a rendetlenség, a szabályozatlanság. A közúti közlekedésben, a bankvilágban és az élet egyéb területein egyaránt rendet kell teremteni. Nagy gond van a hamisításokkal, fel kell venni a harcot a színesfém-kereskedelem nemkívánatos jelenségeivel. Mivel valóban jogállamot akarunk, ezek a problémák csak jogi szabályozással és a jogalkalmazás komoly tökéletesítésével oldhatók meg.

A programnak mikor érezhetjük legelőször hatását a mindennapi életben? [Myller]

- Már érzékelhető a hatás, elsősorban a közlekedés terén. Az elmúlt évi adatokhoz képest ebben az évben 162 fővel kevesebb ember halt meg a közutakon, 36,7%-kal csökkent a súlyos balesetek száma, és általában véve is javult a közúti közlekedés kultúrája. Próbálunk jogkövetők lenni, már beszélünk az élelmiszer- és a gyógyszerhamisításról, bár még ezekről a témákról néhány hónapja alig tudott valaki. Egyre több szó esik a lízingcsalásokról is. Ezek a témák a közbeszéd részeivé váltak, gondoljon csak arra, hogy egyre kevésbé sikk a mozgássérültek parkolóhelyére beállni.

Köztudott, hogy nagyon sok elektronikus tartalmat torrentezéssel töltenek le. Hogyan kívánják elkapni az illetőket? Van valami programjuk a kalózkodás megszüntetésére? [Myller]

- Ez nem lesz könnyű, a nálunk kicsit fejlettebb skandinávok is most kezdték a harcot. Mi egyelőre a hamis gyógyszerek, a hamisított élelmiszerek, táplálék-kiegészítők ellen próbáljuk felvenni a küzdelmet. Most alakult meg a hamisítás elleni nemzeti testület, most kezdjük megismerni a hazai valóságot, eddig ugyanis külföldi szervezetektől kaptunk adatokat arról, mi és milyen mértékben hamis nálunk.

A hírhedt józsefvárosi piaccal mik a szándékaik? Az a hamisítók és csempészek Kánaánja. Bár a Vám- és Pénzügyőrség rengeteg sikert ér el ezen a téren, szerintem ezt a problémát lehetetlen megszüntetni. [Myller]

- Most dolgozunk egy új jogszabályon, amely 2008-as színvonalon (a technika és az elektronikus kommunikáció mai szintjén) szabályozná a vásárok és piacok rendjét. Nem akarok semmilyen döntést sem megelőlegezni, hiszen egyedi ügyekben nincs ilyen hatásköröm, de olyan piacra, amely "a hamisítók és csempészek Kánaánja", nincs szükség.

Ez a hamisítás elleni küzdelem persze leginkább a multikat védi. Itt is azt érzem, hogy nem a legfontosabb, embereket érintő problémák lennének napirenden. Egyébként a hamisítás elleni küzdelem a hamis pártígéreteket is érinti? [maszek(sz)ffi]

- A hamisítás elleni küzdelem a leghétköznapibb érdekeket védi, hiszen eljut a vásárok, piacok rendjének szabályozásáig is. Teljesen hétköznapi kérdés, hogy feltárjuk és kivonjuk a piaci forgalomból a hamis gyógyszereket, "gyógyhatású" készítményeket, élelmiszereket. Most van finisben az élelmiszerlánc-biztonságról szóló törvény, amely a szántóföldtől az asztalig tartó folyamatot éri el a jog erejével. A hamis pártígéreteket pedig a választók ítélik meg.

Említette a beszélgetés elején, hogy a bankvilágban is rendet kell teremteni. Mit ért pontosan ezalatt? [Myller]

- Az uzsorakamat intézményére gondolok, és nem is klasszikusan az igazi bankokra, hanem azokra a pénzintézeti szolgáltatásokat teljesítő szervezetekre, amelyek 300-400%-os THM-mel adnak kölcsönt. Jelenleg azt vizsgáljuk, lehet-e a THM-et maximalizálni. Számos országban (ahol piacgazdaság és jogállam van) ezt megtették. A szabály értelme a fogyasztóvédelem. Ami az egész bankvilágot érinti, sőt az egész magyar társadalmat, az a pénzügyi, költségvetési, gazdálkodási kultúra hiánya. Sajnos a családok nem igazán tudnak tervezni, borzasztó mértékben eladósodnak, sokan presztízsből, megalapozatlan mértékben vásárolnak, s nem mérik fel a családjuk gazdasági teljesítőképességét, "adósságszolgálati képességét", lehetőségeit. A közelmúltban tárgyaltam erről a kérdésről a Bankszövetség és az MNB vezetőivel. Végiggondoljuk, mit is lehet tenni pénzügyi kultúra javítása érdekében. A jogi megoldásokat kereső szakértő sem felejtheti el azonban, hogy itt összetett társadalmi problémáról, szociális kérdésről, ki kell mondani: nagy társadalmi csoportok ijesztő szegénységéről is szó van. Meg kell találni az állami beavatkozás piackonform módjait.

A parlamentben és a kormányban nem kell rendet tenni? [grics]

- Ezzel a kijelentéssel kezdtem a program megvalósítását. Nevezetesen hogy a politikai elitnek önmaga körül kell először rendet tennie, akkor van igazán hitele. Minden politikai párt képviselői, szakértői tudják, hogy szabályozni kell a pártfinanszírozást, a képviselői költségtérítéseket. Ezek 2/3-os törvényalkotási tárgykörök, és - sajnos - a konszenzus nem jött létre.

Várható-e a zéró tolerancia kiterjesztése? Ha igen, kikre? [jolan39_]

- Nem a zéró tolerancia kiterjesztésén gondolkodunk, hanem az objektív felelősség szélesebb körű alkalmazhatóságán. Így például azt vizsgáljuk, hogy a buszsávban való közlekedés (hasonlóan az autópályák leállósávjának használatához) minősíthető-e az objektív felelősségi körbe tartozó cselekménynek.

Az Alkotmánybíróságon átmegy az objektív felelősség? Én is utálom a szabálytalankodókat, de olyanért felelnem, amit nem is követtem el, szerintem nem oké. [trabant08]

- Az AB döntéseit nem tudom megjósolni, a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága viszont úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét nem sérti az objektív felelősség. Még büntetőügyben is megengedhetőnek tartotta a személyes felróhatóságtól független felelősségre vonást. Garanciákat kell tiszteletben tartani, így azt, hogy ne lehessen "menekülni" a felelősségre vonás elől. És nem valamennyi jogsértő cselekményt szabad ezzel a szigorú felelősségre vonással büntetni, hanem csak azokat, amelyek valamely alkotmányos alapjog vagy alapérték (emberi élethez, testi épséghez való jog és a környezet védelme) közvetlen és nyilvánvaló veszélyeztetésére - ez a "real and present danger" - irányulnak.

Miért nem teszik az autó értékétől vagy teljesítményétől függővé a büntetést? Nem mindenkinek egyforma visszatartó erő a százezer forintos bírság. [maszek(sz)ffi]

- Két rendező elv van. Vagy objektív a felelősség - és az üzemben tartónak kell viselnie, ami alól csak akkor menekülhet, ha ellopták az autót, ha fuvarlevéllel vagy menetlevéllel vezetik vagy a tényleges vezető okiratban ismerte el, hogy ő volt a volánnál -, vagy szubjektív felelősség van, ami a személyes felróhatóságon, az elkövetői minőségen alapul. A gépkocsi értéke vagy teljesítménye az elkövetett cselekmény súlya vonatkozásában nem rendező elv.

És ezen nem lehet változtatni? Hisz a visszatartó erő szempontjából "rendező elv" a tétel nagysága. [maszek(sz)ffi]

- A jogalkotó mindig értékel. Minősíti, hogy milyen a cselekmények - szörnyű szakkifejezéssel - társadalmi veszélyessége. Ez nagy vitatéma volt az előéleti pontok meghatározásánál is. Mit hány ponttal kell büntetni? Vajon hogyan lehet a jogsértések között rangsorolni? Én azt az álláspontot képviseltem, hogy lehet és kell is differenciálni. Azok legyenek súlyosabban minősülő, magasabb pontot "érdemlő" szabálysértések, amelyek az erkölcsi "világrend" ellen is irányulnak. A forgalomtól lezárt területre való ráhajtást nem ítélem ilyennek, a cserbenhagyást azonban igen. A jogalkotói mérlegelés persze nagyon sokszor vitatható. Egyik legizgalmasabb mai kérdés, hogy mit kell egyáltalán a büntetőjoggal büntetni, hol kell "belépni" a büntetőjognak.