Az Év autói is lerobbannak

2009.12.02. 18:49

Jelentéktelen modellek, tulajdonosaik által gyűlölt vagy azóta elfelejtett típusok is voltak Év autói, sok olyan kocsi viszont nem, amely évtizedekre meghatározta az autóipari trendeket. Visszatekintettünk a díj közel fél évszázados történetére.

Forrás: [origo]

A 2010-es Év autója a Volkswagen Polo. Kipróbáltuk, tetszett, de azon kívül, hogy jól összerakott kiskocsi, nem sokat tesz hozzá az autótörténelemhez


Az Év Autója választást elvileg arra találták ki, hogy egy független szervezet minden évben eldöntse melyik a legjobb új modell. A díj 45 éves története rámutat arra, ez csak helyenként sikerült. Számos érdekes döntéssel elérték azt, hogy a választás mára már hiteltelen.

November végén az autósújságíró-szakma néhány képviselője megválasztja az európai Év Autóját. Az eredményhirdetést lázas előmunka előzi meg: az újdonságok közül kiválasztják a döntős hetet, majd a legjobb hármat. Az alapgondolat szerint így egy független szervezet minden évben meg tudja választani az adott év legjobb autóját.

Forrás: [origo]

NSU Ro80: annyira rossz volt, hogy gyakorlatilag miatt szűnt meg az NSU. 1968-ban a legjobbnak gondolták


Az idei győztest hallva sok kollégánk felkapta a fejét. Sokan nem értik, nem értjük, miért nyert a Volkswagen Polo - nem ez az első megkérdőjelezhető döntés. Szélsőséges vélemények szerint a Car of The Year díj már csak olyan, mint egy szponzorált hirdetés. Az autógyártóknak fontos, hogy legyen egy ilyen díj, amely növelheti az eladásokat. Cserébe tejben-vajban fürdetik a zsűritagokat, akiknek ebből a presztízs mellett anyagi hasznuk is származik: a szerkesztőségek szívesen foglalkoztatják őket, mivel a konkurenciánál előbb, hónapokra megkapják a legújabb típusokat. Csak egy réteg veszít a gyártóknak-újságíróknak kedves rendszeren: a vevő, aki úgy gondolja, a kitüntetett autó biztosan jó, hiszen a szakemberek is annak tartják.

Megnéztük, hogy évek, évtizedek távlatából hogyan bizonyítottak az Év autói. Negyvenöt év alatt számos ma már nem létező márka, saját korában sem izgalmas vagy döbbenetesen rossz típus lett az Év autója.

Hogyan történik a szavazás?

Magát az Év Autója-díjat Fred van der Vlugt, egy holland autós magazin, az Auto Visie kiadója alapította 1963-ban. Kezdetben kilenc ország 26 profi tesztelője, ma már 22 ország 58 képviselője adja szavazatát a legjobbakra.
 
A szavazáson olyan autó vehet részt, amelyet az előző 12 hónapban újként mutattak be, minimum öt európai országban árulják, és már legalább ötezret eladtak belőle. A cím 12 hónapig viselhető.

A pontozás szempontjai: dizájn, komfort, biztonság, gazdaságosság, kezelhetőség, teljesítmény, funkcionalitás, környezetvédelem, vezetői elégedettség, ár. Sokat nyom még a latba a technikai innováció és az ár-érték arány.

Minden évben az újdonságok közül a zsűri kiválasztja a hét legjobban tetsző autót, ők lesznek a döntősök. Ezután vezetik, tesztelik őket, majd 25 pontot oszthatnak szét minimum öt autó között, úgy, hogy abból egy maximum tízet kaphat. A szavazás végén kialakul a végeredmény, s átadják a címet. Ezt egy évig felragaszthatják az autókra is, reklámozhatják vele.

A nagyobb piacok országaiból több újságíró képviselheti magát, a német, francia, olasz és spanyol piac hat főt delegál. Többnyire német, francia, olasz győztes születik...



1964 óta osztanak Év Autója díjat, az első években a szakma és a közönség is elismerően rábólintott a zsűri választására. 1967-ben az elavult laprugós és hátsókerék-hajtású Fiat 124-es megverte a BMW 1600-at, az abban az évben bemutatott Volvo 144-es - gyűrődő zónával, hárompontos övekkel, ragasztott szélvédővel, tehát a biztonság megtestesítőjeként - a dobogóra sem jutott.

Az első igazán furcsa döntésre egészen 1974-ig kellett várni, ekkor már javában tartott az olajválság. A zsűri mégis a Mercedes-Benz 450 S-t hozta ki győztesként, amely tényleg modern autó volt. Ám a modell már 1972-ben bemutatkozott, '74-ben csupán az új motort díjazta a zsűri. Az olajválság idején egy 4,5 literes V8-asban látták a jövőt, a tényleg modernnek számító Honda Civic, vagy az igen kiváló 5-ös BMW csak a dobogóra férhetett fel.

Forrás: Volkswagen

Az első hot hatch, vagyis sportos ferdehátú, a Volkswagen Golf GTi. Nem nyert


Voltak elgondolkoztató tendenciák is: egy időben úgy tűnt, hogy ha a Fiat új kisautót hoz ki, vagy a Citroën bemutat egy új hidropneumatikus rugózású modellt, biztosan győzni fog. A Fiat 128-as győzelmét még nagyjából értette mindenki, de a mai napig senki sem tudja, hogy két évvel később a 127-es mire kapott Év Autója díjat. Ekkor kellett volna a 1974-ben győztes Mercedest díjazni, hiszen a 350 SL - a "Bobby-Merci" - nagyon modern autó volt saját korában. Érdekes módon 1981-ben a Panda nem tudott nyerni (a Ford Escort győzött), de '84-ben az Uno igen, pedig nem hordozott magában korszakalkotó újdonságokat.

A Citroën DS 1955-ben zseniális autó volt, ez pedig sokáig elég is volt a cég sikeres szerepléseihez. 1971-ben a DS kisebb, butább, szélesebb réteg számára elérhető változata, a GS nyert - talán nagyobb elismerést érdemelt volna az ugyanebben az évben harmadik helyet szerző, Maserati-motoros óriás kupé, a Citroën SM. Az 1975-ben nyerő CX-ben már tényleg nem volt semmi forradalmi, de így is megverte az egyes Golfot, pedig az jobban meghatározta a következő évtizedek autóiparát, mint a CX. Még érthetetlenebb, hogy a CX szögletes, frissebb változata, az XM 1990-ben maga alá gyűrte azt a Lexus LS400-at, amely korszerűbb és csendesebb volt a Mercedeseknél, BMW-knél, és meghódította Amerikát a Lexus számára. Az XM egyébként legendásan megbízhatatlan kocsi volt.

Forrás: [origo]

Matra Rancho, a mai szabadidő-autók elődje. Nem értékelte a zsűri


A biztonságáról híres Volvót sem fogadták kegyeikbe a zsűritagok, a svédek valószínűleg több energiát fordítottak a biztonsági fejlesztésekre, mint az újságírók lenyűgözésére. A már említett 144-es mellett a 244-es, 760-as és a 850-es sem kapott nagyobb megbecsülést, pedig utóbbiban, 1992-ben már elég komoly biztonsági arzenál volt. Persze akkoriban ez még nem számított annyira alapvető szempontnak.

1978-ban a Porsche 928-as nyert - a későbbiekben ez volt a Porsche leggyorsabban jogutód nélkül eltűnő modellje (akkor mégis verte a 7-es BMW-t). 1979-ben a Simca/Chrysler Horizon vitte el a pálmát - emlékszik rá valaki? 1981-ben a tényleg ötletes, málhás, jó értelemben igénytelen kisautó, a Fiat Panda kikapott a korának átlagát hozó Ford Escorttól. 1985-ben a Chrysler Voyager mellett a buszlimuzinok úttörőjének számító Renault Espace helyett az egyébként izgalom nélküli Opel csepp-Kadett nyert. A következő években csak olyan modellek győztek, amelyek megkeserítették tulajdonosaik életét: a Ford Scorpio (1986), Opel Omega (1987), Peugeot 405 (1988), Fiat Tipo (1989), Citroën XM (1990) jóval több gondot okozott a szokásosnál.

A zsűritagoknak fogalmuk sincs, merre tart majd az autós világ

Forrás: Mazda

Minden idők legnépszerűbb roadstere, a Mazda MX5. Hiába


Rengeteg olyan típus van, amelyek az évek folyamán kategóriát teremtettek, nagyon híres modellek lettek, mégsem kerültek fel az Év autója listára. A már említett Renault Espace-on kívül az első hot hatch, egyes Golf GTi sincs ott. Helyette, az azóta legsikeresebb BMW, a 3-as sorozat előtt a Simca 1307-1308 nyert.

A mostanában divatos SUV-piac elődjei között felmerülhet a Range Rover neve, amely már 1971-ben megteremtette a luxus hobbiterepjárók alapjait, miközben kivételes terepjáró-képességeket is csillogtatott. A két Citroën-modell ellen nem volt kegyelem. Az olcsóbb, kisebb SUV, a crossoverek elődje a Matra Rancho is elismerés nélkül maradt: a Rover 3500 nyert a díjra talán sokkal érdemesebb Audi 100 és Ford Fiesta előtt.

ForrA!s: Range Rover

Range Rover, az első személyautó-kényelmű igazi terepjáró. Nem nyert


Ha történelmi sikereket elérő modelleket vizsgálunk, akkor ott a Mazda MX-5, amely 1989-ben mutatkozott be, és azóta a legnépszerűbb roadsterré vált. Helyette a Fiat Tipo nyert - igen, ő is ott volt a megbízhatatlanok hosszú sorában.

A Toyota Prius története is megér néhány szót: 1997-ben mutatkozott be az első nagy sorozatban gyártott hibrid autó. Csak később jött be (2000) az európai piacra, ennek hatására 2001-ben méltatták egy harmadik hellyel. Később a Prius II mégis Év Autója lett, mert abban már a zsűri látta a komoly autót, amely párosítja a mindennapi használhatóságot a hibrid technológia előnyeivel. Pedig ezekkel az erényekkel igazából csak a harmadik rendelkezik, ez a tökéletesen használható hibrid családi autó. Ehhez képest idén a Prius III nem kapott díjat...



 

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK