Felpuhult - Subaru Legacy kombi 2.0D teszt

A Subaru Legacy új generációja jóval nagyobb és kényelmesebb elődjénél, vezetni viszont a régit jobb volt, és a formáját is szokni kell. Kombiként, dízelmotorral teszteltük.

Talán ebből a nézetből a legmutatósabb az új Legacy
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Valami nagy gond van az utóbbi években a Subaru formatervezőivel. Annak idején kétszer kellett teljesen áttervezni a békalámpás Impreza orrát, de a Tribecával sem arattak babérokat. A furcsa orrú szabadidő-autót is a vártnál hamarabb kellett ráncfelvarrásra küldeni, mert a vásárlók egyszerűen nem tudták megemészteni a formáját. Andreas Zapatinas dizájnigazgató állásával fizetett a tévedésért, de utána sem lett jobb a helyzet. Talán még az új Forester formaterve a legvállalhatóbb, bár átütőnek azért nehéz lenne nevezni, a tavaly leleplezett új Impreza formája viszont egyértelműen negatív visszhangot váltott ki a márka rajongóiból és a szaksajtóból is, sokan egyenesen a kilencvenes évek koreai autóihoz hasonlították. Idén jelent meg a csúcsmodell Legacy ötödik nemzedéke, de vélhetően ezt sem vonzó külsejéért fogják venni.

Látszik rajta, hogy tágas, sportosnak azonban nem mondható a forma

A korábbi generáció lapos, visszafogottan elegáns, enyhén sportos formája helyett az új Legacy drabális, sík lapokkal határolt karosszériája nem tűnik előrelépésnek. Egyértelműen más vásárlóközönséget szólít meg, mint eddig, a fiatal menedzserek helyett a pocakos családapák kerültek a célkeresztbe. Nem a dinamikus arányok, hanem a helykínálat volt a vezérelv, szemlátomást bentről kifelé tervezték meg. Egészen biztosan megosztja majd az embereket, lesznek, akik lelkesedni fognak érte, mások értetlenül csóválják majd a fejüket a forma láttán.

Nem LED-esek a hátsó lámpák, hátrafelé jó a kilátás. Tolatóradar nincs

Azt ugyan nem lehet mondani, hogy csúnya lenne, de az olyan jellegzetességeket, mint a keret nélküli oldalablakokat vagy a feketére fényezett D oszlopokat a mostani kombin már hiába keressük. Csak a feltűnően domborított, óriási kerékjáratokkal, a mélyre húzott kötényekkel, a motorháztető púpos nyílásával és túldizájnolt fényszórókkal próbáltak némi sportosságot csempészni a formába - kevés sikerrel.

A hossz és a tengelytáv nőtt, a túlnyúlások némileg csökkentek

A modellváltással hatalmasat nőtt a legnagyobb Subaru, hossza 5,5, szélessége 5, magassága 6,5, tengelytávja 8 centiméterrel lett nagyobb. Így már nem meglepő, hogy a szélesre nyíló ajtókon keresztül a kategória egyik legtágasabb utasterébe szállhatunk be. A külső méretnövekedést sikerült a kabinra is átmenteni, öt felnőtt utas szinte lötyög a hangárnyi kabinban. Kereken 10 centiméterrel lett szélesebb a belső tér, a fejtér 4, a hátsó lábtér 6 centit bővült, az utastér méreteit tekintve már csak a Ford Mondeót és a Skoda Superbet lehet a Legacyval egy lapon említeni. Két 190 centiméteres felnőtt kényelmesen elfér egymás mögött, és a csomagokat sem kell otthon hagyniuk, ugyanis az új kombiba már 526 litert lehet belepakolni, 67-tel többet, mint a régi modellbe. A 3-2 arányban osztott hátsó ülés támlái állíthatóak, a lehajtásuk akár a csomagtartóból, egy karral is elvégezhető.

Könnyen pakolható az 526 literes csomagtartó

Sajnos pár olyan apróságról le kell mondania a Legacy vásárlóinak, ami a konkurens modellekben nagyrészt kapható, bár ezek egyike sem létfontosságú. Felárért sincs például kanyarfényszóró, elektromosan mozgatható csomagtérajtó, hűthető ülés, USB-csatlakozó, tolatóradar, vagy távolságtartó tempomat. De a különböző asszisztens-rendszereket (sávtartó, holttér figyelő, fáradtságérzékelő, ráfutásra figyelmeztető) is el lehet felejteni, csak az automatikus xenonfényszóró és ablaktörlő, valamint az elektromos kézifék jelzi, hogy egy 2009-es autóban ülünk. A rögzítőfék apró gombja egyébként meglehetősen rossz helyre, a kormánytól balra, lentre került, de legalább elinduláskor azonnal kiold, feltéve, ha a vezető bekötötte a biztonsági övét. Természetesen széria a VDC-nek hívott menetstabilizáló rendszer, ami teljesen kikapcsolható, az emelkedőn történő elindulást segítő Hill Holder funkcióját külön gombbal kell bekapcsolni.

Jó a kidolgozás, sok a tárolórekesz. A kormány még szép is

Nem érheti panasz az összeszerelési minőséget, a kapcsolók finoman és határozottan kattannak egyik állásból a másikba, a többnyire kemény műanyagok tapintása és látványa kellemes, érződik, hogy ez az autó még sok-sok év múlva sem fog széthullani. Remek az új kormány fogása, de az első ülések ülőlapjának hossza sajnos még mindig a japán méretekre készült, nekem egy óra után már kényelmetlen volt benne az ülés. Aki csak látta, dicsérte a műszerek szép háttérvilágítását és a látványos középkonzolt, az viszont bosszantó, hogy egy ilyen drága autóban miért csak a vezetőoldali ablak automata.