"Felrepült a bringás a szélvédőre"

Minél több a kerékpár az utakon, annál kevesebb a baleset - állítják a biciklisek, akik egyre több felületet követelnek maguknak az utakból az autósok rovására. A járműforgalommal szemben is használnák az egyirányú utcákat, igénybe vennék a buszsávokat, és külön megállóhelyeket akarnak maguknak a piros lámpánál várakozó kocsisor előtt. Az autósok és a buszosok képviselői szerint e kérések teljesítésével "hullákat gyártanánk". Miközben folyik a vita, az útfelületek újraosztása a bringások javára - ha lassan is, de - megindult.

Meghalt egy tizenkét éves bicikliző kisfiú, amikor elütötte Budapesten egy betonkeverő teherautó - A kerékpárosok érdekvédői biztonságosabb utakért lobbiznak

Nem vitás, jelentősen megnövekedett Budapesten a kerékpárral közlekedők száma az elmúlt évtizedben. Hogy pontosan mennyivel is, László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke sem tudott pontos számot mondani, erről nem létezik precíz felmérés.

Közelítő adatok azonban kibogarászhatók a különféle kutatásokból. Az [origo] írt elsőként a csaknem ingyenesre tervezett fővárosi kerékpár-kölcsönző rendszerről, amit megelőzően egy reprezentatív felmérés azt mutatta: a budapestiek negyven százaléka (kb. 720 ezer ember) biciklire pattanna, ha beindulna a kölcsönző. Országos adat, hogy a családok hetven százalékában van valamilyen kerékpár. Visszatérve Budapestre, a bringások számát, erejét demonstráló legutóbbi Critical Mass nevű rendezvényen harmincezren tekertek a lezárt utakon. Amit biztosnak mond László: tízezrek bringáznak naponta a fővárosban, és évről évre egyre többen.

Miközben növekszik a kerékpározók száma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kissé foghíjas statisztikái szerint nem emelkedik a kerékpárosokat érintő balesetek száma. (Az elmúlt három év adatait keretes írásunkban találja.) László szerint egyértelműen kijelenthető: minél több ember teker egy-egy városban, annál kevesebb a baleset a kétkerekűek sérelmére. Ennek szerinte egyértelműen az az oka, a közlekedés szereplői rákényszerülnek arra, hogy figyeljenek egymásra, hogy megtanulják az együttműködést.

Másfél száz baleset évente

A rendőrségi adatok szerint az elmúlt három évben nem növekedett Budapesten a kerékpárosokat érintő balesetek száma. Arra kértük a BRFK-t, közöljék, melyek a főbb baleseti okok az autósok és a kerékpárosok részéről. A rendőrségtől csak az utóbbiakkal kapcsolatban kaptunk választ: figyelmetlen kerékpározás, megállási kötelezettség elmulasztása, elsőbbségadás elmulasztása, gondatlan irányváltoztatás és bekanyarodás.

	balesetek száma	halálos	súlyos	könnyű
2008	166	3	39	124
2007	142	3	33	108
2006	162	-	44	118

Az egyre több bringás még nagyobb biztonsága érdekében az országos és a helyi kerékpárosklubok újabb útfelületeket akarnak maguknak. Ezért az utakkal bőven behálózott nagyobb városokban - a sokakban élő tévhittel ellentétben - nem újabb, drága kerékpárutakat akarnak, hanem a meglévő útfelületek sokkal olcsóbb újraosztását. Jó példa lehetne erre László szerint Budapest, ahol négyezer kilométernyi út van, ami megfelelő forgalomirányítás mellett elegendő lenne autósoknak, bicikliseknek egyaránt. Az alábbiakban ismertetjük a kerékpárosok legfontosabb kéréseit, míg cikkünk második oldalán az autósok és buszosok képviselőinek ellenérveit olvashatják, valamint az eddigi eredményeket. Azok is vannak.

Egyirányú utak megnyitása ellenirányban is A Magyar Kerékpárosklub abból indul ki, hogy az általában belvárosi egyirányú utak azért egyirányúak, mert nem elég szélesek két autó számára, valamint az autók forgalmát akarták csökkenteni a szűkebb áteresztőképességgel. Csakhogy plusz egy kerékpár nem olyan széles, mint plusz egy autó, másrészt ha a kerékpárokat beengedik ezekbe az utcákba ellenirányból is, az nem növeli a légszennyezettséget - érvelnek az elképzelésük mellett. Ráadásul a bringásoknak nem kellene kerülniük többutcányit olyan városrészekben (például Budapest belvárosában), amelyek tele vannak egyirányú utakkal.

Brüsszelben az összes egyirányú utat használhatják mindkét irányba a kerékpárosok, és nem csak az ilyen széleseket

Mindezek miatt azt szeretnék, hogy az egyirányú utakat a kerékpárosok használhassák ellenirányban is, tehát a közlekedő autókkal szemben. László szerint ez azért lenne jó, mert az általa leggyorsabbnak mondott városi közlekedési eszközzel, a kerékpárral nem kényszerülnének a kerekezők a fölösleges kerülők alatt nagyobb forgalmú, vagyis veszélyesebb utak használatára. Az elnök emellett úgy gondolja, egy ilyen döntés elősegítené az autósok és a bicajosok együttműködését is, hiszen vagy az autós lassítana előzéskor, vagy a kerékpáros húzódna félre, ha előznék őt, mint ahogy ez Brüsszelben működik. Belgium fővárosában ugyanis az összes egyirányú utcát ellenirányban is használhatják a kerékpárosok.

Buszsávok megnyitása a kerékpárosok számára Mivel ma nem használhatják a bringások a buszsávot, ezért - ha az életösztönük helyett a szabálykövető magatartásuk erősebb - a buszok és az autók közé bepréselődnek a sávhatárra, ami az érdekvédő szervezetük szerint különösen balesetveszélyes. A jelenlegi szabályozás néhány kivételtől eltekintve nem engedi a buszsáv használatát, ahol igen, ott tábla jelzi ezt. A Magyar Kerékpárosklub megfordítaná ezt: szinte mindenhol engednék a bicajos közlekedést, ahol nem, ott figyelmeztetne a tábla erre.

Hogyan ne üttesd el magad

Az amerikai Michael Bluejay írt ezzel a címmel egy kiváló könyvet, amelyet magyarul is elolvashat bárki a Magyar Kerékpárosklub honlapján. A kiadvány életszerű példák sokaságát mutatja be arról, hogy milyen szituációkban üthet el egy autó egy kerékpárost, de legfőképpen azt, hogy miként lehet ezeket a helyzeteket megelőzni. Néhány fejezetcím a könyvből: A jobb kereszt, Az ajtó, A halál vörös lámpája, Gyalog-átkelőhelyi becsapódás, A rossz irányú puffanás.

Persze a buszsáv használatának két fontos előfeltétele van. Egyrészt a buszokkal telezsúfolt sáv (Budapesten például a Rákóczi út) nem biztonságos, tehát csak átlagos vagy az alatti buszforgalmú sáv jöhet szóba. Másrészt nem elég szélesek a buszsávok, ezért azokat László János szerint tágítani kellene az autósávok kárára. Tehát újra kellene osztani az útfelületeket, vagy eleve szélesebbekre kellene ezeket tervezni. Arra a felvetésre, hogy egy-egy kerékpáros akár akadályozhatja is az ötven-száz embert szállító buszt, az elnök úgy válaszolt, hogy az nem baj, ha lassít a busz az előzéskor, "az nem probléma, ha négy másodpercet veszít ezzel".

Előretolt felálló a lámpánál Ennek a forgalomtechnikai elképzelésnek tulajdonképpen még egységesen elfogadott neve sincs. A lényege, hogy a piros lámpánál várakozó kocsisor számára jelenleg felfestett fehér záróvonal mögött kialakítanának egy öt-hat méteres sávot, ennyivel hátrébb kellene megállniuk a kocsiknak a jövőben. Az így legelöl kialakuló védett felületre csak a kerékpárosok állhatnának be, akár megelőzve a már pirosnál várakozó autókat is, és a lámpa sárgára váltásakor ők indulhatnának elsőként.

Párizsban a különféle buszsávokban is tekerhetnek a bringások

Arra több megoldás is van az érdekvédő szervezet szerint, hogy miként közelíthetik meg az előretolt felállót a bicajosok. Ha van az út mellett vagy az úton elkülönítve kerékpársáv, akkor onnan, ha viszont nincs, akkor László szerint a lámpát megelőzően ki lehetne alakítani pár tíz méter hosszan.

B+R parkolók A fentiek mellett más, a kerékpáros közlekedést elősegítő döntéseket is várnak a biciklisek. Ilyenek az úgynevezett B+R parkolók (a kifejezés a "bike and ride - kerékpározz és utazz" szlogenből eredő rövidítés). Ezek a parkolók biztonságos kerékpártárolókat tartalmaznak, ezzel elősegítve, hogy az autóval, de leginkább vonattal és busszal az adott városba érkezők átülhessenek a kerékpárra. Emellett a városokon belül közlekedési csomópontokban is elhelyezhetők, hogy a kerékpárt tömegközlekedési eszközre cserélhessék a közlekedők, vagy fordítva.

A legfontosabb a jó elhelyezés, és a biztonság. Ideális esetben megvalósítható az, hogy például egy Budapestre negyven kilométerről dolgozni járó ember minden reggel lecsatolhassa a bringáját a városszéli távolsági buszmegállóban, azzal munkába menjen, majd este visszarakhassa ugyanoda, ami után felszállhat a hazafelé vezető buszra. Így ő már környezetbarát módon közlekedik a város belsejében, nem szennyezi semmilyen járművel a levegőt.

Kerékpártárolók De semmit nem ér az újraosztott út, a B+R parkoló, ha a munkahelyen, a hivatal vagy éppen a bolt előtt nincs hely a kétkerekű tárolására. "Könyveket tudnának teleírni a pesti kerékpárosok arról, hol milyen trükköket kell a bringa leláncolásakor alkalmazni,ol melyik táblát lehet kihúzni a földből, melyik kerítésvas alkalmatlan a bicikli megőrzésére" - fogalmazta meg a jelenlegi helyzetet László.

A budapesti VII. kerületben 57 kerékpártámaszt szerelt fel az önkormányzat tavaly. A fővárosi önkormányzat 80 darab kihelyezését tervezi a Nagykörútra

A városok vezetőinek a kerékpárosklub szerint olyan helyekre kell tárolókat építeniük, ahová járnak az emberek, például közintézményekhez, piacokhoz, szórakozóhelyekhez. László állítja, ma nagyon nehéz dolga van Budapesten még annak is, aki akár a saját költségén akar tárolót építeni, mert borzasztóan nehézkes az engedélyezés. A klub azért lobbizik a fővárosi önkormányzatnál, hogy legyen egy kijelölt ember, aki az ilyen igényeket intézi, merthogy az elnök szerint a múzeumoktól a bankokig többen fordulnak hozzájuk segítségért: tárolót szeretnének a látogatóiknak és a dolgozóiknak.

Kerékpárok szállítása a tömegközlekedési eszközökön Az is nagyban segítené a kerékpárosok életét, ha bizonyos tömegközlekedési eszközökön szállíthatnák a kétkerekűjüket. Jellemzően a hegyi és kirándulójáratok jöhetnek szóba, valamint hétvégén a buszok és villamosok többsége. A kerékpárosklub szerint többféle megoldás kínálkozik erre. A villamosok esetén lehetne külön kocsi a bicajoknak, vagy egy kocsi egyik fele, míg a buszoknál vagy a beltérben kellene külön helyet kialakítani, vagy a jármű hátuljára is fel lehetne szerelni tárolókat. Úgy, mint azt a személyautóknál, lakóbuszoknál szokták.

A HÉV járatain és a fogaskerekűn már engedélyezték a bicikliszállítást, de az elnök úgy gondolja, az is csak félig sikerült megoldás lett. Hiszen miközben felteheti a kerékpáros a járművét a szerelvény kocsijába, letámasztani már nem tudja azt. (Megkérdeztük a BKV-t a kerékpárok szállításáról és a buszsávok esetleges használatáról is, de nem kaptunk választ.) "Az egyik legnagyobb fájdalmunk a BKV" - fogalmazott László.

Ingyenes kerékpárkölcsönző rendszer A bringások vágyai közül a megvalósulásra itt léteznek a legígéretesebb tervek. Amint azt áprilisban már megírtuk, az elkövetkező évek legjelentősebb kerékpáros-beruházása a tervek szerint az évi ezer forintért használható bringák kölcsönzőjének kiépítése lesz, várhatóan 2010. tavaszi indulással.

Kerékpár-kölcsönző Washingtonban. Hasonlót terveznek Budapestre is

Két hete közgyűlési döntéssel megerősítették a pályázatot, amit pár napja nyújtottak be a Pro Régió Ügynökségnek, amely az európai uniós pályázatok koordinációját végzi. A kormány várhatóan még a nyáron dönt a javaslatról, és amennyiben kiemelt projektnek minősíti, elkezdődhet a kivitelezőre vonatkozó pályázat elindítása és a rendszer kialakítása.