A varrógéptől az Astráig - 150 éves az Opel

2012.10.23. 7:26

Németország egyik legnagyobb múltú cége 1862-ben kezdett varrógépekkel foglalkozni, majd átnyergelt a biciklik gyártására, hogy végül az autóiparban találja magát, és az európai autópiac meghatározó szereplője legyen. Megidézzük a családi vállalkozás történetét, és szót ejtünk az Opel jövőjét fenyegető válság okairól is.

Forrás: Opel

A varrógépektől a kerékpárokig

Adam Opel 1837-ben, az ipari forradalom kellős közepén született Rüsselsheimben, apja után ő is lakatosnak tanult. A párizsi Lebland-nál töltött próbaidő alatt beleszeretett a varrógépekbe. Első gépén hat hónapig dolgozott, ez a készülék évtizedeken át bírta a munkát a helyi szabómesternél. Családja támogatásával 1862-ben megnyitotta saját műhelyét. Vállalkozása a porosz-osztrák háború idején futott fel, miután egyre nagyobb szükség lett az egyenruhák gyors előállítására.

Forrás: Opel
Adam Opel szobra a cég első gyárépületének főbejáratánál Rüsselsheimben

1866-ban járunk, Opel hirtelen annyi megrendelést kapott, hogy hamarosan felhúzhatta első üzemét, ahol már 25 alkalmazottjával gyártotta a kivételes minőségű, elérhető árú berendezéseket. 1868-ban kötött házasságából öt gyereke született, fiait már korán bevezette az üzletbe. Ez fontos lépés volt, a cég jövőjét az ő lelkesedésük alapozta meg. 1884-ben párizsi üzleti útjáról egy újabb találmánnyal, a kerékpárral tért haza, és két éven belül már piacra is lépett az első Opel biciklikkel.

Forrás: Opel
Opel biciklik gyártására berendezkedett üzemcsarnok 1912-ben

Legnépszerűbb típusa a Victoria Blitz volt, a "villám" motívum máig megmaradt, de a rüsselsheimi bringák képességeit nem csak a névadással reklámozták. Az Opel fiúk számtalan versenyen indultak, nekik köszönhetően ebben az iparágban is vezető gyártóvá váltak. Ők készítették a legjobb minőségű bicikliket, és az áraik sem voltak eltúlzottak, nem csoda, hogy a vevők kapkodtak utánuk. A sikert sikerre halmozó Adam Opel 1895-ben tífuszban meghalt, az autógyártást már nem érte meg.

Lutzmann és Darracq licencek

A századfordulóra olyan sokan kezdtek biciklikkel foglalkozni, hogy a piac lassan telítődött. Carl és Wilhelm Opel új termék után nézett. Édesanyjukkal együtt nagy lehetőséget láttak Karl Benz és Gottlieb Daimler találmányában, az automobilban. Felvették a kapcsolatot Friedrich Lutzmannal, aki saját tervezésű autójával számos versenyt megnyert. 1899-ben berendezkedtek az egyhengeres, 1,6 literes, 4 lóerős Opel Patent Motorwagen System Lutzmann gyártására.

Forrás: Opel
A Lutzmann-licenc alapján gyártott első rüsselsheimi autó 1899-ből

A varrógépek és a biciklik után volt pénzük a típus fejlesztésére, eladásaik azonban meg sem közelítették a várakozásokat. Az 1900-as Nürnbergi Autókiállításon a család számára világossá vált, hogy a sikeres piaci szereplés kulcsa a jó megjelenés. Ez a filozófia máig része az Opel stratégiájának. Úgy döntöttek, nem költenek többet a Lutzmann kocsira, 1902-ben a francia Alexandre Darracq autóinak forgalmazásáról, majd licencgyártásáról írtak alá megállapodást.

Fellendülés és pusztulás

Az első Opel-Darracq nagyobb sikert aratott, pedig kétszer annyit kértek érte, mint egy Lutzmannért. Vevőkörüket motorkerékpárokkal is szélesítették, de már az első saját autójukon dolgoztak. Az 1902-es Hamburgi Autókiállításon be is mutatták az Opel 10/12 PS-t. Gyártástechnológiájuk lehetővé tette, hogy ugyanazokból a szerkezeti elemekből egyszerre többféle autót gyártsanak. A kézi összeszerelés garantálta a jó minőség megmaradt, és áraikat továbbra is igyekeztek alacsonyan tartani.

Forrás: Opel
Így nézett ki az Opel gyára 1906-ban, akkoriban már saját autókat készítettek

Az eredetileg orvosoknak tervezett 1907-es 4/8 PS Doktorwagen feleannyiba került, mint a hasonló modellek. Akkora volt rá a kereslet, hogy nem győztek eleget gyártani. Az Opelek nemcsak az utakon váltak be, sorra nyerték a nagy reklámértéket képviselő versenyeket, amelyek tesztpálya híján jó lehetőséget jelentettek a tapasztalatszerzésre is. 1914-ig az Opel az ország legdinamikusabban fejlődő és legjobban szervezett ipari üzeme volt.

Forrás: Opel
Orvosoknak szánták az 1907-es 4/8 PS-t, elérhető ára miatt mások is kapkodtak érte

A 4500 dolgozónak átlagon felüli munkakörülményeket biztosítottak, segélyalapot hoztak létre, ami betegség és nyugdíjazás esetén kiszámítható anyagi helyzetet biztosított a dolgozóknak. Lendületét csak az első világháború törte meg. A pusztulással az 1911-es tűzvész idején szembesültek először, amikor a varrógépeket gyártó üzem szinte teljesen leégett. Ennek hatására feltaláltak egy tűzoltó berendezést, majd végleg felhagytak az Opel hírnevét megalapozó varrógépgyártással.

Forrás: Opel
Az első, népautónak tervezett modell, a Puppchennek becézett 1913-as 5/14 PS

1913-ban ismét piacra dobtak egy fontos modellt, az 5/14 PS-t. A Puppchen már népautónak készült, fejlesztésénél nem a teljesítmény, hanem a megbízhatóság és a könnyű kezelhetőség volt a fontos szempont. Ezzel megszületett az A-ból B-be autók archetípusa, az Astra szellemi elődje. A háborúban nagyobb szükség volt a teherautókra és a repülőgépmotorokra, de ez nem akadályozta meg az Opelt a fejlődésben. 1916-ban megépült a cég első tesztpályája, ahol versenyeket is tartottak.

Az Opel-logó története

A körbezárt villám logót elsőként a hatvanas évek közepén használták, ez az embléma számtalan átalakuláson ment át addig, de a "Blitz", vagyis "villám" név mindig elkísérte. Az egyik legnépszerűbb Opel bicikli a Victoria Blitz nevet viselte, míves emblémáját úgy tervezték, hogy fel lehessen erősíteni egy kerékpár filigrán vázára. Az első automobilokon is használt jelvény a Fiathoz és a Fordhoz hasonlóan egy jókora, kézzel írt Opel felirat volt a hűtőn, csak 1910-ben tértek át a szem alakú ovális emblémára.

Forrás: Opel

1937-től az Olympia modellen a márka sikereit szimbolizáló Zeppelint használtak orrdíszként. Ebből alakult ki a gumikereket szimbolizáló gyűrűbe rajzolt léghajós embléma, amely a negyvenes, majd az ötvenes években egyre vékonyabb lett. Addig egyszerűsítettek rajta, hogy 1964-ben elveszítette eredeti alakját, és átváltozott a ma ismert villámmá. Azóta többször hozzányúltak, de a legnagyobb változást az jelentette, amikor beleírták az Opel nevet a karika felső ívébe.



Megállapodás a General Motorsszal

Háborús veszteségei súlyosak voltak, a nehézségeken mégis túljutott az Opel. A tömeggyártásban rejlő lehetőségeket Ford üzemében tanulmányozták, és a futószalagos gyártást elsőként vezették be Németországban. Az 1924-es Laubfrosch (levelibéka) volt az első, százezer feletti példányban készült német autó. Olcsósága miatt sokkal szélesebb réteg engedhette meg magának, az Opel lett a legnagyobb hazai autógyártó, piacvezető szerepét csak az amerikai konkurensek veszélyeztették.

Forrás: Opel
Németországban az Opel vezette be a futószalagot a Laubfrosch gyártásával

A General Motors komolyan gondolta a terjeszkedést, de hiába volt tőkéje, egyedül nem boldogult volna, keresnie kellett egy német partnert. Az Opel család el akarta kerülni, hogy a GM felvásárolja a céget, ezért inkább egyenrangú felekként kezdték meg a tárgyalásokat. 1929-ben egyesültek, a GM 80 százalékos részesedést vásárolt, viszont meghagyta az Opel önállóságát. A család jól döntött, a folyamatosan kibontakozó 1929-es gazdasági válságot csak anyacégük segítségével élhették túl.

Forrás: Opel
Nagy beruházással élték túl az 1929-es válságot, modern volt az 1935-ös Olympia

Az Opel okosan az előre menekülést választotta, és befektetett a fejlesztésbe. Újra bevezették a jól csengő Blitz nevet, amely 1931-től a háború viszontagságait is kibíró teherautókat illette. Gőzerővel dolgoztak a modern acélkarosszérián, Hitler felhívására pedig egy olcsó népautón dolgoztak. 1935-ben, egy évvel a berlini olimpia előtt jelent meg az első önhordó Opel, az Olympia, majd az olcsóbb P4-es is piacra került. Előnyeiket végül az 1937-es Kadett egyesítette. Ez lett a cég legsikeresebb sorozata.

A következő oldalon kiderül, hogy vészelte át a cég a világháborút, milyen modellekkel tudott talpra állni. Cikkünk a második oldalon folytatódik. Lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő