Ötvenéves a magyar csuklós busz

2010.11.02. 12:12

1960. november 2-án indult el az első magyar csuklós busz próbaüzeme. A Fővárosi Autóbuszüzem mérnökei tervezték azt a csuklós Ikarus 60-ast, amely november 7-e tiszteletére az 1-es vonalon állt forgalomba. Ezzel új korszak kezdődött Budapest tömegközlekedésében és a hazai buszgyártás történetében.

Forrás: Nagy Zsolt Levente gyűjteménye
Az Ikarus 60-asból és MÁVAG Tr 5-ösből összeállított első magyar csuklós busz

A második világháború alatt a fővárosban használt buszok többsége használhatatlanná vált. 1945-ben alig 150 darab működőképes, vagy belátható időn belül javítható járművel indult újra a tömegközlekedés az 1-es vonalon (Mexikói út - Városliget - Andrássy út - Bajcsy-Zsilinszky út - kiskörút - Szabadság híd - Bartók Béla út - Kelenfőldi pályaudvar útvonalon), négy év kitartó munkára volt szükség, hogy folytatódhasson a szerelés és karbantartás a Fürst Sándorról elnevezett Gyömrői úti autóbuszgarázsban. Még ebben az évben megszüntették a budapesti közlekedési ágazatokat egyesítő Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT), helyette új vállalatok alakultak, köztük 1951-ben a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ), amely 1968-ban az újra egységesítést követően beolvadt a Budapesti Közlekedési Vállalatba (BKV).

Forrás: old-ikarus.hu
A zsúfoltságot kezdetben leselejtezett buszokból készült pótkocsikkal enyhítették

Az Ikarus új típusok tervezésébe fogott, 1952-ben kezdték meg a hagyományos, alvázas konstrukciójú 60-as gyártását. A 120 lóerős, hathengeres Csepel dízelmotort közvetlenül az orrába, a vezetőfülke mellé építették be, utastere emiatt rendkívül zajos és szűkös volt. A 24 ülőhelyen és a 37 állóhelyen zsúfolódó utasok két keskeny ajtót használhattak, a korabeli előírások szerint a hátsókat fel-, az elsőket pedig leszállásra. A FAÜ számára nyilvánvalóvá váltak a trolibuszként is használt konstrukció hiányosságai, melyek elsősorban az egyre növekvő utas szám miatt jelentettek egyre nagyobb problémát.

Forrás: old-ikarus.hu
Az első csuklósnak tervezett, sorozatban gyártott Ikarus, a 180-as

1954-re a FAÜ-nél megtalálták a megoldást a férőhelygondokra, és pótkocsit csatoltak az Ikarus 60-asok után. Elsőként háború előtti MÁVAG buszokból készítettek utánfutót, majd Székesfehérváron gyártott kocsikat kapcsoltak hozzájuk, de a szükséges gyártókapacitás hiánya miatt korábban leselejtezett Ikarus 30-asokból is készítettek pótokat. A szükségmegoldás elérte a célját, és néhány évre képes volt enyhíteni a zsúfoltságot. Egy járművön 40-50 fővel többen utazhattak és a 15 százalékkal megnövekedett fogyasztás ellenére is spórolhatott a vállalat a fenntartási költségeken.

Forrás: old-ikarus.hu
Az Ikarus egyik legnépszerűbb exportcikke, a jelenleg is használt 280-as

Az ötvenes évek végén egyre több autó közlekedett az utakon, a sűrűbb forgalomban egyre nagyobb nehézséget okozott a rosszul irányítható, nagy kilengésű pótkocsis szerelvények vezetése, ezért a FAÜ-nél úgy döntöttek, végleg felhagynak ezzel a félmegoldással, és kísérletet tettek egy csuklós busz tervezésére. 1960 májusában kezdte meg a fejlesztést Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla, akik novemberre elkészítették az első háromtengelyes buszt, egy Ikarus 60-as és elődje, az 1947-ben bemutatott Mávag Tr 5 összeépítésével. A két busz közötti hasonlóságok miatt a 15,7 méter hosszú ITC 600 egységes megjelenésű lett.

Forrás: Nagy Zsolt Levente gyűjteménye
1998-ban felújították és átrendezték a 7-173-as vonalon járó 280-asokat 

November 2-án elindult a próbaüzem, majd jelképesen, november 7-én már forgalomba is álltak a nullszériás példányok, ismét az 1-es vonalon. Kiderült, hogy a csuklós busz menettulajdonságai és befogadóképessége messze meghaladja a pótkocsis változatét. 130 utast szállíthatott, három ajtaján keresztül az utascsere is minden addiginál gyorsabban zajlott. 1961-ben indult el a sorozatgyártás, az ITC 600-ashoz 148 leselejtezett MÁVAG buszt használtak fel. 1963-tól már az utánfutó részt is 60-asokból készítették, addigra a folyamatos műszaki gondokkal küszködő típusból bőven akadt forgalomból kivonható példány.

Forrás: Nagy Zsolt Levente gyűjteménye
A hazai buszgyártás utolsó saját fejlesztésű csuklósa, a 435-ös

Összesen 317 csuklós Ikarus 60-as készült, amely troliként még 1976-ban is a budapesti utcakép része maradt. A megjelenésekor is idejétmúlt konstrukciót 1964-ben váltotta fel az utolsó csavarig vadonatúj, önhordó karosszériájú, 9572 cm3-es 190 lóerős, padló alatti Rába dízelmotorral szerelt Ikarus 556, és testvére, a gyárilag csuklósként készülő 180-as. A 16,5 méter hosszú, négy ajtóval felszerelt csuklós buszra 182 utas fért fel.

Cikkajánló

Forrás: [origo]

Forrás: [origo]

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A közeljövő csuklósai -
BKV csuklósbusz-teszt

Villanybuszokkal éledhet fel
a magyar buszgyártás

Sárga, nem savanyú,
és mégis a miénk
- kipróbáltuk a BKV
új tesztbuszát



A rövid ideig használt sorozatot a BKV számára 1973-tól 1986-ig gyártott 280-as váltotta le, melynek jellegzetessége, hogy kormányzott hátsó kerekének köszönhetően ugyanazon az íven tud kanyarodni, mint rövid, 260-as változata. Az Ikarus világszerte nagy példányszámban értékesített modellcsaládja minden elődjét túlélte, több száz példánya jelenleg is utasokat szállít a BKV-nál és a Volán társaságoknál.