Nem Orbán ötlete a vonat és a busz keresztezése

Nem újdonság az Orbán-kormány második akciótervében szereplő közúti-vasúti keresztezés. A múlt század elején ugyan még nem a MÁV és a Volán összevonásában gondolkodtak, a sínautókat viszont tömegközlekedési és szervizcélokra is használták. Közös tulajdonságuk, hogy belső égésű motor hajtja őket és képtelenek defektet kapni. Összegyűjtöttünk néhány különlegességet az elmúlt nyolcvan évből.

MÁV Ikarus 260 (1986). Jó ötletnek tartották, bukásnak bizonyult
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A budapestiek először 1927-ben utazhattak azzal a Ganz gyárból kikerült öt benzinüzemű sínbusszal, melyeket az éjszakai feszültségmentesítés idején, néhány évig négy különböző villamos vonalon üzemeltetett a BSzKRt. A sínbuszok a második világháborúban terjedtek el gumiabroncshiány miatt. 1942-ben két tucat MÁVAG-Mercedes-Benz gyártmányú buszt alakítottak át sínbusszá. A villamosoknál hosszabb tengelytávú buszok csak bizonyos útvonalakon járhattak.

Mercedes-Benz Unimog. A nagykörúti Combinók próbaüzemekor gyakran lehett látni

Az átépítés ideiglenességét jelzi, hogy nem csupán a dízelmotort, de a kormányszerkezetet is változatlanul hagyták, majd 1945 után egy részüket újra alkalmassá tették a közúti közlekedésre. Utasokat többé nem szállítottak sínautókkal, hasonló szerkezeteket jelenleg csupán kifejezetten pályakarbantartáshoz használnak. A Vasúttörténeti Parkban, bárki által kipróbálható kiállítási tárgyként tölti mindennapjait egy igazi különlegesség, a kötött pályás üzemre felkészített GAZ-13 Csajka (a gumikerekes típusról ebben a cikkben olvashat).

Gaz-13 Csajka sínautó a Vasúttörténeti Parkban

A BKV-nál és a MÁV-nál azonban jelenleg is használatban van a felsővezeték javításra alkalmas Liaz teherautó, amely szakít a sínpárok kötöttségeivel, a munka végeztével gumikerekeken térhet vissza a garázsba. Modern utódja a Mercedes-Benz Unimog kétéltű kivitele. A különböző karbantartási és javítási munkálatokhoz használt teherautóval nehéz terepen is megközelíthető a javításra váró pályaszakasz, melyen az összkerékhajtású Unimog gumikerekeivel halad, az iránytartásról és a stabilitásról leereszthető vonatkerekek gondoskodnak.

Forrás: Varga Ákos Endre

Liaz felsővezeték javító

A buszgyártás és a vasúti közlekedés egyesítésének ötlete évtizedekkel később többször is felmerült. 1983-ban a BNV-n mutatkozott be az a huszonöt méter hosszú vasúti szerelvény, melyet teljes egészében az Ikarus 200-as sorozat alkatrészeiből állítottak össze. A MÁV tesztüzemben használta, majd Malajziába adta el a különleges járművet. Amikor felmerült az igény könnyűszerkezetes vasúti szerelvényekre, az Ikarus minimális átalakításokkal, próbaképpen átépített egy 260-as típust, melynek futóművét vonatkerekekre cserélték.

Mávag sínautóbusz (1942)

Ezen kívül semmit sem változtattak a karosszérián, nem erősítették meg a szerkezetét, ütközőket sem kapott és csak elöl volt vezetőfülkéje. Néhány próbaút alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a kis költségvetéssel fémkerekűvé alakított 260-as nem alkalmas vasúti közlekedésre. A tapasztalatszerzésen kívül a kezdeményezésnek semmilyen gyakorlati haszna nem volt, ezért a próbaüzem után ezt is visszaépítették hagyományos autóbusszá, a Tisza Volánnál jelenleg is használatban van.