Átverős nevük van az autósokat sújtó adóknak

A súlyadónak semmi köze a súlyhoz, a gépjárművek után fizetendő vagyonadónak pedig semmi köze ahhoz, hogy mennyibe került az autónk. A súlyadó alól számos, különböző kategóriába tartozó gépjármű mentesül, a vagyonadót pedig olyan kocsiknál jelentősen mérsékelni lehet, amelyek után a törvény logikája szerint súlyos tízezreket kellene fizetni. Tisztázzuk az autósokat sújtó adók jelentését!

Ezért nem jó név a súlyadó: a Super Sevennek a tömege ugyan kicsi, de nagy teljesítménye miatt mégis magas rá a gépjárműadó

Az autósok általában sarcként tekintenek a gépjárművekre kivetett adókra, mondván, egy gépkocsi fenntartása eleve sok költséggel jár. A kötelező felelősségbiztosítás mellett azonban különböző jogcímeken további tízezreket kell fizetni. A fogalmakat azonban sokan helytelenül használják.

Még ma is súlyadóként emlegetik sokan például a gépjárműadót. Korábban valóban a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett önsúly volt a fizetés alapja, de 2007 óta a személyautókra a teljesítmény szerint szabják ki. Az erről szóló 1991. évi LXXXII. törvény már gépjárműadónak nevezi, ez a hivatalos megfogalmazása. A jogszabály nem vonatkozik a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatók, a lassú járművek és pótkocsijuk, a quadok, a méhkaptárak tárolására szolgáló "méhesházas" felépítményesek, a munkagépek, a CD, a CK, a DT (diplomáciai), az OT (muzeális) és a Z (ideiglenes) betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárművek, valamint az Európai Unió valamely tagállamában nyilvántartott tehergépjárművek üzembentartóira.

Mentesülnek az adófizetés alól az állami hivatalok, az egyházak, a tűzoltójárművek fenntartói, a mozgássérült autós egy darab, 100 kW-ot (136 LE-t) el nem érő jármű után, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szervezetek, a NATO, a túlnyomóan menetrend szerint közlekedő autóbuszok üzemeltetői, és bizonyos feltételek mellett társadalmi szervezetek, alapítványok. Teljes mentességet élveznek a tisztán elektromos meghajtású járművek, és külföldi rendszámos személyautók után sem kell itthon adót fizetni.

A gépjárműadót a forgalmiba bejegyzett üzembentartó vagy tulajdonos fizeti a forgalomba helyezést követő hónap első napjától. A vagyonadót az fizeti, akinek az autó a nevén van január elsején

Az adót a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó vagy tulajdonos fizeti a forgalomba helyezést követő hónap első napjától, E és P rendszámnál annak kiállításától kezdődően. Év közben újként vagy újra forgalomba helyezett autó után az fizet, aki annak a hónapnak az utolsó napján a forgalmiban szerepelt. Az adó mértéke egy évre vonatkozik, de az év közben megállapított adót időarányosan meg kell fizetni. Tulajdonosváltáskor érdemes rögtön bejelenteni a változást, máskülönben a forgalmiban szereplő személyt terheli az adó egészen annak az évnek a végéig, amikor bejelentik az adásvételt. Nem kell adót fizetni a forgalomból kivont autó után, és az ellopott kocsiért annak megkerüléséig, ha a rendőrségi feljelentés megtörtént.

A gépjárműadót az autó forgalmiba bejegyzett teljesítménye és kora alapján számítják ki.

Gépjármű kora	Adó mértéke
Gyártás évében és még 3 évig	345 Ft/kW
Gyártást követő 4-7. évben	300 Ft/kW
Gyártást követő 8-11. évben	230 Ft/kW
Gyártást követő 12-15. évben	185 Ft/kW
Gyártást követő 16. évtől	140 Ft/kW

Ez azt jelenti, hogy egy 50 kW-os (68 lóerős) új kisautó után 17 250 forint adó fizetendő, de még tíz év múlva is 11 500. Teherautók, nyerges vontatók és buszok esetében maradt a száz kilogrammonként 1200 forint, teherautóknál viszont a raksúly fele után is fizetni kell. "E" rendszámmal személyautónként tízezer, teherautónként 46 ezer forintot kell fizetni, de ha állandó rendszámmal rendelkező autóra került fel az E, akkor semennyit. P-s rendszám után 23 ezer forint az adó.

Nem a jármű értéke számít

A vagyonadónál valójában nem veszik figyelembe az autó értékét

A - súlyadóhoz hasonlóan - a vagyonadóként emlegetett adótétel neve sem pontos. Bár a 2009. évi LXXVIII. törvényt eredetileg a nagy értékű vagyontárgyak után kellett volna megfizetni, mára csupán a légi és vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adója lett belőle. Körülbelül hetvenötezer autót érinthet, de azok piaci értékétől teljesen függetlenül.

Az autókra a törvény V. fejezete vonatkozik. A 125 kW (170 LE) teljesítményt elérő (tehát nem csak az ennél nagyobb teljesítményű) személyautók után - kivéve az OT-rendszámosokat - az év első napján nyilvántartott tulajdonosnak kell megfizetnie az adót. Ám az adókötelezettség csak a tulajdonjog megszerzését követő év első napjától él, tehát a januárban vásárolt autó után csak a következő év január 1-jétől kell vagyonadót fizetni, de akkor már egész évre, függetlenül attól, hogy a következő napon eladják az autót, vagy mondjuk kiég egy balesetben. Az adósávok alapja a teljesítmény, és a gépjárműadóból számítandó ki.

Gépjármű teljesítménye	Adó mértéke
125-175 kW (170-től 238 LE)	Gépjárműadó kétszerese
176-199 kW (239-271 LE)	Gépjárműadó két és félszerese
200 kW-tól (272 LE-től)	Gépjárműadó háromszorosa

Az alsó küszöbként megjelölt 170 lóerő csak kisautónál vagy kompaktoknál számít soknak, a középkategóriában nem kiemelkedő érték. Az összes nagy dízelmotor ebbe a sávba esik, ugyanis a 2-2,5 literes dízelkategóriában (több teljesítményváltozatúaknál az erősebb motorban) általában 170 lóerő a minimum (van azért kivétel is, például a 160 lovas Opel Insignia). Kis könnyítés, hogy a vagyonadóból levonható az arra az évre kirótt gépjárműadó (ez a kétszeres adóztatás elkerülését szolgálja, hiszen mindkettő teljesítményalapú). Néhány példa:

2010-ben vásárolt új autóra 2011-ben fizetendő gépjárműadó és vagyonadó (Ft)
Motor	Teljesítmény (kW/LE)	Gépjárműadó 2011-ben	Vagyonadó 2011-ben**
2.0d (BMW)	130/177	44 850	44 850
2.2 HDI (Citroën, Peugeot)	127/173; 125/170	43 815; 43 125	43 815; 43 152
2.2 CD 185 (Mazda)	136/185	46 920	46 920
2.0 dCi 180 (Renault)	132/180	45 540	45 540
1.9 TTiD 180 (Saab)	132/180	45 540	45 540
2.2 D-CAT 180 (Lexus, Toyota)	130/177	44 850	44 850
2.4 D5 (Volvo)*	151/205	52 095	52 095
2.0 CR TDI (Volkswagen-csoport)	125/170	43 125	43 125

*A D5 kezdetben 163, majd 185 lóerős volt, mostani generációja 205 lóerőt teljesít.
**A táblázatban feltüntetett vagyonadó a gépjárműadóval csökkentett érték, tehát ennyit kell fizetni.

Ötvenszázalékos vagyonadó-kedvezmény jár egy autó után azoknak, akik háztartásukban legalább három gyermeket tartanak el, valamint az elektromos és hibridautók tulajdonosainak. Az első csoport még érthető, a hibridkategória kedvezménye már kevésbé, hiszen ezek a járművek jellemzően drágák, ráadásul többüknél - méretes benzinmotorjuk miatt - szó sincs környezetvédelemről.

A hibridekre kedvezmény jár, még akkor is, ha jó részük nem érdemelné meg

Így gyakorlatilag törvényes adókerülésnek tűnik egy Mercedes-Benz S400 Hybrid megvásárlása, amely a 299 lóerős névleges összteljesítményéből húszat állít elő elektromotorral. A hibrid Lexusokat (GS 450h, RX 450h és LS 600h) teljesítményük alapján szintén a legmagasabb vagyonadóval sújtanák, így viszont háromszoros helyett másfélszeres szorzóval megússzák a több tízmilliós autók tulajdonosai.

Könnyen kiszámolható, hogy az említett hibridek után a gépjárműadó felét kell befizetni vagyonadóként, míg egy hasonló teljesítményű benzinesnél a kétszeresét, de egy gyengébb autónál is legalább még egyszer annyit.

2010-től új kgfb-szabályok érvényesek

A kötelezően fizetendő költségek sorába változatlanul beletartozik a gépjármű-felelősségbiztosítás, rendjét a 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi LXXII. törvény szabályozza. A kötelezőt a másoknak a közúton okozott károk fedezésére kell fizetnünk; a biztosítóval szerződő fél az üzembentartó, ha ilyen nincs megjelölve, akkor a tulajdonos. A biztosítás állandó forgalmi engedélynél határozott időtartamú, ideiglenes forgalmival rendelkező járműre, igazolólapos lassú járműre és quadra határozott időtartamú szerződés köthető. A határozatlan idejű szerződés biztosítási időszaka egy év, és az eddigiekhez hasonlóan évfordulóval lehet felmondani, lejárta előtt legalább harminc nappal.

Érvényben marad a bonus-malus rendszer és a díjakat befolyásoló jellemzők, változás viszont, hogy az évforduló már nem a naptári év január elseje, hanem a biztosító kockázatviselésének kezdő napja. A díjtarifákat ezután is október 30-áig, a következő naptári évre hirdetik meg a biztosítók, és a fizetendő díjat mindig az időszakra érvényes tarifa alapján számolják ki. Tehát aki 2010. március 11-én kötött biztosítást, akkor az addig érvényes, amíg az egyik fél fel nem mondja, de az évfordulója a következő év március 11-e lesz. Erre az egy évre a 2009. október 30-áig kihirdetett tarifák érvényesek, a 2010 végén kihirdetendő tarifák pedig 2011. március 11-étől módosítják majd a díjat.

Az autó korától független adóztatás miatt rosszul járnak a régebbi, nagyobb teljesítményű személyautók tulajdonosai. BMW 325i (E30), Ford Focus ST 170, Ford Mondeo V6, Škoda Octavia RS (az első), Subaru Forester S turbo és 2.0 XT, Volvo S70 2.4 - egyikük sem egy kifejezett izomautó, ám mindegyikük 170-180 lóerő körül, vagyis fizetni kell utánuk.

Ezek az autók sokszor olcsóbbak, mint egy kiskocsi, ám teljesítményük vonzó, csökkent áruk pedig elérhetővé teszi őket - a vagyonadó viszont tovább mérsékli amúgy is megcsappanó keresletüket.

A kisértékű autókat sújtó vagyonadóról korábbi, Roncsautók után is vagyonadót kell fizetni című cikkünkben olvashat.