A legdurvább gyorshajtók is megtarthatják a jogosítványukat

283 km/órával száguldott, és még rendőrségi fotó is készült önről? Sebaj, megtarthatja a jogosítványát, hiszen a megengedettnél akár száz-százötvennel gyorsabban hajtóktól - ha csak fotó készült róluk - ma Magyarországon rendszerint nem veszik el a vezetői engedélyt. Az ORFK szerint az elmúlt években drasztikusan, közel tizedére csökkent a gyorshajtóktól elvett jogosítványok száma. Az igazságügyi minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, kívánnak-e változtatni a helyzeten.

Bármikor, bármelyik rekorder gyorshajtóval ismét találkozhatunk az utakon. Tavaly volt olyan, akit egy év alatt három alkalommal bírságoltak 300 ezer forintra

Nemrég 247 km/órás sebességgel fotóztak le a rendőrök egy autóst. Megbírságolták, de a sofőr megtarthatta a jogosítványát, azóta is vezet. "Közigazgatási bírságnál nincs ilyen mellékbüntetés" - magyarázta az [origo]-nak R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőrkapitányság szóvivője. A legfrissebb KSH-adatok szerint a baleseti okok között a gyorshajtás áll az élen.

A rendőrök két eljárástípust (a közigazgatásit és a szabálysértésit) használnak azokban az esetekben, amikor valaki vét a KRESZ ellen. A gyorshajtásra a hosszú nevű "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv törvény" vonatkozik, míg a vezetői engedély bevonását a szabálysértésről szóló 1999.évi LXIX. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. kormányrendelet teszi lehetővé.

Hiába készül fotó a gyorshajtóról, az nem bizonyítja, ki vezette az autót

Amennyiben egy gyorshajtóról fix helyen rögzített traffipax készít fotót, a közigazgatási törvényben rögzített szabályoknak megfelelő (lásd táblázatunkat a cikk alján) bírságról szóló levelet küld az üzembentartónak a rendőrség. Miközben a valóságban a magánautókat rendszerint a tulajdonosa vezeti - habár erre nincs adat, de ez az életszerű -, a hivatalos eljárás nem tudja megkülönböztetni a vétkes sofőrt az autó gazdájától (őt nevezi üzembentartónak a jogszabály).

Márpedig a bírságot az üzembentartó kapja, a jogosítványt viszont csak attól veheti el a rendőrség, aki a vezetésével túllépte a sebességhatárt. A probléma az, hogy a fotó csak rendszámot azonosít, sofőrt nem. Tehát tulajdonképpen bármennyivel túlléphetik a szabálytalankodók a megengedett sebességet, abban az esetben, ha csak fotó készül róluk, és nem állítja meg őket azt követően egy rendőr, a jogosítványuk megmarad.

Cikkajánló

Adócsaló luxusautósokra vadászik a VPOP		Fogalmuk sincs a vezetők- nek az új KRESZ-ről		Amikor jobb megszegni a KRESZ-t

Ezt nevezik közigazgatási eljárásnak, ezzel szemben szabálysértési eljárást (ennek keretében vehető el a jogosítvány) akkor indíthat a rendőr, amikor a KRESZ megszegése után közvetlenül megállít valakit. Ebben az esetben ő maga azonosítja a biztonsági öv nélkül vezető, esetleg telefonáló sofőrt vagy éppen azt, aki túllépte a megengedett sebességet. A gyorshajtó ezután ugyanúgy csekket kap levélben, de mivel ismert a személyazonossága, immár a jogosítványa is elvehető.

 Elég csendben maradni

Megkeresésünkre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt közölte, hogy "járművezetéstől eltiltást a hatóság csak akkor alkalmazhat, ha tudja bizonyítani, hogy a járművet ki vezette". Ez a mondat a mindennapi gyakorlatban - mint írtuk - azt jelenti, hogy az összes, csak lefotózott gyorshajtó megtarthatja a vezetői engedélyét.

Objektív felelősség: jelentősen csökkent a jogosítványuktól megfosztott gyorshajtók száma

A sérülést okozó balesetek legnagyobb részét a sebességhatárok túllépése okozza. Ennek ellenére - az ORFK részünkre elküldött adatai szerint - az elmúlt években drasztikusan csökkent mind a gyorshajtás miatt feljelentett sofőrök, mind az emiatt elvett jogosítványok száma.

Az igen jelentős csökkentés nem azt mutatja, hogy ilyen arányban mérséklődött volna az utakon száguldók száma. A jogosítvány-bevonások elmaradása mögött az áll, hogy az objektív felelősség 2008-as bevezetése óta a gyorshajtók egy része átkerült ebbe a körbe.

A csekkel együtt kiküldött határozatban a rendőrség még csak rá sem kérdez arra, hogy ki vezette a kocsit. "Ha az üzembentartó a bírság összegét befizeti és a tényleges elkövetőről nem nyilatkozik, akkor a járművezetéstől való eltiltás szabálysértése nem alkalmazható" - mondja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Arra a kérdésre a minisztérium nem válaszolt, jó-e így a mai rendszer, és arra sem reagáltak, tervezik-e a helyzet megváltoztatását.

Egy év alatt 900 ezer forintnyi bírság

Kikértük az adatot az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy az elmúlt években hány, legalább 300 ezres bírságot kiérdemelt, vagyis nagyon súlyos gyorshajtót fotóztak le, és mennyitől vették el a jogosítványt. 2008-ban 214 autóst mértek be ennyire durva sebességtúllépéssel, tavaly 127-et, míg idén augusztusig immár 76-ot. Arra már nincs adatuk, hogy közülük mennyitől vonták be a vezetői engedélyt.

Ilyen levelet kapnak a lefényképezett autók tulajdonosai. Nem kérdez rá a rendőrség arra, hogy ki vezetett

A rendőrség honlapján a rekorder gyorshajtókról megyei bontásban, havi rendszerességgel közétett, a büntetés mértékét is feltüntető hírek között sincs egyetlenegy sem, amelyben a jogosítvány bevonásáról számolt volna be a rendőrség. Ha csak fotó készült róla, akkor az autópályán 283-mal száguldó eddigi hazai rekorder is ugyanúgy tovább közlekedhet az utakon.

Az ORFK adatai szerint egyébként tavaly volt olyan "jogi személy", akit három alkalommal is lefotóztak a szabályok szerinti legdurvább sebességtúllépés közben, vagyis három alkalommal kapott 300 ezres csekket. A jogosítványát megtarthatta.

Mennyivel ment? Ennyit fizet

Befizetetlen marad többmilliárdnyi bírság

Amint korábban megírtuk, a tavaly kirótt 3,6 milliárd forint helyszíni bírságból 1,2 milliárd forint befizetetlen maradt, és hasonló volt az arány a korábbi években is. A kiegyenlítetlen csekkek magyar gazdáitól elvileg nagyobb eséllyel lehet a pénzt követelni, mint a megbüntetett külföldiektől, az adataikat ugyanis a rendőrség átadja a lakhelyük szerint illetékes önkormányzatnak, ahol a jegyzőnek kötelessége végrehajtást indítani. Csakhogy az adatok azt mutatják, nem nagyon járnak sikerrel ezek a behajtási kísérletek.