Kevesebb baleset, magasabb díjak, intelligens táblák - közlekedési jövőkép

"Kutatások százai bizonyítják, hogy az átlagsebesség tízszázalékos növekedése egy-egy konkrét útszakaszon akár ötvenszázalékos halálesetszám-növekedéssel is járhat" - közölte Holló Péter a jövőbeni autópályás, autóutas közlekedéssel kapcsolatban.

A kutató konkrét magyar példával is szolgált: amikor 2001-ben megemelte a kormány a sebességhatárokat (80-ról 90-re, 100-ról 110-re és 120-ról 130-ra), a következő évben kétszázzal többen haltak meg a hazai utakon. Kérdésünkre a közlekedési minisztériumban közölték, hogy ehhez hasonló változás nem várható a KRESZ-től a jövőben, mert nem a sebességhatárok növelése irányába megy a világ.

A települések közötti autózásnál a legnagyobb kérdés az elkövetkező két évtizedben az lesz szerinte, hogy elterjednek-e az automata irányító rendszerek a kocsikban, vagy sem. Olyanok, amelyek megállítják a kocsit, ha lelép eléjük a gyalogos, vagy bekanyarodnak az út ívén akkor is, ha elügyetlenkedi a sofőr a kormánymozdulatot, és 100-ra lassítanak, ha érzékelik az út mentén a 100-as táblát. Nagy András ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ennek elterjedéséhez - a jogi szabályozás mellett - társadalmi elfogadottság kell. "El kell fogadnia a társadalomnak, hogy az emberek helyett a gépek hozzák meg a döntéseket. El kell fogadni, hogy a gépek látnak a ködben, mi pedig nem, és hogy jobb a reakcióidejük. Ez egy választóvonal lesz az autóipar és a közlekedés történetében, amit vagy meglép az autóipar, vagy nem" - fogalmazott az igazgató.

Traffipax lehet mindenhol

"A legnagyobb kockázati tényező maga az ember. Őt kellene pótolni valahogyan, amíg ez nem oldódik meg, addig nem szabad engedni, hogy emelkedjenek a sebességhatárok" - tette hozzá Holló Péter. A jövőbeni közlekedés biztonságát természetesen nagyban befolyásolják majd az autókba kerülő egyéb biztonságtechnikai eszközök, de Holló szerint itt is az egyre bátrabbá váló ember a legnagyobb probléma.  Példája szerint, amikor Németországban bekerültek a blokkolásgátlók az autókba, az ottani biztosítók kedvezményt adtak annak, akinek ilyen volt az autójában, mert azt hitték, ezekkel kevesebb baleset fog történi. Ez tévedésnek bizonyult: a sofőrök túlságosan magabiztosak lettek, és sok balesetet okoztak.

Forrás: [origo]

A jövő Budapestjének felszíni közlekedéséről még fantáziarajzok sincsenek. A kép a híres londoni emeletes buszok lehetséges utódait mutatja


Holló mégis állítja: "kevesebb lesz a halott és a sérült az utakon". Már ma is ez trend Nyugat-Európában és Magyarországon is, itthon például hosszú idő óta tavaly volt először ezer alatt az egy évben közúti balesetben meghaltak száma. A kutató szerint "a biztonság globalizációja zajlik", ami alatt azt érti, hogy számos, a világban már kipróbált biztonságtechnikai elemet vesz át a hazai jogalkotás. Így lesz ez szerinte a jövőben is, majd Nicolas Sarkozy francia államfő még pár éve, belügyminiszterként hozott döntését említette: a politikus akkor teleszórta a francia autópályákat sebességmérőkkel - látványosan csökkent a balesetek száma.

Erőn felül is megveszik a dráguló kocsikat

Mindez rendkívül hasznos lehet, amennyiben csökkennek a közlekedés költségei, de nem ér semmit, ha az emberek nem tudják megfizetni a járműveket és a tömegközlekedés szolgáltatásait. A jövőbeni közlekedés költségeinek vizsgálatakor az első kérdés: drágábbak vagy olcsóbbak lesznek-e az autók? Szele András, a KTI Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozat helyettes vezetője szerint az elmúlt két évtizedben motorizálttá vált magyar társadalomban sokan akár erőn felül is vettek és fenntartanak kocsit, az autóhoz kapcsolódóan alakultak ki az utazási, vásárlási szokások. "Az autó jövőbeni ára gazdasági kérdés is. Ha nő az ország jövedelemtermelő képessége, akkor nő az emberek vagyona, és akkor még több autót vesznek, akár drágábban is" - fogalmazott a kutató.

Nagy András szerint sem lehet ma egyértelműen meghatározni azt, hogy olcsóbbak vagy drágábbak lesznek a jövő autói. Ha magasabb összeg is szerepel majd az árcédulán, a használója mobilabb lesz,  és olyan többletszolgáltatásokat kap (nagyobb biztonság, gyorsabb lejutás, kényelem), ami viszont hasznot hoz számára. Az autós közlekedés ára emellett nagyban függ attól is, hogy egy autót mennyien használnak, és persze függ az üzemanyag árától is.

Fotó: Visnovitz Péter [origo]

Abban bíznak a közlekedés-fejlesztők, hogy elgondolkodnak az autósok: talán gyorsabb lehet a tömegközlekedés


Szintén nehéz pontos választ adni az üzemanyagok jövőbeni árára, hiszen azt sem tudjuk ma, hogy 2030-ban milyen üzemanyaggal működnek majd a járművek. (A jövő autóiról egy következő cikkben olvashatnak majd.) Szele szerint a személygépkocsik és a tömegközlekedési járművek is kevesebb olaj alapú üzemanyagot használnak majd a jövőben, de az is valószínű, hogy ettől nem lesz kisebb a világon az olajfelhasználás. Úgy gondolja, az energia ára nemzetközi gazdasági és politikai kérdés, ami egyik évről a másikra is sokat változhat, például attól is függ, hogy Kína mennyit fogyaszt.

Emelkedő dugódíj, útdíj, parkolási díj

"Afelé megy Európa, hogy környezetvédelmi alapon különféle díjakat alakítanak ki" - állítja Szele András. Itt az a kérdés szerinte, hogy a feltételezhetően emelkedő dugó-, út- és parkolási díjakkal mit akar elérni a döntést meghozó jövőbeni kormányzat: a bevételeit növelné, vagy azt szeretné elérni, hogy a városok belső részeit elkerüljék az autósok, pláne a teherautók. A kutató kiemelte, hogy bármilyen dugódíj és útdíj bevezetése előtt a legfontosabb az előkészítés, és az, hogy mindez a tömegközlekedés fejlesztésével együtt járjon.

Forrás: MTI

Több méretben, több helyen, több információt közölnek majd a változtatható képű táblák


Biztosra vehető Szele szerint az autókhoz kapcsolódó egyéb díjak (átírás, biztosítás, szabálysértési bírság) átlagos növekedése is a jövőben, de itt differenciálódás is elképzelhető, legalábbis az lenne az ideális. A jogszabályok csökkentik a környezetbarát járművekre rakódó terheket. "A szabálysértési bírság szintén eszköz, amellyel a biztonságosabb közlekedésre lehet kényszeríteni a sofőröket" - fogalmazott a közlekedéskutató, aki szerint ezeket olyan mértékűre kell emelni, hogy senkinek ne legyen kedve még egyszer ugyanazt a rossz döntést meghozni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK