Villanyautóval Budapesten

Vágólapra másolva!
Budapesten jelenleg több töltőpont található, mint elektromos autó, de ebből nem következik, hogy a járművek tankolása egyszerű feladat. Furcsa szabvány, a KRESZ-táblákat nem ismerő autósok, lassú ügyfélkezelés hátráltatja a forradalmat. Igaz, a töltés legalább ingyen van.
Vágólapra másolva!

A nagy forradalomban lassan mindenki fújja, hogy a száz kilométeres óránkénti sebességet először villanymotoros járművel sikerült átlépni, ráadásul nem az előző, hanem a még eggyel korábbi évszázadban, 1899-ben. A rakéta formájú autót a "La Jamais Contente" névre keresztelték, ami körülbelül annyit tesz, hogy "az örök elégedetlen." Ez az örök elégedetlenség köszönhet vissza akkor is, ha az elektromos Nissan Leaf másfél évvel ezelőtti Év autójának választása után villanyjárművel indulunk töltőkörútra Budapesten. Tesztünkhöz a Mitsubishi i-MiEV-alapú Peugeot iOnt használtuk, amelynek árlistájára pillantva azonnal világossá válik, hogy az elektromos autózás drága mulatságnak számít Magyarországon. Az apró városi miniautó ára regisztrációs adóval együtt 8,47 millió forint, ennek legalább harmadát, de inkább majdnem felét az akkumulátor adja.

Ahhoz képest, hogy mennyibe kerül, nem kínál hatalmas hatótávolságot a lítiumion telep, átlagos vezetési stílussal 130-150 kilométert megy el egy feltöltéssel az iOn. Tény, hogy nagyon spórolva, gyakori gázelvételekkel és sok lejtős útszakasszal a 200 kilométer is megközelíthető, saját méréseink alapján vegyes használatban mégis reálisabbnak tűnik a gyári értékkel számolni. Kompromisszumos mini a Peugeot dodzsemje, de második autóként sok háztartásban lehetne helye. A szerényen kárpitozott hátsó ülésre befér a gyerekülés, a csomagtartóba, az alapáras házitöltő mellé be lehet hajtogatni a piac egyik legkisebbre csukható babakocsiját, de ennél sokkal többet nem lehet várni. Az első üléseknek semmilyen oldaltartásuk nincs, a teszthét alatt számtalanszor kellett - jobb híján - az anyósülésbe kapaszkodni, a felhasznált anyagok minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Jó példa erre a vezetőoldali ajtó műanyagja, amelyen alig valamivel több, mint tízezer kilométer után megdöbbentően erős kopásnyomok látszanak, éles kontrasztban a vételárral.


Nem túl ötletes a buborékforma, de városi használatra ideális. A képre kattintva galéria nyílik!

A műszerfalon csak a legszükségesebb információknak jutott hely, a külső hőmérséklet, sőt a pontos idő megjelenítéséről nem is álmodhatunk. A takarékosságra és a hatótávolság megnyújtására viszont nagyon ügyel az elektronika: elég átmenni egy híd alatt, hogy arra a néhány pillanatra lekapcsoljon a műszerfal háttérvilágítása, alaphelyzetben a klíma sem aktív, sima szellőztetéssel gondoskodik az autó a friss levegőről. Nem véletlenül, a klíma bekapcsolása ugyanis azonnal 15 kilométert csíp le a hatótávolságból, illik csínján bánni a hűsöléssel.

Vezetési élmény terén sem nyújt sokat az iOn, bár a hátsókerék-hajtásnak köszönhetően legalább időnként szórakoztató, csikorgós fordulókat is lehet vele venni. Az egyszerű hátsó futómű pattogósan viselkedik az úthibákon, a szervorásegítés nem túl közvetlen, kis kanyarhoz is sokat kell tekerni a kormányon. Egyébként ugyanúgy viselkedik, mint egy hagyományos, automata váltós kiskocsi, csak a villanyautósan erős motorfék és az alacsony menetzaj lehet feltűnő. Utóbbival vigyázni kell, a madarak mintha észre sem vennék a dodzsemként búgó iOnt, egy-két veréb el is hullott a teszthét alatt. A 64 lóerős, 180 Nm nyomatékú villanymotor dinamikusan mozgatja a 3,4 méter hosszú, az akkumulátor miatt 1,12 tonnás apróságot, a 130 km/h-s autópálya-tempót is lazán futja. A házi töltéshez maximum 16 amper felvételére képes töltőt ad a Peugeot, ez alkalmanként, teljesen kiszámíthatatlanul lecsapkodta a kerti konnektor (szerencsére külön) biztosítékját. Előfordult, hogy húszpercenként kellett visszakapcsolni, máskor egy egész éjszaka eltelt rendkívüli esemény nélkül. Rejtélyes, az okostöltős Volt nem produkált ilyet.


A kerekeket kitolták a sarkokba, túlnyúlás szinte nincs

De mi van akkor, amikor nem otthon, hanem Budapesten kell villanyautót tölteni? Tulajdonképpen azért kértük el az iOnt, hogy ezt kipróbáljuk, az is igaz viszont, hogy a keresgéléssel túl nagy kockázatot nem vállaltunk. A teszt első napjaiban kiderült, hogy éjszaka csurig töltött akkumulátorral, a közvetlenül a 23. kerület mellé épült Dunaharasztiból való indulással számolva nehéz annyit autókázni a fővárosban, hogy hatótávolságilag gondot jelentsen a visszaérés a bázisra. Töltőpont-túránknak így azzal a megnyugtató érzéssel vághattunk neki, hogy igazi tét nincs, az se baj, ha véletlenül egyik töltőoszlop sem működik.

Már az indulás is gondot jelentett, a töltőpontokat felállító cégek arra ugyanis vették a fáradságot, hogy a villanyautózást népszerűsítve elektromos tankoszlopokat létesítsenek, ezek pontos helyéről azonban nincs hivatalos lista. Innen-onnan, sajtóközleményekből, blogbejegyzésekből és egyebekből kellett összeállítani a listát, amelyet most keretes írásunkban, térképes megjelenítéssel közkinccsé is teszünk. Az egyes töltőpontokon szerzett tapasztalatainkat is lentebb foglaljuk össze - felkeresésük sorrendjében.

Átalakító nélkül sehova!

Budapesten összesen tíz töltőpont található, eloszlásuk közel sem optimális. Míg a külső kerületekben egyetlen állomás sem található az egy szem újpesti töltőpont kivételével, addig a belvárosban, néhány száz méteren belül több lehetőség közül is lehet választani. Legalábbis elméletben.


1. Berda József utca 15.

A Magyar Autóklub új székházának parkolójában, magánterületen található a legészakibb töltőpont, a portán kell jelezni a töltési szándékot. A behajtással nem lesz gond, arra viszont igen jó esély van, hogy a kijelölt parkolóhelyeken az Autóklub munkatársai állnak - így volt akkor is, amikor ott jártunk. Az egyszeri villanyautóst az első próbálkozásnál érheti az első csalódás, az Elmű által létesített töltőoszlopok ugyanis nem kompatibilisek az iOnhoz adott, "házi" konnektorokhoz szánt töltővel.


A Magyar Autóklub parkolójában nincsenek tekintettel a töltőpontra

A Mennekes Type 2-es szabványa szerinti aljzatok találhatók ezeken az oszlopokon, és noha a városban ezek vannak többségben, az importőr nem látta szükségesnek felszerelni az autót a szükséges átalakítóval. Egy ilyen hosszabbítós adapter több mint hatvanezer forintba kerül, valószínűleg nagy örömmel fizeti ki ezt is egy friss villanyautó-tulajdonos. Itt örültünk meg igazán annak, hogy valós lemerülési kockázat nélkül kezdtük a túrát.

2. Margitsziget

Azt tudtuk, hogy a töltőpont valahol az Árpád hídnál kialakított fizetős parkolóban van, de a pontos helyét semmi nem jelzi. Rövid keresgélés után rákérdeztünk a parkolóőrnél, hogy mégis merre kellene menni. "Elektromos töltőpont? Hát, erről tőled hallok először" - jött a nem túl biztató válasz, de szerencsére a kolléga tudta, hogy "valahol a hotelnél" kell keresni. Végül meglett, mindkét helyet szépen szabadon hagyták, de ez a töltőpont is elműs, vagyis Mennekes-adapter kell hozzá. A parkolóban az első fél óra ingyenes, arra azonban ne alapozzon senki, hogy ennyi idő alatt feltölti az autóját, az Elmű oszlopai nem gyorstöltők.

3. Váci út 72-74.

Az egyetlen hely, ahol valóban ki tudtuk próbálni, hogyan is működik a töltés. Az oszlop az Elmű-székház előtt van, a portán kérésre a Mennekes-adaptert is kiadják, ehhez egy adatlapot kell névvel és rendszámmal kitölteni. Az oszlopon pontos instrukciók segítik a töltési folyamatot, a töltő csatlakoztatása után egy helyi telefonszámot kell tárcsázni az oszlop aktiválásáért. Ez valóságos bohózatba fajult - a hívott szám három és fél percig csörgött, mire valaki felvette, a kifogott ügyintéző pedig úgy viselkedett, mintha most hallott volna először arról, hogy ilyen feladata is lehet. Talán tényleg - többször hallható volt, ahogy egyik kollégájától kérdezi, mit is kellene tennie.


Hosszú telefonbeszélgetésbe került, amíg sikerült elindítani a töltést a Váci úton

A regisztrációhoz név, telefonszám és rendszám kellett, röpke 13 perc után az oszlopot sikerült is aktiválni. A töltést egy LED-jelzi, a Mennekes-dugót ilyenkor nem lehet kihúzni az aljzatból. Mivel előre szóltunk az ügyintézőnek, hogy csak pár percet maradunk, és ne menjen messzire, azonnal felkapta a telefont, amikor a kikapcsolás kéréséért indítottunk újabb hívást. Ez a művelet három perc alatt ért véget, az ügyintéző tájékoztatása szerint a rendszer kiírta a tényleges töltési időt és a felvett energia mennyiségét. Tíz perc töltéssel néhány kilométert növekedett a hatótávolság.

4. Oktogon tér 2.

Elmű-töltőpont, és mivel a Mennekes-adaptert a székházban visszaadtuk, nem is próbálkoztunk tényleges töltéssel. Az oszlop a földalatti lejáratánál van, a túra idején mindkét kijelölt parkolóhely szabad volt. Ez egyébként nem jellemző a környékre, általában elfoglalják.


Tábla jelzi az elektromos autók elsőbbségét, kevesen tartják tiszteletben

5. Bajcsy-Zsilinszky út 15.

Ez is elműs oszlop, a Bazilikával szemben. Érdemes elméleti lehetőségként kezelni: ottjártunkkor az egyik helyet egy román rendszámos autó (állítólag napok óta ott áll), a másikat a töltőpontnál lévő kávézó egyik felszolgálója foglalta el. Utóbbi a fényképek készítése láttán büntetéstől tartva azonnal kirohant és magyarázkodni kezdett, hogy sose szokott ilyet, ez most csak kivételesen fordult elő. Nyilván. Mindenesetre jó szándékú ellenőrnek adtuk ki magunkat, a villanyautóra mutogatva elmagyaráztuk, hogy időről időre végigjárjuk a töltőpontokat, dokumentáljuk azokat, akik elfoglalják a kijelölt helyeket, de a "türelmi időre" tekintettel büntetés még nincs, csak figyelmeztetés. Talán bevette, mindenesetre megígérte, hogy többet nem parkol oda.

6. Erzsébet tér 7-8.

Az E.On a Kempinski Hotellel együttműködve alakított ki töltőpontokat a felszínen és a mélygarázsban. A felszínen lévő oszlopok érdekessége, hogy hagyományos konnektor is van rajtuk, így végre átalakító nélkül is bedughattuk valahova az iOnt. Az oszlopokon lévő másik aljzatot "gyorstöltőnek" hívja az áramszolgáltató, de valójában nem az: az igazi gyorstöltők 500 voltot és 120 ampert tudnak, ez a pont azonban maximum 400 volton és 32 amperrel tölthet. Persze, a hagyományos konnektornál ez is jóval gyorsabb akciót tesz lehetővé, ezt azonban egy újabb átalakító hiányában nem tudtuk kipróbálni. A hagyományos konnektorból öt percig töltöttük az autót, ez két kilométerrel növelte a hatótávolságot.


A Kempinski töltőoszlopa az egyetlen, ahol adapter nélkül lehet használni az iOn töltőjét

Az oszlopot kérésre, egy kártya hozzáérintésével a hotel munkatársai aktiválják (azonnal segítenek), a két kijelölt parkolóhely közül az egyiken jellemzően valamelyik vendég autóját parkoltatják. Ha szükség van a helyre, az autókkal természetesen arrébb állnak. Átalakító kábelt a hotel nem tud adni, mindenki azzal tölt, amije van. A mélygarázsban három parkolóhelyet alakítottak ki elektromos autóknak, egy 400 voltos és két hagyományos konnektorból lehet tölteni. Ide csak pénzért lehet leállni, egy óra 900 forintba kerül. A töltést a parkolófelügyelő indítja el.

7. Lánchíd utca 4.

Az általunk felkeresett első budai töltőpont a Clark Ádám tér melletti parkolóban található, elműs oszlop, kell hozzá a Mennekes-adapter. Ottjártunkkor egy hely szabad volt, de elképzelhető, hogy elfoglalják az összeset.

8. Fő utca 52.

A Batthyány tértől nem messze található az Elmű oszlopa, tölteni adapter hiányában nem tudtunk, a parkolást nem akadályozta semmi és senki.

9. Kékgolyó utca 21.

Az Istenhegyi út legelejénél található oszlopot szintén az Elmű állította, a két kijelölt parkolóhelyet a járdán alakították ki. Jellemzően nem foglalják el őket.

10. Istenhegyi út 52.

A végére maradt a csúcs, az egyetlen budapesti gyorstöltő, az ABB által létesített szuperkút a napelemfás Mol-kútnál. Az 500 voltos, 120 amperes szerkezet egy üres akkumulátort is 80 százalékosra tölt fél óra alatt, de egy normál tankoláshoz képest még ez is szédítően lassúnak számít. A gyorstöltéshez külön szabványcsatlakozója van az iOnnak a bal oldalon - normál konnektor esetén a jobb oldali aljzatot kell használni. A töltőfej csatlakoztatását ábrák segítik, a töltést kártyával a kút alkalmazottjai aktiválják.


Egyszerre két autó töltődhet az 500 voltos, 120 amperes árammal

A töltés elindítása után azonnal felzúgnak az akkumulátor hűtőventillátorai, a töltésjelzőn pedig percenként ugrik feljebb a töltöttségi százalék. Egyelőre ez a töltőpont is ingyenes, a kútnál nem tudják, meddig. A pénztárgépként funkcionáló számítógépben mindenesetre már az elektromos kútoszlop is szerepel, egyelőre minden esetben nulla forinttal. A kútnál nem tudtak biztosan válaszolni arra a kérdésre, hogy a gyorstöltő is a napelemek által termelt energiát használja-e, a nagy energiaszükségletre tekintettel azonban ez nem tűnik túl valószínűnek. Ahogy a töltőpontok többségéhez, jellemzően ide is csak az újságírók járnak a tesztautókkal.


Jól látható, hogy a töltés sok esetben nehézkes, de addig kár is nagy változásra számítani, amíg több töltőpont van, mint elektromos autó. Ugyan a töltés idejére minden kijelölt parkolóhelyen ingyenes a várakozás az elektromos autók számára, erősen kérdéses, hogy bárki ott merné hagyni a töltőt és az értékes színesfémekkel teli kábelezést felügyelet nélkül - akár néhány órára is.

"Ez egyelőre nem üzleti vállalkozás, ezért ára sincs" - mondta az [origo]-nak Dr. Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója. "Tesztalapú szolgáltatásként kezeljük a töltőpontokat, nem a legmagasabb prioritással. A jelenlegi helyzet szerint év végéig ingyenes a töltőpontok használata, de elképzelhető, hogy a díjmentes időszakot meghosszabbítjuk. A havi átlagos tíz töltésre nem éri meg bevezetni egy teljesen új számlázási rendszert."

"A hálózat végleges kiépítése után két lehetőség lesz a fizetésre: az egyértelműen azonosítható, például ügyfélszámmal regisztrált felhasználóknak havi villanyszámlájukhoz csaphatjuk hozzá a töltőpontokon fogyasztott energia árát, de akár külön számlát is kaphatnak. A másik, külföldön bevált megoldás esetében a felhasználó a töltőoszlopnál választja ki, melyik szolgáltatótól kíván energiát vásárolni, majd ezt hitelkártyával azonnal rendezheti is. Ennek a fizetési módnak meglátásunk szerint még nincs kialakult kultúrája Magyarországon."


Matricázás nélkül talán meg sem néznék, a felirat viszont vonzza a tekinteteket

"Tény, hogy a Mennekes-szabvány használata okoz nehézségeket, de a speciális magyar viszonyok miatt nem kivitelezhető, hogy az átalakítókat az oszlopokon hagyjuk, mert azonnal ellopnák őket. A villanyautózás olyan kultúrából jön, ahol természetes a mások tulajdonának tisztelete, a regisztrációra és a telefonos aktiválásra is azért van szükség, hogy amennyire lehet, távol tartsuk azokat, akiket csak az ingyenáram vonz. Előfordult, hogy töltőponton elektromos kályhát és egyéb, hasonló berendezéseket használtak, talicskán odatolt akkumulátort töltöttek róla, Európa fejlettebb részén ilyen nem fordulhat elő. A Mennekes-konnektor azért kell, hogy ne lehessen bármit beledugni az oszlopba, ha lesz közös európai szabvány, akkor olyanok lesznek rajta. Nem jelent nagy gondot az átszerelés."

"Nem tudjuk, marad-e ingyenes a szolgáltatás, a kereslettől függ. A töltőpontok kialakításánál nagyobb robbanásra számítottunk, egyelőre úgy tűnik, a konnektoros hibridek jobban mennek az elektromos autóknál. Árat csak akkor tudunk kalkulálni, ha ez egy piacképes szolgáltatás lesz, most csak nem reális összegeket tudnánk mondani. Mivel a villanyautókat otthon is lehet tölteni, a szolgáltatás ára nem lehet túl magas, az otthoni töltéshez képest egy elfogadható 'gyorsítási felárat' tudunk elképzelni, de konkrétumokról csak tényleges piacnál lehetne szó."

"A töltőoszlopok aktiválása változóan hosszú folyamat, nem mindig tart ilyen sokáig. Tény viszont, hogy nincs mögötte külön call center, ugyanabba a központba futnak be a hívások, ahol a többi ügyet is kezelik. Egy számlareklamáció rendezése közben elképzelhető, hogy munkatársunknak több idejét veszi igénybe az aktiválási folyamat. Erre a feladatra maximum negyed ügyintézővel lehet számolni, aki a maradék háromnegyed részben a napi dolgokkal foglalkozik. Amint önálló szolgáltatás lesz, kap önálló ügyintézőket is, addig ez luxus. Mi is látjuk, hogy nagyobb, valós igény a gyorstöltőkre lesz, de egyelőre nem tervezzük a komolyabb továbblépést ezek ára miatt."

Olcsó áram kontra drága üzemanyag

Az iOn akkumulátora 16 kWh energiát képes tárolni, 330 voltos nominális feszültségen. Energiát változó áron vásárolhatunk a különböző szolgáltatóktól, az Elműnél 1 kWh nappali áram 48,11 forintba kerül. Ez alapján körülbelül 800 forintba kerül az akkumulátor házi feltöltése, amennyiben azonban éjszakai áram (30,76 Ft/kWh) is rendelkezésre áll, 500 forintra szorítható le egy feltöltés ára. Az üzemanyagok jelenlegi literenkénti átlagárán (benzin: 422, dízel: 424, a kettő átlagolása alapján 423 forint) számolva 800 forintból nem egészen két liter üzemanyagot vásárolhatunk, amennyivel egy hatliteres átlagfogyasztású autóban ülve körülbelül 30-35 kilométert tehetünk meg. Ezzel szemben az iOn még mostoha vezetési stílussal is elmegy legalább 80-90 kilométert egy feltöltéssel, spórolva pedig bőven 100 kilométer feletti hatótávolság érhető el. Az éjszakai feltöltés árából alig valamivel több, mint egy liter üzemanyag vásárolható, hatliteres átlagfogyasztás esetén ez a mennyiség legfeljebb 20 kilométer megtételére elegendő, tehát bőven megéri áramot tankolni.