Azok a '90-es évek - Skoda Rapid-menetpróba

Régi néven vadonatúj autót mutatott be a Skoda, mellyel új kategóriába lép és márkaarculatát is felfrissíti, a Rapid mégsem okozott meglepetést. Ismerős elemekből született, hogy minden eddiginél praktikusabb és józanabb családi autóként kitöltse a Fabia és az Octavia közötti űrt. A csehek ötletparádéval, rengeteg hellyel, átlagon felüli vezethetőséggel és jó árral készülnek megismételni az Octavia sikereit. Kipróbáltuk.

A Rapidnak minden esélye megvan, hogy utolérje az Octavia sikerét
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Hazai pályán, Pozsonyban tartotta a Skoda a márka történetének egyik legfontosabb modellje, az új Rapid nemzetközi bemutatóját. Hogy a cseh gyártó vagy inkább mi, magyar újságírók érezhettük magunkat otthon, arról lehetne vitatkozni, az viszont nem kérdés, hogy ilyen jó sajtótájékoztatón még nem ücsörögtem. A fejhallgatóban sosem hallott magyar fordítás próbálta a tudtunkra adni, amit a Rigó utcát hírből sem ismerők is megértettek volna: a Skoda megint belenyúlt valamibe, amivel felforgathatja az autópiacot.

Nagyra nyíló ötödik ajtajával egyszerre szedán és ferdehátú is, a raktér 550 literes

Ilyen felszabadult és örömittas előadást csak akkor hall az ember, ha az autó tényleg annyira jó, hogy egyszerűen nincs mit cifrázni. A termékelőnyöket Horst Fuchsot megszégyenítő lendülettel prezentálta a Teleshopon felnőtt menedzser a nagyítóként is használható, tankajtóba rejtett jégkaparótól az övcsatrögzítőn át az 550 literes csomagtartóig, melyből bájos segítőjével egyre nagyobb koffereket, majd egy zsák focilabdát emelt ki. Valahogy így képzelem az első jobban sikerült japán autók amerikai sajtóbemutatóit.

Tengelytávja két centivel hosszabb, mint az Octaviáé, pedig nyolc centivel rövidebb

A Rapid tényleg nagy dobás és annak ellenére, hogy gyakorlatilag kész elemekből rakták össze, látványosan érvényesült a Skoda ars poeticája. Ezúttal szigorúan tartották magukat az "egyszerűen nagyszerű" szlogenhez, egy igazi mindenes válságautót terveztek, az már a konszern hátszelének az érdeme, hogy még vonzó is lett. Mert a Rapid valójában visszalépés attól a trendtől, amibe már olyan jól belejöttek az Octaviával, a Yetivel és a Superbbel, melyek a Volkswagenekre is rálicitálnak.

Nézze meg a Skoda Rapid gyári filmjét!

Most a cégen belüli szerepek átrendeződnek, az új Octavia már dedikáltan középkategóriás lesz. Méretnövekedésével hivatalosan is abban a kategóriában indul majd, ahova mindig is tartozott, ezért szükség lesz egy valódi kompaktra, olyasmire, mint annak idején a Favorit vagy a Felicia volt. Az alsó-középkategória mindig is fontos volt az autógyártóknak, hiszen ennek a méretosztálynak a legszélesebb a vevőköre. A Rapid tömegmodellnek született, klasszikus szedánnak álcázva, nagyra nyíló ötödik ajtóval.

Megújult, de felismerhető maradt a hűtőmaszk, egyszerű, letisztult a forma

Akár az Olimpia az MTV-nek, a Rapid bemutatása jó alkalom a Skodának a megújulásra. A stílusváltás egyik esetben sem drasztikus, a Skoda logója még annyit sem változott, mint a közszolgálati csatornáké, de azt már az előzetes bemutatón is hangsúlyozták, hogy szándékosan tartják magukat az egyszerű, letisztult és tárgyilagos formákhoz, hogy időtlen kocsik szülessenek, melyek tíz év múlva is jól mutatnak majd a parkolóban és a legtöbb vevő ízlésének megfelelnek. Az új formanyelv nem csak hagyománytisztelete miatt németes.

Szokatlan helyre, a fényszóró belsejébe került az index, jó nagy a ködlámpa

Csupa konszerntársakon látható elem köszön vissza, ismerős a fényszóró és az ajtók alakja, sok a közös alkatrész is, hűtőrácsa, motorházteteje és jókora ködlámpája miatt mégis Skodának látjuk. Hátsó lámpája is ismerős, egy bizonyos szögből Octaviának tűnik, bár a nagytestvér egy fokkal vagányabb nála. A Rapidot nem is a legmenőbbnek, hanem a legpraktikusabbnak szánták. Fogták a '96-os Octaviát és nekiálltak úgy farigcsálni, hogy hasonló méretekből a lehető legjobbat hozzák ki.

Jó az útfekvése és van értékelhető rugózása, gondoltak a rossz utakra is

A két autó szinte fedi egymást, az arányok azonban a helyükre kerültek, hogy legyen például hátsó lábtér. A Rapid tengelytávja 260 cm-es lett, ami 9 cm-rel több az első és 2,4 cm-rel még a második újkori Octaviáénál is, pedig 8,6 cm-rel rövidebb annál. Ügyesen játszottak az arányokkal, ezúttal egyik vonzó adat miatt sem torzították el a karosszériát. A csomagtartó is csak 10 literrel sikerült kisebbre, alatta teljes értékű pótkeréknek is jutott hely. Terhelhetősége kompakt létére 535 kg, ami "rossz út" csomaggal 580 kg-ra növelhető.

Másodszor támad fel

A négyajtós mellett kupé és kabrió kivitelben is létezett az 1935-től gyártott eredeti Rapid

A keleti blokkban felnőtt lakosságnak a Rapid egyet jelent a "szocialista Porschével", pedig ezt a típusjelzést már a harmincas években is használta a Skoda négyajtós modelleken, tehát nem szentségtörés újra bevetni. A beszélő név mégis egy sportmodellnek járna, még akkor is, ha az 1984 és 1990 között gyártott csinos kupé 1,3-as motorjával alig volt gyorsabb a 120-asoknál.

A szegény ember Porschéjának tartották a gyengécske farmotorral szerelt szocialista kupét

Ez a kvázi elérhetetlen kivitel olyan vérpezsdítőnek számított a maga idejében, hogy még a posztere is kint volt a falamon. A brit Autocar magazin a szegény ember Porschéjának nevezte, pedig a Skodának rossz híre volt arrafelé. Gyenge minőségűnek és reménytelenül erőtlennek tartották, a Rapid mégis megfogta őket és nagy becsben tartják a megmaradt példányokat. Érdemes megmenteni őket, mert sajnos előbb-utóbb biztosan nem gyárt kupét a Skoda.

Leginkább keskenységén érezhető, hogy direkt lefelé pozícionálták, nekem a VW Polo ugrott be róla. Erős a gyanúm, hogy sok közös van bennük, az első ajtó, a térkínálat, a vezetési pozíció, a magas műszerfal, de még a kicsit jobbra eltolt pedálsor is kísértetiesen hasonlít. Bár papíron több a hely, mindannyian nagyobb belsőre számítottunk, mielőtt beültünk. A hosszú úton járó kuplung miatt alacsonyabbak kénytelenek közel ülni, ami Superb szintűre növeli a hátsó lábteret, egyébként ezt a trükköt az én N15-ös Nissan Almerámban is bevetették.

Nincs túlcicomázva a belső, kemények az anyagok, minőségi az összeszerelés

Emiatt elöl sajnos nem olyan jó a térérzet, mint az Octaviában és a minőségi, de mégiscsak kopogósan kemény műszerfal sem azokkal a lágy ívekkel és puha betétekkel operál, amiket mostanában megszoktunk. Nincs ajtókárpit és vezetőoldali napellenző sem, csak az ismerős kapcsolók és a németes precizitás tartja bennünk a lelket, ezért nem éreztük, hogy rossz dolgunk lenne odabent, meg azért sem, mert a tesztautókban a bőrkormánytól a navigációig minden benne volt. Vajon milyen lehet az alapváltozat?

Vicces, milyen óriási a hátsó lábtér, szerencsére a fejnek is jut hely
(Még több gyári fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Például a hátsó ablakai kurblisak. Sokáig azt hittük, hogy ezeknek is, mert a vezetőoldalon csak két gomb jár négy villanyablakhoz, hasonlóan a VW Up!-hoz, ahol ajtónként csak egy gombra jók a tulajdonosok. A spórolásnak ez a szintje garantáltan visszaüt, emellett dönteni már csak azért is rossz ötlet volt, mert ezt most jól megírjuk. Kellett ez nekik? Nem kellett, viszont megerősítették a sajtó erejébe vetett hitünket azzal, hogy elismerték a rossz stratégiát, és megígérték, hogy mire felfuttatják a szériát, már négy ablakemelő lesz benne.

Három háló, kétoldalas szőnyeg és teljes értékű pótkerék a csomagtartóban

Azt már nem is említettük, hogy az elektromos tükörállítás gombja logikátlan módon felfelé kapcsolva a bal oldali, lefelé a jobb oldali tükörlapot mozgatja, mert ez a Polóban is így van, de nem pusztán ebben emlékeztet még a kis Volkswagenre. Motorkínálatuk is hasonló, az alapváltozathoz 1,2-es, háromhengeres, 75 lóerős benzines jár, ezen kívül már csak turbósat lehet választani. Van 1.2 TSI 86 vagy 105 lóerővel, 1.4 TSI 122 és 1.6 TDI dízel 90 vagy 105 lóerővel. Kézi váltóból van öt- és hatfokozatú vagy rendelhető hozzá a hétfokozatú DSG.

Jó választás a gyengébbik 1.2 TSI, jól megy és nem csak papíron takarékos

Még vezetési élményben is szinte ugyanazt tudja. Hasonlóan érzéketlen, könnyű a kormány, kicsit hosszú utakon jár a váltó, ugyanolyan lágyan rugózik, és összességében hasonlóan agilisan viselkedik, mint a Polo. A méretkülönbség csupán a nagyobb tengelytávon érezhető, mert a Rapid egyik legnagyobb érdeme, hogy a tömege akkora, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtti társaié, nem éri el az 1200 kg-ot sem. A gyengébbik, 86 lóerős 1.2 TSI-re csaptunk le, mert várhatóan ebből fogy majd a legtöbb.

Sok közös eleme van a konszerntársakkal, már az új MQB platformra épült

Neve ellenére a Rapidnak nincs szüksége nagyobb dinamizmusra, bár a zseniális motor most kicsit lustábban viselkedett, mint ahogy megszoktuk. Ennek a hosszú, ötfokozatú váltó lehet az oka, a széles fordulatszám-tartományban elérhető csúcsnyomaték ellenére sem volt hirtelen a gázreakciója, viszont autópályán és kanyargós hegyi úton sem fogyott ki a szuflából, pedig sokkal jobban hajtottuk, mint a leendő vevők közül bárki is fogja. Teljesítménye és vezetési élménye éppen egy kicsivel jobb annál, amivel általában be kell érniük az átlagautósoknak.

Ha kifogy a nafta, megtaláljuk a nagyítóként is használható, gyári jégkaparót

Kezelhetősége és komfortszintje hozza a Volkswagen csoport sztenderdjét, úgy tűnik, nehezen tudnak mellényúlni. A várható költségek miatt sem kell aggódni, mert a taposás ellenére a komputer 6,1 literes átlagot írt ki a változatos tesztút végén, ami nagy részben a motor, és még nagyobb részben a kis tömeg érdeme. Ráadásul úgy sikerült összehozni, hogy a karosszéria biztonsága sem sínyli meg. Hivatalos törésteszt eredménye még nincs, valami mégis azt súgja, hogy az összes csillagot elhozza majd a belgáktól.

Cikkajánló

Skoda Octavia-teszt		Suzuki SX4 Sedan-teszt		Renault Fluence-teszt

Az ima meghallgatásra talált, végre valaki újra gyárt lényegretörő autót, amit meg sem próbál prémiumnak elsütni, sőt. Nem meglepő, hogy ezt a Skoda vállalta be. A kilencvenes évek autóihoz hasonlóan azt tudja, amire tényleg szükség van. Végre megint kicsi és könnyű, mégis van benne elég hely és óriási a csomagtartója. Formája sincs túlbonyolítva, szerénységével és egyszerűségével együtt minőségi termék. Hókuszpókuszok nélkül is takarékos, turbómotorral jobban megy, mint a legtöbb népautó, van értékelhető rugózása, könnyű és jó vezetni.

Kedvező árú tömegmodellnek készült, de az átlagnál vonzóbb lett az új Rapid

Bár nem cserélnék el érte egy mostani Octaviát, ne felejtsük el, hogy pusztán fizikailag áll közel hozzá, hivatalosan eggyel kisebb kategóriát képvisel. Jelenleg folyik az árazása, a cél, hogy 10-15 százalékkal olcsóbb legyen a mindenkori Octaviánál, tehát egy mainál kedvezőbb indulóár mellett egy Rapidért kell majd annyit fizetni, mint mostanában egy Octaviáért. Amíg nem jön meg az elsősorban Nyugat-Európának szánt, rövidebb változat, addig a Renault Fluence és a tetszhalott autópiac lesz a legnagyobb ellenfele.

Műszaki adatok - Skoda Rapid 1.2 TSI

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1197 cm³. Furat/löket: 71/75,6 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 63 kW (86 LE)/4800. Nyomaték: 160 Nm/1500-3500. Sebességváltó: ötfokozatú manuális. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4483/1706/1461 mm. Tengelytáv: 2602 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1463/1500 mm. Tömeg: 1161 kg. Terhelhetőség: 535 kg. Csomagtartó térfogata: 550/1490 l. Üzemanyagtartály térfogata: 45 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 11,8 mp. Végsebesség: 183 km/óra. Átlagfogyasztás: 5,1 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 6,1 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 119 g/km.