Felvidéken csapatni - Slovakia Ring-bemutató

Egy közel hat kilométer hosszú versenypályát avattunk fel Budapesttől 170 kilométerre, amely számos nemzetközi autós-motoros versenysorozat követelményeinek megfelel. Aki azt gondolja, hogy Sávolyon jártunk, óriásit téved: a 35 milliárdos botrányba fulladt beruházás most is áll, ezalatt a szomszédban ennek az összegnek a töredékéért felépült a Slovakia Ring.

Ilyen autópark fogadta az újságírókat a pálya megnyitóján
(Még több kép a pálya megnyitójáról a galériában, kattintson a képre!)

Amíg a markológépek békésen pihennek a sávolyi versenypálya meglehetősen zavaros körülmények között leállított építkezésén, addig a szomszédban beindult az élet a Slovakia Ring nevű versenypályán, amelyen ugyan Forma-1-es futamot még nem, de több nemzetközi autós és motoros versenyt már rendeznek idén. Hivatalosan április 9-én adták át, ám a pálya és a körülötte található épületek már tavaly októberre elkészültek, azóta tesztelték a létesítményt és a biztonságtechnikai rendszerét. A Dunaszerdahelytől alig pár kilométerre fekvő pálya elhelyezkedését teljesen érthetetlen módon nem zavaros ingatlanmutyik, hanem szakmai érvek alapján határozták meg, ugyanis egy olyan területet választottak, amely földrajzi adottságai révén kifejezetten száraznak számít, ami egy versenypálya esetében fontos szempont.

Lehet olcsóbban is

A mintegy 85 hektáron fekvő Slovakia Ring leghosszabb nyomvonala 5922 méter, ám a pálya belsejében több aszfaltcsík is fut, így összesen 12 pályakombinációt tudnak kialakítani 2,7 és 5,9 kilométer között, két menetirányban is. Az építkezésre és a műszaki felszerelésre összesen 750 millió koronát (mintegy 24,9 millió eurót) költöttek az első fázisban, ami nagyságrendileg az ötöde a 4,65 kilométeresre tervezett sávolyi Balatonring 35 milliárdos költségvetésének. Jelenleg is gőzerővel zajlik az építkezés és a fejlesztés a Slovakia Ring környékén, többek között épül egy 84 ágyas háromcsillagos szálloda és számos kiszolgálóegység is. A befektetők reményei szerint évente mintegy 40 ezer külföldi turistát vonz majd a pálya, amely több száz környékbelinek jelent munkalehetőséget.

 

 

 

Aki járt már arrafelé, pontosan tudja, hogy a környék olyan sík, mint a deszkalap, ami nem igazán kedvez egy izgalmas pályavonal kialakításának, ám a szlovákok ezt is megoldották két mesterséges domb segítségével. Ezeket a kis emelkedőket ráadásul olyan rafináltan helyezték el, hogy pont egy kanyar követi őket, így még nehezebb a megfelelő féktáv és kanyarsebesség elérése. A Slovakia Ring ünnepélyes átadása után utasként és "versenyzőként" is kipróbálhatták a pályát a környező országokból összetrombitált újságírók. Utasként a Ferrari Challenge-en is versenyző F430-asokba, Radical pályaautókba és K1 Attack típusú pillekönnyű kis rakétákba préselődhettek be a bátrabbak, míg vezetni Honda Civic Type R-eket lehetett. Nem mellesleg ez utóbbit bárki megteheti, ugyanis a Hondákat a Slovakia Ring bérautóként és vesenytaxiként is üzemelteti.

Szerencsére minden apró részletre odafigyeltek a pálya nyitónapján
(Nézzen még több leányzót a pálya megnyitójáról, kattintson a képre!)

Élve a megnyitó utáni programlehetőségekkel, első körben egy Ferrari F430-as versenyautóba regisztráltattam magam utasként az erre a célra rendszeresített hoszteszlányoknál, ami a meglehetősen hiányos öltözékük és a kollégák együttes rohama miatt elég nehéz feladat volt. Mire kiértem a bokszutcába, már javában köröztek az utasokat szállító versenyautók, kivéve az "én" Ferrarimat, amely egyedül árválkodott az egyik bokszban, míg gazdája valahol a pályán száguldozott egy másikkal. Mint utólag kiderült, nagyon is bölcs előrelátás volt több Ferrarit hozni, mint pilótát, mert a nap folyamán egyre másra dőltek ki a versenyzésre felkészített F430-asok. Szerencsére amikor én kerültem sorra, még ereje teljében volt a bukócsövekkel gazdagon ellátott Ferrari és kedves svájci nyugdíjasnak tűnő pilótája, akinek szemmel láthatóan fogalma se volt a pálya vonalvezetéséről, mert olyan íveken közlekedtünk, mintha csak egy hókotróval tévedtünk volna a ringre.

Érkeznek vissza az autók a pályáról, a Ferrarik közül sajnos több kidőlt a nap folyamán

Ami rögtön feltűnt, az az, hogy nagyon gyors a pálya vonalvezetése, amelynek közel 900 méter hosszú és 20 méter széles célegyenese olyan benyomást kelt a beláthatatlan végével, mint egy átadás előtti sztrádaszakasz. Sok versenypályánál az a gond, hogy kevés helyen lehet előzni, itt viszont rengeteg előzésre alkalmas pont van, köszönhetően a versenypálya-viszonylatban is széles aszfaltcsíknak. A két mesterséges dombocska remekül feldobja az amúgy teljesen sík terepet, így két kanyarnak is úgy száguldunk neki, hogy az utolsó pillanatig nem látunk belőlük semmit.

Figyelni kell a traffipaxokra

A Slovakia Ring mintegy 170 kilométerre van Budapesttől, amire bő két és fél órát kell szánni, ha autóval vágunk neki az útnak. Komárom magasságáig ugyan hamar eljutni az M1-es autópályán, a határt átlépve azonban csak a falvakkal sűrűn teleszórt 63-as számú országúton tudunk haladni, ahol előszeretettel hódolnak a sebességmérés örömeinek a szlovák rendőrök. Dunaszerdahely előtt kell letérni a 63-as útról a városcentrum irányába, majd a várost keresztülszelve, az 572-es úton kell továbbmenni, és innentől kezdve figyelni az út jobb oldalán álló Slovakia Ring feliratú táblát, amely a pályához vezető bekötőutat jelzi.

Akármilyen remek autó is a maga kategóriájában a Honda Civic Type R, a Slovakia Ring végtelen hosszúnak tűnő célegyenesében és az elképesztően gyors és széles kanyarjaiban valahogy úgy tűnt, mintha csak egy sűrű, zselés környezetben mozognánk vele, miközben úgy kerülgettek minket a Ferrarik és az épített pályautók, mint egy sóderrel megpakolt Kamazt. Ismét bebizonyosodott, hogy utcai gumival és széria futóművel, fékekkel gyakorlatilag értelmetlen versenypályára menni, hiszen nem ekkora igénybevételre tervezték őket, és nagyon hamar el lehet jutni a határokig, azon túl pedig a sóderágyig.

Motorokkal is hatalmas móka a Slovakia Ring széles aszfaltcsíkja

Az autós-motoros versenyek és nyílt napok szervezésén túl a Slovakia Ring egy sok szolgáltatást kínál még: egyebek mellett gokartozhatunk, versenyautókat bérelhetünk és vezethetünk, valamint különféle vezetéstechnikai kurzusokon vehetünk részt. Nem mondom, hogy kihal majd miatta a Hungaroring, de az biztos, hogy kevesebb szlovák fog majd hozzánk átruccani gumit koptatni, hiszen áprilistól ezt már hazai pályán is megtehetik, méghozzá színvonalas körülmények között.

Féktelen száguldás - a Slovakia Ring egy autóversenyző szemével

Normál esetben az ember úgy megy el egy számára új versenypályára, hogy előtte azért belsőkamerás videókat néz valamelyik videómegosztó oldalon. Versenyautó-belsőket szoktam keresni, de a Slovakia Ringről nagyon kevés használható van. Ezekből azonban hamar kiderült, hogy a leghosszabb vonalvezetés nagyon gyors.

Vida János kollégánk itt éppen a nürburgringi 24 órás versenyen száguldozik

Amikor április végén először mentem ki a Slovakia Ringre egy tesztelés kapcsán, nem ért nagy meglepetés: a pálya még friss, egy-két részlet még nincs teljesen kész, de az aszfaltcsík parádés. Egy kör 5,9 km hosszú, az aszfalt minősége tökéletes, sehol egy úthiba. De ennél sokkal lényegesebb, hogy a vonalvezetése élvezetes, bár az egyenesek túlsúlyban vannak a leghosszabb nyomvonalon.

Aki nem szereti az őrült száguldást, az ne merészkedjen fel rá. Még életemben nem mentem egy versenypályán százalékosan ennyit végsebesség-közeli tartományban. Rengeteg a hosszú egyenes, egy-két kifejezetten gyors kanyart is betettek, de a pálya középen ott a komolyabb kihívást jelentő technikás rész. Nagy, erős autókkal kihívás ez igazán, amelyek megfutják akár a 250-et is - kisebb, gyengébb kocsival "csak" szórakoztató játék. Persze a sebesség miatt minden apró hiba elég nagyot büntet, de a rengeteg méretes kavicságy miatt biztonságosnak tűnik. Az pedig külön tetszik, hogy több alternatív nyomvonala létezik.

Vida János autóversenyző, az [origo] autós rovatának munkatársa