Ingyenbicikli-rendszert terveznek Budapesten

Kerékpárkölcsönző rendszer kiépítésén dolgozik a Főpolgármesteri Hivatal és a Magyar Kerékpárosklub. Akár már 2010 őszétől ezer darab kerékpárt használhatnak a budapestiek és a fővárosba érkezők szinte ingyen. A felmérések szerint van igény a külföldön működő szisztémára, amely 1,19 milliárd forintért indulna el, és a biciklis balesetek számának csökkenését is remélik tőle.

A lopások mérséklése miatt Budapesten is hasonlóan egyedi kerékpárok lesznek

Egyre több az autó, emiatt egyre rosszabb a levegő, miközben egyre lassabb a közlekedés Budapest belterületén. Ezen a helyzeten változtatna a Főpolgármesteri Hivatal szerint az Európa számos nagyvárosában már így-úgy működő kerékpárkölcsönző rendszer beindítása, amelynek kialakításán hónapok óta dolgozik az önkormányzat háttérintézménye, a Parking Kft. és a Magyar Kerékpárosklub.

Egy általuk megrendelt közvélemény-kutatásra hivatkozva azt állítják: a Budapesten naponta közlekedő 450 ezer autós öt százaléka hajlandó lesz egy jelképes összeg fejében autóját kerékpárra cserélni, ez összesen 22 500 kocsit jelent. A felmérés ennél is nagyobb számot mutatott arra a kérdésre, hogy a fővárosiak közül mennyien lennének szívesen a rendszer regisztrált tagjai. E szerint Budapest teljes lakosságának 16 százaléka (körülbelül 300 ezer ember) használná kisebb-nagyobb rendszerességgel a kölcsönözhető kerékpárokat.

Több kerékpár - kevesebb baleset

"Ez azért jó, mert kevesebb autó lesz a városban, így kevesebb dugó alakul ki, javulhat a levegő minősége. Még a BKV-n is több ülőhely lesz az időseknek, mert a kerékpárokat nagyobbrészt a fiatalok használják majd" - sorolta a várható előnyöket az [origo]-nak Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. ügyvezető igazgatója. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyvárosba autóval érkezők egy része átül a bringákra, emellett sok fiatal a tömegközlekedés helyett a kölcsönözhető kerékpárral jár iskolába, munkába.

De nem lesz-e több kerékpáros-baleset Budapesten, ha egyik napról a másikra plusz ezer - később még több - bicajt engednek a forgalomba? László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint ellenkezőleg, ettől csökkennek majd a balesetek. Tapasztalatai - és az adatok - szerint minél több kerékpáros teker a budapesti utakon, annál kevesebb a baleset az autósokkal, mert mindkét tábor egyre jobban megtanulja a másikkal szembeni helyes közlekedési szabályokat. A kölcsönzőrendszer még inkább ebbe az irányba viszi majd a közlekedést - állította László.

Ezer bringa, ezer forint

A jelenlegi tervek alapján a rendszer a Nagykörúton belül, valamint a budai Duna-parton indulna. Ezen a 6,8 négyzetkilométeres területen lehetne használni a kerékpárokat, a határvonalon kívül azonban kezdetben még nem. Ha beválna a rendszer, akkor viszont kibővítenék akár 23 négyzetkilométerre is a bejárható területet.

Első lépcsőben a pirossal jelzett területen belül működik majd a rendszer

Minden használónak regisztrálnia kellene magát a személyes adataival és elérhetőségeivel, és ezért szinte ingyen, a mostani számítások szerint évi ezer forintos regisztrációs díjért egy évig használhatná a kerékpárokat. A rendszer kitalálóinak az a célja, hogy minél gyorsabban cserélődjenek az embereknél a bicajok, ezért a tervek szerint csak harminc percig ülhetne valaki alkalmanként a kerékpáron ezer forintért. Külföldi tapasztalatok alapján ebbe a kategóriába esik az utazások kilencven százaléka. Lehetne persze tovább is használni őket, de ez már pluszköltséggel járna. A harminc és kilencven perc közötti használati időért a mindenkori BKV-jegy árát kellene majd fizetni (ez most 290 Ft), és ha valaki másfél óránál is tovább magánál tartaná a kerékpárt, akkor annak a költsége három jegy ára lenne.

Ezért cserébe várhatóan ezer kölcsönözhető bringával indulna a rendszer, amelyeket elektronikusan működő dokkoló állomásokról lehetne elvinni - vagyis önkiszolgáló lenne a rendszer. Hogy egy, a regisztrációs díj befizetéséért cserébe kapott kártyát vagy hitelkártyát kellene behelyezni a dokkolóba a kerékpár elvitele előtt, még nem döntötték el. Amennyiben beválik az ötlet, az igények - és a területbővítés - arányában növelnék a működtetők a biciklik számát.

Az első lépcsőben kijelölt 6,8 négyzetkilométeres belvárosi területen 75-80 dokkolóállomást alakítanának ki, egymástól maximum 300-800 méterre ("gyaloglási távolságra"), leginkább közlekedési csomópontokban, metró-, villamos- és buszmegállók, valamint parkolók közvetlen közelében. Gyarmati Zoltán szerint a dokkolókkal elvesznek majd parkolóhelyet is az autósoktól, de parkokba - idővel például a Városligetbe, Népligetbe - és a Margitszigetre is terveznek állomásokat.

Bizalom és szállítás

A rendszer egyik alapja gyakorlatilag a bizalom: ha valaki elviszi a dokkolóból a kerékpárt, akkor azt egy másikban harminc percen belül le kell raknia. Ha ezt a - regisztráláskor elfogadott - szabályt százával szegnék meg a használók, nem működne a rendszer, nem lenne szabad kerékpár. Renitensek biztosan lesznek, de a kerékpárokat hosszú órák óta engedély nélkül használókat Gyarmati Zoltán szerint a központból felhívják a megadott elérhetőségen, vagy akár írásbeli figyelmeztetést is küldenek.

A folyamatos működés másik feltétele, hogy mindig, minden tárolóban legyen elegendő kerékpár. Barcelonában például megfigyelték, hogy a hegyvidéki tárolók reggelente mindig kifogytak, legurultak velük a helyiek munkába a belvárosba, estére viszont nem tekertek vissza a hegyre. A magyar rendszer kitalálói ezért mindenképpen üzembe állítanak majd szállító kisteherautókat, amelyek a kiürült dokkolókba (várhatóan a pályaudvarok mellett) folyamatosan szállítják a megtelt állomásokról a kétkerekűeket.