Túlélési tanácsok autópálya-használóknak

Elvileg a közúti közlekedés leggyorsabb és a legbiztonságosabb formája az autópályán való haladás. Az elmúlt hétvégén történt rengeteg baleset azt mutatja, nem árt felidézni az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Azt általában tudják - még ha nem is tartják be mindig -, hogy jobbról tilos előzni, de azt a döbbenetes adatot kevesen ismerik, hogy átlagosan húsz percig marad életben, aki a vészsávban áll.

Autópályán a helytelenül megválasztott követési távolság - a nagy sebesség miatt - könnyen súlyos, halálos balesetet okozhat

Minden komolyabb statisztika azt igazolja, hogy az autópályákon történik a legkevesebb baleset, vagyis ez nem csak a leggyorsabb formája a közlekedésnek, hanem elvileg a legbiztonságosabb is. Elég azonban csak a nyári hétvégéken a rádiót hallgatni, szinte csak arról szólnak a közlekedési hírek, hogy merre ne menjünk, hol van torlódás vagy pályazár. 

Elég a legutóbbi, a Balaton-átúszás hétvégéjét megnézni, folyamatosan jöttek a hírek a különböző balesetekről. Szombat hajnalban két kamion ütközött még a Balatonon túl, majd a Balatonra tartó autósok összesen négy balesetet okoztak Pákozdig. Délután visszafelé történt súlyos motoros baleset, az emiatt feltorlódott autók közül egyből kiszállt egy türelmetlen autós, akit egy másik elütött, majd cserbenhagyott. Vasárnap a szalagkorlátnak ütközött és felborult egy ukrán mikrobusz az M7-es zalai szakaszán. Egy hétvége, egy autópálya szomorú statisztikája.

 

Minden ötödik halálos autópálya-baleset a leállósávban történik

Mi lehet a baj, miért nem tudunk biztonságosabban közlekedni? Korábban rengeteg szakértő megfogalmazta, hogy hazánkban nem megfelelő a közlekedési kultúra. Miért működik ez külföldön - egyáltalán jobban működik? Rengeteg a kérdés, próbáljuk megkeresni a válaszokat.

Még mindig az autópálya a legbiztonságosabb

Tavaly összesen 19174 közúti baleset jegyeztek fel, ebből 566 eset történt autópályán és autóúton. Ez azt jelenti, hogy a balesetek mindössze 2,95 százaléka történik gyorsforgalmi úton, vagyis továbbra is elmondható, hogy ez a legbiztonságosabb közlekedési forma. Az azonban világosan látszik a statisztikákból, hogy a nagyobb elérhető sebesség miatt a sérülések súlyosabbak. Amíg egyéb útvonalak esetén a balesetek 3,7 százalékánál van halálos sérült, addig a főútvonalakon 7,5, az autópályákon már 8,5 százalékánál, és a súlyos sérültek aránya is jóval nagyobb.

Autópályán tavaly 438 baleset történt, a maradék 128 tehát autóúthoz köthető, ebből 68 az M0-shoz. A legtöbb baleset az M3-ason, a legtöbb halálos kimenetelű viszont az M5-ösön történt. A hétvégi dugókról elhíresült M7-es elmarad az említett két autópálya mögött, sőt az M1-esnél is jobb mutatókkal rendelkezik. A nem túl régi M30-asé a legrosszabb mutató: hat baleset történt, a fele halálos kimenetelű volt.

Elsősorban az egy irányban haladó autók ütköznek össze, többnyire a helytelen követési távolság miatt. A második leggyakoribb a szilárd tárgynak ütközés (118 alkalom), ami általában szalagkorlátot, sávelválasztót és hasonló autópálya-tartozékot jelent, de 83 alkalommal megcsúszás, megpördülés, felborulás okozta a balesetet. A statisztika szerint hat olyan eset is volt tavaly, hogy szemben haladtak járművek, és ebből lett súlyos baleset. Az adatok szerint 12 esetben ütköztek álló járműnek, 13 alkalommal pedig gyalogost ütöttek el.

Minden szakértő megegyezik abban: ha jól használnánk az autópályákat, hatékonyan és biztonságosan lehetne közlekedni. Az általunk megkérdezett gépjárművezetők viszont abban egyeznek meg, hogy jelenleg ez nem működik megfelelően Magyarországon. Mindenki a nyugatot hozza fel példaként, ahol sokkal nagyobb tömeg esetén is jól lehet haladni, mégsem kell rettegni.

A hibák a sávok használatával kezdődnek. A felhajtáskor kevesen használják ki rendesen a gyorsítósávokat, helyette inkább jóval kisebb sebességgel bevágnak valaki elé. (Szintén probléma, hogy a külső sávban haladó autós a másik besorolását segítendő akkor sem húzódik a belső sávba, ha megtehetné.)

Egy hétvégi nap a Balaton felé. Hosszú kocsisor - szükség van a higgadtságra

A leállósáv elnevezése megtévesztő; ha vészsávnak hívnánk, egyértelműbb lenne, mire való. Csak műszaki hibás jármű állhatna ott addig (jól láthatóan megjelölve), amíg el nem húzzák onnan. Sok pihenőhely van az autópályák mellett, mégis gyakran látni, hogy azért álltak meg emberek a leállósávban, hogy nyújtózzanak, kivegyenek valamit a csomagtartóból vagy éppen elvégezzék a dolgukat. Mérhetetlen felelőtlenség!

Amint egy kis dugó van, a türelmetlenebbek egyből itt előznek, és általában nem lépésben, hanem nagy sebességgel. A mentők, tűzoltók, rendőrök is a leállósávban sietnek menteni, ha a forgalmi sávok állnak. Döbbenetes adat: a vészsávban átlagosan húsz perc a túlélési idő.

Közlekedés autópályán és autóúton - vonatkozó KRESZ-paragrafusok

37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.
(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(3) Tilos
b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.
(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást - tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.

Párhuzamos közlekedés

36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. [...]
(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely járművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival szabad.
(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.
(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.

Az előzésre szolgáló sávot sem megfelelően használjuk, gyakran elfelejtjük: jobbra tarts van! Bár az autópályák fölé belógó információs kijelzőn néha ez is megjelenik, a gyakorlatban azonban körülbelül annyira veszik figyelembe, mint a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető vagy a követési távolság helyes megválasztására ösztönző üzeneteket. Emelkedőn, ha van kapaszkodósáv, ott is jobbra tarts van. Ha nem megy teherautó a jobb oldali sávban, akkor mi húzódjunk ki, hiszen ezzel további lehetőségek nyílnak meg az előzésre. Külföldön ez működik, valósítsuk meg itthon is!

Díjfizetési rendszer

A hazai autópályák nagyrészét (kivéve néhány rövidebb ingyenes szakaszt) pénzért vehetjük igénybe. Az úthasználati jogosultságot számtalan módon megvásárolhatjuk, a virtuális matrica bevezetésével a matricák értékesítése lényegesen egyszerűbbé vált.

A három mobilszolgáltatónál sms-ben igényelhetünk autópálya-matricát, bár a kínálat itt korlátozott és a Vodafone esetében csak előfizetéses ügyfelek vásárolhatnak ily módon. A vásárlásnak ennél a formájánál általában 150 forint pluszköltséggel kell számolnunk, amit "kényelmi díj" címszóval szednek be a szolgáltatók (ez a D1-es 4 napos matrica esetében azt jelenti, hogy 1640 forint helyett 1790 forintot kell fizetnünk). Általában minden szolgáltatónál a 8100100-as telefonszámra kell elküldeni a gépjármű rendszámát egybeírva, majd a válasz-sms-re küldeni kell egy üres választ. A virtuálismatrica-vásárlás lehetőségeit itt nézheti meg táblázatban összefoglalva.

Interneten keresztül is beszerezhetjük a matricát, ráadásul így lehetővé válik az elővásárlás is. Az autopalyamatrica.hu-n bárki vásárolhat bankkártyával - a kényelmi díj 100 forint -, az isihop.hu-n ilyen költséggel nem kell számolni. Telefonhívással is rendelhetünk matricát a fizessenmobillal.hu-n, ehhez viszont előbb fel kell töltenünk az egyenlegünket a honlapon. Online vásárlás esetén a vásárlást nyugtázó sms-t vagy e-mailt ugyanúgy meg kell őrizni egy évig, mint a bizonylatot.

Személyes vásárlásra a benzinkutakon kívül az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban is van mód. Az összes autópálya-matricát árusító hely listája itt olvasható.