Egy pár tornacipőért is feltörik az autót

Sokáig a rádió és a mozgáskorlátozott igazolvány volt a sláger, ma viszont főleg a hordozható navigációkra, laptopokra és más értékesebb kütyükre szakosodtak a tolvajok, miközben a pitiáner tolvajok egy dzsekiért is beverik az ablakot. Utánajártunk, hogyan alakultak az elmúlt évek autófeltörési statisztikái, bemutatjuk az alkatrészmaffia igényeit és csokorba gyűjtjük a védekezési tippeket.

De jó, hogy legalább nem az egész autót lopták el! Általában nem ezt a mondatot sziszegik azok, akik betört ablakkal, szétfeszegetett zárral vagy a kerekek helyett tégladúccal szembesülnek indulás előtt. Az autófeltörés felbecsülhetetlen károkat tud okozni, gondoljunk csak egy laptoppal együtt eltűnő adatokra, vagy egy második bűncselekményre, amikor a kocsiban hagyott lakáskulccsal vagy kaputávirányítóval, plusz a navigációba betáplált otthoni címmel még egy lakáskifosztásra is meghívót kap a tolvaj. Érdemes tehát betartani néhány alapszabályt, amivel csökkenthető a kockázat.

Néhány tanács, amellyel csökkenthető a feltörés kockázata

• Személyes iratokat, járműokmányokat, bankkártyát (főleg nem amatőr módon ráragasztott PIN-kóddal) még a kartámaszban vagy a zárható kesztyűtartóban sem szabad hagyni. Annyi időre sem, amíg beugrunk a sarki lottózóba.
• Táska, napszemüveg, fényképezőgép, iPod, ruhanemű sem maradhat látható helyen az utastérben. Alkalom szüli a tolvajt, ha a kocsi mellett elsétálva akárcsak pár ezer forintnyi értéket is meglát, betöri az ablakot, kikapja és elszalad.
• Nagybevásárlás előtt ne a bolt előtt rakjuk át értékeinket a csomagtartóba, és miután bepakoltuk az árut, majd visszamennénk a plázába egy fagyira, lehetőleg maradjon valaki az autónál.
• Bármilyen kényelmetlen is, a notebook válltáskával együtt legyen kötelező viselet az autót elhagyva. Ha céges gépről van szó, lopás esetén az adatvesztés mellett ilyenkor még kártérítési kötelezettség is sújthatja a dolgozót.
• A hordozható navigációt szintén magunkkal kell vinni vagy használaton kívül otthon kell hagyni, minden tolvaj ismeri az ülés alatti vagy a kesztyűtartóban kijelölt rejtekhelyet. A szivargyújtó-töltő és a konzol feltörésre csábít, sőt, a bűnözők a szélvédőn hagyott tappancs nyomát is keresik. Nem lehet látható helyen az univerzális DVD-lejátszó sem.
• Bármi is maradjon egy kombi vagy egyterű csomagtartójában, húzzuk rá a rolót vagy helyezzük fel a kalaptartót. Amikor viszont teljesen üres (a padló alatti rekeszeket is érdemes használni), hagyjuk fedetlenül, így látszik, hogy nincs mit elvinni.
• Mindig zárjuk be az ajtókat, húzzuk fel az ablakokat és csukjuk be (még bukóállásban sem hagyjuk) a tolótetőt. Ha van riasztó, mindig be kell kapcsolni. Ezek közül az utólag (és profin) beépített rendszerek általában hatásosabbak, mint a gyáriak.
• Próbáljuk jól megválasztani, hol parkolunk. Nyilván a kutyával őrzött kertben lévő garázs a legbiztonságosabb, és lakott területen kívül az út széle a legrizikósabb. Sokan az őrbódé előtti, vagy bekamerázott helyeket keresik, a közterületi parkolók kockázatosak, de régiónként nagyok a különbségek. Jól védenek a zárt mélygarázsok, de a nyilvánosakban csak az őrzés színvonalától függ, mennyire gyakoriak a feltörések.

Aki minden nap úgy kanyarodik be a lakótelepi parkolóba, hogy a zene basszusaitól a negyedik emeleti ablakok is megremegnek, ne csodálkozzon, ha egy szép napon hűlt helyét találja az értékes hifijének. Sajnos nemegyszer egy pár utólagos beépítésű, egyszerű hangszóróért is kitépik a kalaptartót vagy az ajtókárpitot, ez ellen egyedül rejtett beépítéssel lehet védekezni. Alapszabály, hogy a rádió levehető előlapját is mindig zsebre kell vágni, ha pedig mélyláda és erősítő díszeleg a csomagtartóban, jól gondoljuk meg, hol nyitjuk fel a hátsó ajtót. De mi a helyzet a gyárilag szerelt navigációs- és audiorendszerekkel?

Miklóst, egy kényelmi extrákkal és biztonsági rendszerekkel foglalkozó cég szakértőjét kérdeztük, aki szerint az autókból ellopott műszaki cikkek feketepiaci értékesítését megnehezítik a gyakran évjáratonként megváltoztatott előlapok és kódok, ezért nem slágercikkek a tolvajok körében. Valójában az autóhifi lopása lassan, de biztosan kezd kimenni a divatból, helyette azonban vannak más alkatrészcsoportok, amelyek egyre "népszerűbbek" a bűnbandák körében. Ilyenek például az alufelnik, bár sokan - különösen téli gumival szerelve - az acél keréktárcsákat sem vetik meg. Ezek ellopásakor fogadja a tulajdonost a felbakolt, tehát az anyagi veszteség tetézéseként még mozgásképtelenné is tett autó látványa. A felnilopás ellen hatékony és ajánlott védekezés a kerékőr csavar, ám mint Miklós mondja, ez sem teszi lehetetlenné a lopást, hiszen az erre szakosodott tolvajok be tudnak szerezni gumis műhelyeknek tervezett, háromkarmú kerékőr leszedőt.

Évről-évre csökken az autófeltörések száma, Budapest a legveszélyesebb

A rendőrség statisztikái szerint 2007-ben 15 299 feltörést regisztráltak országszerte. 2011-re ez az érték kétharmadára, vagyis 10 173 esetre csökkent, de fontos tudni, hogy az adatsor csak a lezárt eljárások számáról tájékoztat. Sokan vannak, akik az ismeretlen tettesek ellen indított eljárás sikerében kételkedve inkább nem is tesznek feljelentést, holott a nyomrögzítés sokszor fontos információt adhat a hatóságoknak az autófeltörésre szakosodott bandák felszámolásához. Minden esetre a rendőrségtől kapott adatok egyre kevesebb autófeltörést mutatnak, egyetlen várost, Budapestet kivéve: itt még tavaly is 5984 ilyen esetet regisztráltak, vagyis az esetek több mint fele a fővárosban történik. A megyék rangsorában 1171 feltöréssel toronymagasan Pest megye vezet, miközben a legbiztonságosabb Tolna megyében mindössze 90-et regisztráltak.

A terepjárók tulajdonosai - az esetleges kiegészítő fényszórón és csörlőn túl - még egy részegységért aggódhatnak: a katalizátorért. A nagy szabadmagasság miatt ugyanis ezek alá befeküdve csővágóval kényelmesen kivehető a kipufogógáz tisztító, míg az alacsonyabb kocsikat külön fel kell emelni. A katalizátorban található platina és ródium a fémgyűjtők kincse, talán csak egy-egy ledöntött József Attila bronzszobrot becsülnek többre nála - miközben az autó tulajdonosa sokszázezres kiadásra készülhet.

Külön kategóriát képeznek a megrendelésre lopott alkatrészek. Ilyen esetekben szembesülhet a tulajdonos azzal, hogy hiányzik például az első lökhárító, a tükörlap vagy éppen a szélvédő. Törött autók kijavításához gyakran a vezető- és utasoldali légzsákokat is elviszik, e súlyos anyagi veszteség ellen a teljes kormányt lefedő zár nyújthat némi védelmet. Mint a szakértő elmondta, pár éve a Honda-légzsák volt nagyon felkapott a piacon, ez ellen úgy védekezték, hogy a két gyári közül az egyik rögzítő csavart más típusúra cserélték.

Sokáig keresett volt a Mazdák gyári ködlámpája is, ezt kínjukban sokan a riasztóra köttették. Az alkatrész tolvajok ellen azonban nehezebb védekezni, mint az autókban hagyott értéktárgyakra vadászók ellen, ráadásul a trendeket itt mindig a kereslet határozza meg. Márpedig ebben az üzletben rengeteg kereskedő, szervizes és bontós benne van, és ami még szomorúbb, kedvező áron a mezei halandók is fogékonyak a "kamionról leesett" cuccokra. Ennek persze az is az oka, hogy gyári alkatrészköltségen számolva egy tizenöt éves kocsit karambolból újjáépíteni felérhet a kocsi használtpiaci értékével.

Több védekezési módszert érdemes kombinálni

A riasztók elsődleges funkciója nem a bennhagyott értékek, hanem elsősorban maga az autó megvédése, amit szakszerű beszerelés esetén az egyforma színű kábelezéssel, a motortérben elrejtett vezérlőmodullal, akkus szirénával és indításgátlóval, illetve az elektromechanikus motortér-zárral együtt jó hatásfokkal el is tud látni. Másodlagos szerepként azonban ultrahangos belsőtér-védelemmel kombinálva a pitiáner retikül tolvajok ellen is hatásos, csodára azonban nem képes, és rendszerint nem figyeli a csomagtartót. A gátlástalanabbját nem zavarja, ha az üveg betörésére felüvölt a sziréna, hiszen pár másodperccel később az értéktárggyal együtt elszalad a helyszínről. Szerencsére a többség, tehát a profik jobban szeretnek csendben dolgozni, és amióta elterjedtek az ugrókódos rendszerek, a szomszéd autóból elvégzett kódleolvasás- és reprodukálás elméletileg lehetetlenné vált. Sajnos a gyári riasztórendszerek sok esetben könnyebben adják magukat: a biztonságtechnikai boltokban kapható zárfésűvel nem csak a központi zár nyitható, hanem tovább tartva a komfortfunkciós ablak is lenyílik, e pillanatban pedig a védelmi rendszer is hatástalanítja magát.

Kézenfekvő védekezési módszer az üvegfóliázás, ami sötét árnyalata miatt megnehezíti az autóban hagyott értékek kifigyelését. Átláthatatlan azonban legfeljebb a furgonok rakterén lehet, így csak azokon védi igazán a rakományt, műszaki vizsgán vagy közúti ellenőrzésen a személyautóknál nem tolerálják a teljes elsötétítést. A klasszikus ablaktörős módszer ellen mégis hatékony megoldásnak tűnhet a fólia, ám mint Miklóstól megtudjuk, ez sem nyújt akkora védelmet, mint például egy lakásban két üveg közé, a keret pereméig beragasztva. Középen beütve a fóliázott oldalablak hordó alakúra púposodhat, és az egész tábla benyomható az utastér felé - viszont így legalább nem kell a tulajdonosnak a szilánkok kiporszívózásával vacakolnia.

Hasonlóan lehangoló híreket mondott a szakértő arról, mennyire aludhatunk nyugodtam autókat a köztéri kamerák elé leparkolva. Bár van némi visszatartó erejük, a térfigyelők pocsék felbontású képet készítenek és túlságosan magasról vesznek, legfeljebb annyi látszik a felvételeken, hogy egy felismerhetetlen csuklyás alak matat az autó körül. Nem sokkal jobb a helyzet a magáncégek, például bankok kameráival sem, ráadásul ezeknél a biztonsági szolgálat a bűntény után gyakran arra hivatkozik, hogy sajnos semmit sem látott, vagy nem lett jó a felvétel, aminek legtöbbször az az igazi oka, hogy eszük ágában sincs bíróságra járkálni. Szerencsés esetben viszont látszódhat a bűncselekményhez használt másik autó rendszáma, ami ha valami csoda folytán nem lopott, akár még hasznos is lehet a nyomozásban. Ilyenkor, vagy ismert elkövetők esetén a felvételek nagy ritkán a személyazonosság igazolására is alkalmasak lehetnek.

Sajnos alapigazság, hogy nincs olyan autó, amit ne lehetne feltörni és ellopni, de a többlépcsős védelem (riasztó, fólia, kerékőr, légzsákot takaró kormányzár) összességében a könnyebb préda felé tereli a tolvajokat. Aki nem hagy semmilyen értéket az autóban, kisebb eséllyel válik áldozattá, és ez sajnos még egy pár tornacipőre is igaz. A műfaj sajátossága ugyanis az, hogy a rongálási kár sokszor bőven meghaladja az ellopott tárgy értékét.

A hipermaketeknél már a tetőről is figyelik a tolvajokat

Egy áruház parkolójában - gyakran több órára - otthagyott autó könnyű prédának számít, ezért megkerestük a két legnagyobb hipermarket-láncot, ők mit tesznek a vásárlóik biztonságáért. Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs vezetője jó hírekkel szolgált: az idei év első hat hónapjában felére esett vissza a feltörések száma a tavalyi év hasonló időszakához képest, így félévente áruházanként mindössze egy feltörésről történik - vagy legalábbis ennyit jelentettek be a károsultak. Mindez a jobb kivilágítás és a bekamerázás mellett annak is köszönhető, hogy nemcsak az autók között járnak a járőrök, hanem immár a tetőről is figyelik az egész parkolót.

Rendőrök is rendszeresen megjelennek, különösen a kockázatos időszakokban, például karácsony előtti rohamnál. Ilyenkor egynapos akciók keretében az autók között sétálnak, és ha valamelyik utasterében értéktárgyat látnak, hangosbemondón keresik meg a tulajdonost. Szintén csökkenő feltörési tendenciáról és rendőrségi együttműködésről számolt be Pálfalvi Márta, a Tesco vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. Nyolc áruház parkolóját elektromos rollerrel járják a biztonsági őrök, így jobban rálátnak az autókra és gyorsabban be tudják járni a területet. Ha -például kisállat bennhagyása miatt- nyitott ablakot vesznek észre, a tulaj kiérkezéséig fokozottan ügyelnek a veszélyeztetett autóra, a rendőrséggel együtt pedig bűnmegelőzési napokat szerveznek az áruházakban.