Vágólapra másolva!
A járműimport minden érában rendelkezik a maga sajátosságaival, legyen szó határnyitásról, roncsbehozatalról, regisztrációs adóról vagy szlovák rendszámról. A költségek csökkentésére kialakulnak az "iparágak", mindig az aktuális igények szerint. Sok pénzért a régi álmokat is meg lehet valósítani.
Vágólapra másolva!

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Nagyértékű használt autó vásárlásánál gyakran felvetődő kérdés: itthon vegyünk, vagy hozzunk be külföldről


A nyolcvanas évekig ritkán lehetett nem szocialista gyártmányú autót látni nálunk. Szenvedélyesen csodáltuk és foglaltuk le a "nyugati" kocsikat akkor is, ha olasz, svéd vagy japán volt a kérdéses darab. Amikor aztán felszabadult a piac, sorra jelentek meg az országban az egyes márkák képviseletei. Nagy méretekben indult meg a használt gépkocsik áradata is a nyugati határon túlról. Ford Escort, Volkswagen Golf I, Mercedes-Benz W123 - hogy csak a legnépszerűbbeket említsük, de rajtuk kívül minden, amit a németek, svájciak, franciák, olaszok levetettek, jöhetett - akár törötten is. Többek között mi lettünk a nyugati autópark roncstelepe.

A márkaképviseletek autószalonjai az új, a murvás-kerítéses telepek a használt gépkocsikat tették elérhetővé számunkra. Import ma már mindkét szektorban van, sőt, egy idő után "átvették" egymás profilját: a márkakereskedők a beszámított autóknak nyitottak egy használt-telepet, miközben sok használtautó-kereskedő kezdett újautó-importba saját külföldi forrásai révén. Ma lényegében minden, amit a világon kapni lehet, Magyarországon is elérhető, vagy valahogyan ide behozható. A forgalomba helyezés már nem mindig valósul meg. Persze mindenre van (vagy megszületik) a megoldás.

Az autók külföldről való behozatalának kétféle indítéka lehet: ugyanaz olcsóbb külföldön, vagy itt nincs az, ami kellene. Az első esetben lényegében azt veszik meg, ami itthon is kapható, de a külföldi ára annyira alacsony, hogy az importálás költségeivel együtt is jobban jön ki az ember, mintha egy hazai szalonban vásárolt volna -ilyenek például az európai luxusautó-gyártók termékei az amerikai piacon. Aki azt keresi, ami nálunk nincs, annak nem a költséghatékonyság, hanem a ritka darab megszerzése a cél, tehát pénzt és fáradságot nem kímélve behozza a csak külföldön elérhető modellt.

A törvényi szabályozás és a hatóságok üzenete a következő: ne akarj Magyarországon forgalomba helyezni olyan autót, amelyet máshol jóval olcsóbban tudsz beszerezni, vagy amelyhez a gyártó piaci stratégiának köszönhetően itthon nem juthatsz hozzá.

Forrás: Mercedes-Benz

Manapság egyre ritkább, hogy az ilyen autócsodák magyar rendszámmal közlekedjenek


A magyar forgalomba helyezésnek a vételáron fölüli magas költségek lehetnek az akadályai, de a hatóság is megtagadhatja az engedélyezést. A legnagyobb költségek: vám, regisztrációs adó, áfa. Vámot csak az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból behozott autóra kell fizetni. EU-országban újként vásárolt autó nem vámköteles, az itt már forgalomban levő autó után pedig megfizették a vámot, amikor az EU-ba behozták. A motor lökettérfogata, az autó környezetvédelmi besorolása és az üzemanyagfajta alapján számolják ki a regisztrációs adót, amelyet meghatározott szorzóval mérsékel a forgalomba helyezéstől az adóeljárás kezdetéig eltelt idő. 2008 áprilisától a használt autóknál az avulásból eredő értékvesztés megállapítása is csökkenti a regadót: a "különleges hatósági adó-megállapítási eljárást" a vásárlónak kell kezdeményeznie, és az eljárás 45 ezer forintos díját megelőlegeznie, amit visszakap, ha indítványának helyt adtak. Mindenesetre egy új, Euro 4-es kétliteres dízelnél az adó 743 ezer forint. Sokkal kisebb összeget tesznek ki a forgalomba helyezés adminisztratív és vizsgaköltségei.

Nagyon megéri az USA-ból behozni autót, mert az árak az ottani kereslethez méretezettek, és a mi viszonyainkhoz képest alacsonyak. Csak egy példa: a Jaguar XFR itthoni nettó ára szűken 78 ezer euró, vagyis 21 millió forint. Amerikai ára 80 ezer - dollárban. Átszámítva 15 millió forint. A két ár pontosan összehasonlítható, ugyanis az amerikai csak MSRP (Manufacturer's Suggested Retail Price = gyártó által javasolt kiskereskedelmi ár), amely nem tartalmazza az áfát. Megvesszük az autót, kifizetjük a vámot, az áfát, a regadót, behozzuk - majd nem kapunk rá forgalomba helyezési engedélyt, ugyanis nem rendelkeznek európai típusbizonyítvánnyal, ami a vizsgáztatás feltétele lenne. Legszembetűnőbb például az amerikai kocsik lámparendszere, amely színében és kialakításában is különbözik az európaiakétól. Borsos összegért szabványosra alakíttatható az autó.

A vizsga tisztaságáért

Egy díler szerint "nemrég még okosba' meg lehetett oldani, hogy úgymond látszódjon az E-jelzés, mára viszont bekeményítettek". A vizsgaközpontban furcsa információt közöltek telefonon, amikor ügyfélként érdeklődtem: a márkaképviselet pénzért megmondja nekem, hogy van-e típusbizonyítványa az adott autónak. Mit mond erre az egyik hazai forgalmazó munkatársa? Az itt nem kapható modellek típusbizonyítvány szempontjából számukra "nem léteznek", és a meglévőkről nemhogy díj fejében nyilatkoznának az ügyfélnek, hanem egyenesen elküldenek egy listát a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH), amelyből egy kattintással informálódhat a vizsgáztató.

A japán piacra gyártott jobbkormányos autókkal is hasonló a helyzet. Típusbizonyítvány nem létezik azokra az autókra, amelyeknek nincs itthoni megfelelője, márpedig onnan azt lenne érdemes behozni, amit itthon nem kapunk, például Nissan Skyline-t. Ilyen autó az NKH szerint a jóváhagyási jelek hiánya miatt nem kapna engedélyt. Behozatallal azelőtt foglalkozó nyilatkozónk elmondta, hogy a típusbizonyítvány és az eltérő karakterszámú azonosító problémáját korábban is csak "összeköttetéssel és mutyival lehetett áthidalni", ma már sehogy. Japán piacos Subarut is csak egy-két angliai cég hoz be Európába, tőlük lehet sportcélú használatra beszerezni autót.

Fotó: Varga András

A Subaru és a Mitsubishi sportautóit előszeretettel hozzák be Amerikából


Az amerikai új autók importjának nehezítése az adóbevétel és a hivatalos kereskedelem szempontjából jó, de a vevők szabad választását nem segíti elő - mondta Szijártó Balázs a győri Vurdon Kft.-től. Ők is importálnak amerikai autókat, de messze nem újakat. Kínálatukban muzeális járművek szerepelnek, amelyek több szempontból jobb elbírálás alá esnek. Ezekre ugyanis nem kell regadót fizetni, és a típusbizonyítványukat sem hiányolják, ugyanis a muzeális minősítés kritériuma a legalább 75 százalékban eredeti állapot, így a műszaki kialakítás változatlansága itt előny.