Éles szemű száguldozóknak kedvez a rendőrség újítása

2012.02.07. 18:04

Az év végéig várhatóan csak állóképek rögzítésére alkalmas traffipaxokra cseréli a videósokat a rendőrség. A videós rendszerrel már távolról ki lehet szúrni és rögzíteni lehet a gyorshajtókat, de a megoldás macerás. A fényképeket készítő traffipaxokat kényelmesebb használni, de könnyebb kikerülni is.

A legújabb traffipaxok már nem videóra rögzítenek, a gyorshajtókról mindössze egyetlen fotó készül, amikor a traffipax készüléktől körülbelül száz méter távolságra van a jármű. A magyar rendőrségnél még most is használt videós készülékek akár 1000-1500 méterről is bemérték a gyorshajtókat, majd folyamatos felvételt készítettek addig, míg az autó olyan közel nem ért, hogy felismerhető legyen a rendszám (kb. 100-180 méter a látási körülményektől függően).

Kopornoky Ferenc, a magyar rendőrség által használt traffipaxokat gyártó Video HT Kft. ügyvezetője szerint a rendőrség fokozatosan átáll képi rögzítésre. "A rendőrség által jelenleg használt, videorögzítésre alkalmas készülékek ideje 2012. december 31-én lejár, egy 2008-as kormányrendelet szerint addig lehet ezeket a készülékeket használni. Hogy utána mi lesz, azt még nem lehet tudni, de minden jel arra mutat, hogy visszaállnak képi rögzítésre. Az újabb készülékek már nem folyamatos felvételt készítenek, hanem csak egyetlen képet. Ezzel ugyan kicsit visszaléptek, hiszen nem tudják kihasználni a lézer előnyeit (nagyon messziről képes a gyorshajtót bemérni), viszont sokkal egyszerűbb, és gyorsabb az adatfeldolgozás."

Egy 2008-as minisztériumi rendelet szabályozza, hogy a rendőrségnek milyen sebességmérő berendezéseket kell alkalmaznia: a készülékeknek alkalmasnak kell lenniük elektronikus adattovábbításra, képfelvétel készítésére, és tudniuk kell csatlakozni a rendőrség új TrafficPoint rendszeréhez. Ugyanez a rendelet kiköti, hogy a régebbi - videót rögzítő - készülékek helyett legkésőbb 2012. december 31-étől képkészítésre alkalmasakat kell rendszeresíteni.

Forrás: MTI/E. Várkonyi Péter
Az új készülékek csak egy felvételt csinálnak, és azt rögtön küldik a központba

Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy megtudjuk, valóban leszereli-e a videós traffipaxokat a rendőrség. Az ORFK sajtóosztályától kapott válaszokból nem derül ki, hogy az év vége után mi lesz ezekkel a készülékekkel, esetleg átalakítják-e ezeket, hogy csak képet rögzítsenek. Kopornoky Ferenc szerint arra kevés az esély, hogy a videós traffipaxok üzemben maradnak, ugyanis a rendőrség jelenlegi rendszere nem tudna mit kezdeni a hatalmas adatmennyiséggel. "A régi videós készülékek másodpercenként 25 képkockát készítettek, egy gyorshajtás rögzítése több mint tíz másodpercig is tarthatott, ami sok mérés esetén hatalmas adatmennyiséget jelentett. Ezt interneten nem is lehet gyorsan közvetíteni, és ekkora mennyiségű adat tárolása és elemzése sokkal nagyobb apparátust igényel. Ezért álltunk vissza a mindössze egy képet rögzítő rendszerre" - magyarázta.

Mi a baj a videós rögzítésre alkalmas traffipaxokkal?

A rendőrség adatfeldolgozási rendszere úgy működik a csak állóképet készítő traffipaxoknál, hogy amikor a készülék bemér egy gyorshajtót, akkor a készülék internetes kapcsolat (általában mobilnet) segítségével azonnal elküldi a képfelvétel legfontosabb adatait (kódolva) a szombathelyi központban található szerverre. A küldési sebesség gyakran nem megfelelő, ezért a traffipax öt felvételt tárolni tud a memóriájában. Ha ez betelik, akkor addig félbehagyja a mérést, ameddig meg nem kapja a visszaigazolást. A képet egy memóriakártyára is elmenti, majd ezt a nap végén szintén feltöltik a rendszerbe. Ezek után meg kell nézni, hogy a felvétel biztosan alkalmas-e bizonyításra, majd kiküldik az értesítőt a gyorshajtásról, a tulajdonos meg is tudja nézni az autójáról készült fotót.

A videós készülék nincs online kapcsolatban a központtal, a rögzített hatalmas mennyiségű adatot nem is tudná elég gyorsan elküldeni a szerverre. Hatalmas tárolókapacitás kellene a felvételek elmentésére, hiszen a videó másodpercenként 25 képkockát rögzít, többnyire több másodpercen keresztül. A tárolt felvételeket ugyanúgy végig kellene nézni, hogy alkalmasak-e a bizonyításra, ez pedig sokkal több munkát igényelne. Azt is sokkal nehezebb lenne megoldani, hogy a videókat a gyorshajtók megnézhessék az interneten.


Ha a rendőrség visszaáll csak képi rögzítésre, akkor akinek jó a szeme, vagy van egy jobb minőségű, megbízható traffipax-előrejelző készüléke, annak sokkal nagyobb az esélye arra, hogy megússzon egy gyorshajtást. Ha az autós időben észrevesz egy ilyen készüléket, és le tud lassítani, hogy a készüléktől száz méterre már a megengedettel hajtson, akkor nem készül róla felvétel. A lézerblokkolók szerepe viszont csökken, ugyanis ezek azt akadályozták meg, hogy nagy távolságban ne lehessen bemérni egy autót. Az újabb traffipaxok ilyenkor még nem rögzítenek, tehát nem is szükséges blokkolni a jelet. Az új készülékeknek is vannak előnyeik, teljesen automata üzemmódban is képesek mérni (már nem feltétel, hogy ott álljon mellette egy rendőr), és éjszaka is képesek vakuvillanás nélkül felvételt készíteni.

Forrás: Video HT Kft.
Így működik a rendőrség által használt új, TrafficPoint rendszer: a készülék interneten keresztül küldi az adatokat a központba

A rendőrség jelenleg az egész országban mindössze 178 traffipaxkészüléket használ, ebből 49 régi videós rögzítésre alkalmas készülék, míg további 45 készülék készít képfelvétel-sorozatot. Bár korábban többször tervezte a rendőrség, hogy több száz darab új traffipaxot szerez be, a Video HT Kft. ügyvezetője szerint ezen megrendelések egyike sem teljesült. A 2007-ben beharangozott, majd közel másfél éven át alakított magántraffipax-rendszer sem indult be az országban.

Miért fontos, hogy lejár a műszerek hitelesítése?

A fényképezés, illetve a sebességhatár túllépésének a bemérése után két lehetőséggel szembesülhet a magáról megfeledkezett autós: vagy megállítják néhány száz méter után, vagy postán jelzik a szabálytalankodását. Életszerűbb, hogy a bemérés után leintik a gyorshajtót, azonban jó tudni, hogy még itt sem veszett el minden. A mérésügyről szóló törvény kimondja, hogy Magyarországon joghatással járó mérés csak hitelesített mérőberendezéssel végezhető, a hitelesítést az OMH (Országos Mérésügyi Hivatal) végzi. A törvény a sebesség-ellenőrző eszközöket "kötelező hitelesítésű" eszközöknek nyilvánítja, ami - többek között - azt jelenti, hogy 2 évente hitelesíttetni kell őket. Tehát, ha egy olyan traffipaxszal mértek be minket, amelynek lejárt a hitelesítése, érvénytelennek minősül a gyorshajtás tényét rögzítő felvétel.

A hitelesítést egy hologramos OMH feliratú címke jelzi a műszeren. Ebből következően a megállított autósnak joga van megnézni a műszer hitelesítését igazoló dokumentumokat és az igazoló címkét a műszeren. Ha ezt a kérését az intézkedő rendőrök elutasítják, akkor a szabálysértési jegyzőkönyvben észrevételezni kell a dolgot. Előfordulhat, hogy a műszer hitelesítése lejárt, amely esetben a mérési eredményt a szabálysértési hatóság nem veheti figyelembe, tehát bírságot sem róhatnak ki. Ha levélben értesítették a gyorshajtót a szabályszegésről, akkor is jogában áll a felvételt megnézni, valamint a mérés dokumentumait kikérni.

Az alábbi dokumentumok szükségesek a mérőműszerek hitelesítéséhez:

  • Műszer száma, típusa, típusvizsgálati engedélye 
  • OMH-bizonyítvány száma, időpontja, érvényessége 
  • Akkreditált kalibrálólaboratórium kalibrációs jegyzőkönyve (legalábbis másolat az akkreditáció érvényességéről a labor részéről) időpont, szám, érvényesség. Akkreditáció tanúsítása a laboratórium részére (OMH) a kalibráció elvégzésére.
  • HIF-engedélyek, rádióengedély, frekvenciakijelölési határozat, érvényesség frekvenciánként, típusonként külön. Elektromágneses összeférhetetlenségnek megfelelés tanúsítása. (EMC, radarelvű berendezésnél.)
  • CE-minőségtanúsítás, magyar nyelvű fordítással hitelesen.
  • Lézerosztály-tanúsítás (lézerelvű berendezésnél). Munkavédelmi vizsgálati jegyzőkönyv, megfelelőségi tanúsítással


A következő oldalon kiderül, hogy mekkora sebességhatárokra állítják a rendőrök a traffipaxokat, azaz mennyivel mehetünk még, hogy ne legyen csekk belőle.

 

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK