Jó néven veszik - névadás az autóiparban II.

Egy országban többszázezer ember hallgat ugyanarra a névre, de az autóiparban az ilyesmi nem túl praktikus, hiszen minden terméknek jól azonosíthatónak kell lennie. Autónevekkel foglalkozó cikkünk második részében összeszedtük az újrahasznosított neveket és csokorba gyűjtöttük a tulajdonosok kreativitását dicsérő betűszókat. Az első rész itt található.

A kicsi és drága autók klubjának új tagja, az Opel Adam bemutatásakor felmerült bennem a kérdés, hogy az autók átemblémázásában rutinos General Motors miért pont az Opel alapítója előtt tisztelgő kisautó Vauxhall változatának volt lusta egy brit piachoz passzoló nevet adni? Ehelyett inkább azon törték a fejüket, hogyan indokolják meg a választást.

Opelként tisztelgés, Vauxhallként kényszer az Adam név

Ők tudják, bár lássuk be, az autó 120 éve alatt olyan sokféle típust mutattak már be, hogy az ismétlődés szinte elkerülhetetlen, elég, ha csak a számmal jelölt autónevekre gondolunk, de a tisztességes keresztnevet kapott kocsik között is előfordulnak átfedések. Sok esetben egy óceán vagy néhány évtized választja el őket, épp ezért fel sem tűnik az egyezés.

Cadillac SLS (2009) - Mercedes-Benz SLS (2010)

Erről a három betűről mindenkinek a jó érzékkel újraélesztett sirályszárnyas Merci ugrik be, pedig az amerikaiak már egy évvel hamarabb lecsaptak a névre, de csak Ázsiában használják az elsősorban kínai vevők körében népszerű, nyújtott tengelytávú STS megkülönböztetésére. Mindkét márka logikájába beleillik a név, ráadásul az export Caddy ritka, mint a fehér holló.

Chevrolet Monte Carlo (1970) - Lancia Montecarlo (1975)

A világ egyik leghíresebb kaszinóvárosáról elsőként amerikaiak neveztek el négykerekűt, majd az olaszoknak is megtetszett a név, bár ők egybeírták, mégis meg kellett változtatniuk Scorpionra, amikor a tengerentúlon is forgalmazni kezdték. Érdekesség, hogy a Herbie Monte Carlóba megy című filmben egy amerikai piacos modell játssza a kis Volkswagen barátnőjét, pedig a beszélő név egy európai kivitellel érvényesült volna igazán.

Chevrolet Monza (1974) - Opel Monza (1977)

Megint Amerika és Európa csap össze, de a Monza esetében is a General Motors a felelős a duplázásért. A Chevrolet és az Opel is GM-gyártmány, mindkettő kupé és a kor is ugyanaz, amiben születtek, bár az amerikai testvér inkább az eggyel kisebb Mantával mutat érdekes hasonlóságokat. A névazonosság senkit sem zavart, egy világ választotta el őket egymástól.

Chrysler Cordoba (1975) - Seat Cordoba (1993)

Ismét egy név, amiről mifelénk a lépcsőshátú Seat Ibiza ugrik be, de a típusneveket két kézzel szóró amerikaiak már ezt is használták egyszer. Logikus, hogy a spanyolok saját városaikról nevezzék el autóikat, de a Chrysler is látott fantáziát a latinos temperamentumban, még akkor is, ha a marketing osztály kicsit kutyulta a dolgokat. Egy azték sas volt a motorháztetején, az argentin cordoba érem volt a jele és a mexikói filmsztárral, Ricardo Montalbannal hirdették.

Chrysler Royal (1937, 1957) - Daewoo Royale (1972)

Európában az Opel Kadett és Ascona reinkarnációival kezdte karrierjét a Daewoo, különböző szerződéseknek köszönhetően azonban Dél-Koreában már évtizedekkel korábban gyártotta az Opel Rekordot saját emblémájával, Royale néven. Egy betű különbséggel a név még régebben feltűnt a Chrysler kínálatában, később a cég egyik ausztrál belpiacos modelljét is így hívták.

Dodge Challenger (1970) - Mitsubishi Challenger (1996)

Amerika most is gyorsabb volt, és kupéjuk is sokkal híresebb lett, mint a japánok terepjárója. A Száguldás a semmibe sztárautóját minden benzinvérű ismeri, a Mitsubishi csak a terepezők körében népszerű, ráadásul Európában Pajero Sport néven árulták. A sztori pikantériája, hogy a kupé második generációja nem volt más, mint egy átemblémázott Mitsubishi Sapporo.

Dodge Lancer (1955, 1961, 1985) - Mitsubishi Lancer (1973)

A két cégóriás együttműködésének nem sok köze volt ahhoz, hogy a rali pályákról ismerős Lancer nevét Amerikában már három különböző modellsorozatnál is használták. Pusztán véletlen, hogy a Mitsubishi legnépszerűbb típusával szintén a lándzsára utalt, mégis vicces összefüggés, hogy a nyolcvanas évekbeli Dodge Mitsubishi-féle motorral is kapható volt.

Dodge Magnum (1978) - Renault Magnum (1990)

A Dodge nem indított névhasználati pert a Renault ellen sem, amikor a franciák 1990-ben bemutatták haszongépjármű kínálatuk legnagyobb darabját. Egy Amerikából addigra már régen eltűnt márka kamionját senki sem keverte volna össze a harminc éven át futó helyi gyártmánnyal, amely kupéként kezdte és kombiként fejezte be karrierjét 2008-ban.

Ferrari 365 GTB/4 "Daytona" (1968) - Dodge Daytona (1984)

Annál inkább felháborodhattak volna az olaszok a Dodge lépésén, ha népszerű modelljüknek nem csupán beceneve lenne a Daytona. A hivatalosan 365 GTB/4 néven forgalmazott kocsira az újságírók ragasztották a jól csengő nevet, miután 1967-ben az amerikai pályán rendezett 24 órás versenyen az olaszok szerezték meg az első három helyet egy 330P4-gyel. A Dodge már a versenypálya tiszteletére nevezte el kupéját, így mindkét modellt megilleti az elnevezés.

Fiat City (1981) - Honda City (1981, 2002)

Ugyanabban az évben mutatkozott be a világ két távoli pontján egy-egy City névre keresztelt kisautó. A pickupot Brazíliában gyártotta a Fiat a 127-től származó 147 műszaki alapjain, a városi mini pedig a Honda máig tartó nagy sikere, az Európában Jazz néven futó sorozat első darabja volt. A Honda azóta nálunk is bevezette az eredeti nevet a lépcsőshátú kivitellel.

Fiat Dino (1966) - Ferrari Dino 246 GT (1968)

Az autótörténelem két Dinóját nem egy cég, hanem egy személy, Enzo Ferrari fia köti össze. A Dino becenévre hallgató Alfredo Ferrari érdeme az a V6-os motor, amit egy Formula 2-es versenyautóba szántak, annak indításához azonban szükség volt egy nagyobb mennyiségben készülő utcai modellre. Ez lett az 1966-os Fiat kupé. Két év múlva megjelent az első V6-os Ferrari is. A márkától szokatlanul kevés henger miatt Enzo nem is akarta a nevét adni hozzá, ezért simán Dinónak nevezte el, de a világ mindig is Ferrariként tartotta számon a 246 GT-t.

Cikkünk a második oldalon folytatódik. Lapozzon!