Ilyen autókkal járt a legvidámabb barakk

2013.04.28. 0:06

Stílszerűen a Csepel Művekben gyűlt össze a KGST-korszak gépparkja egy kiállításon, ahol a belépőért egy fillért sem kérnek. A Zsigulik, Moszkvicsok és Trabantok társaságába néhány olyan korabeli autó is vegyült, amit gazdag nyugati nagybácsik ajándékozhattak volna a szegény keleti rokonoknak.

Forrás: Kismartoni András
Hangulatosabb egy modern csarnoknál a régi csepeli gyárépület. Mit vontathat a 26 lóerős Trabant? 

Retropartyzánok néven nosztalgia hétvégét szervezett a Veterán Zsiguli Egyesület, ahová meghívták a '60-as, '70-es és '80-as évek Magyarországára jellemző legfontosabb járműtípusok márkaklubjait is. A kiállításnak nagyon találó módon a Csepel Művek egyik csarnokát rendezték be, ami a kockaköves-iparvágányos utakkal (a Színesfém és az Alumínium Hengermű utca sarkán van a csarnok), a részben műemlék épületekkel és az egyik szomszédos üzemben dohogó gépekkel kiválóan felidézte a szocializmus dicső építésének korszakát.

Forrás: Kismartoni András
Csak a magyar OT-rendszám leplezi le az NDK-s család kempingcuccal telepakolt Ezeröcsijét

Amúgy a dunai szigetnek egy ideig a magyar autókereskedelem történetében is meghatározó volt, hiszen a Merkúr 1964-es megalakulásáig valami elfuserált ötlettől vezérelve a Csepeli Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi vállalat foglalkozott az új autók kizárólagos értékesítésével. Persze akkoriban hatalmas dolog volt, hogy évente pár ezer magánszemély egyáltalán új autóhoz (főleg Trabanthoz, Wartburghoz, Moszkvicshoz vagy Skodához) juthatott, később pedig előjegyzéssel és többéves várakozási idővel súlyosbodott a helyzet - nehéz is ebbe belegondolnia egy mai vásárlónak, akit értékesítők és hiteltanácsadók ugrálnak körbe a szalonban.

Forrás: Kismartoni András
Emlékzenek még arra a korra, amikor metálszürke helyett színes autók jártak, csillogó krómokkal?

Saját tapasztalatból vagy a szülők, nagyszülők elbeszéléseiből azonban mindenkinek fűződik néhány anekdotája egy-egy típushoz, szóljon az akár négyméteres parkolóhelyre bekanalazható Kispolszkiról, újkorában széteső Daciáról, óra szerint százhatvannal hasító Ezeröcsiről vagy fél lakást elnyelő Wartburg Touristról. Egy-egy veteránautó-kiállítás mindig remek apropó arra, hogy az ember felidézze az emlékeket vagy végre képet tudjon társítani a családi regékhez, a Retropartyzánok nevű rendezvény pedig ráadásul sok mindenben túltesz az átlagon.

Forrás: Kismartoni András
Autóklub törzstag, Casco és Kresz '76 matricát sokszor láttunk már, na de ilyen menő áforosat!

Egyrészt, nem több ezer forintért, hanem teljesen ingyen látogatható, legalábbis az idei legelső alkalommal. Csak egy regisztrációs lapot kell kitölteni, és máris minden vendég karszalagot kap és indulhat bámészkodni. Méghozzá közelről, akár az autók ablakára tapadva is, hiszen két standot kivéve sehol sincsenek kordonok. Így közelről meg lehet nézni a kiállított autókat, néhány tulajdonos pedig szívesen kinyitotta az ajtót, hadd szippantson a vendég egy kis Zsiguli vagy Zaporozsec-illatot, hadd simítsa végig a kezét a műbőr ülésen vagy bakelit kormányon.

Forrás: Kismartoni András
Sokat látott pedálos és szép állapotú igazi Moszkvics a csarnokban. Egy platós Izs is elkísérte őket 

Ez a fajta családias hangulat nagy kontrasztot ad a vörös szőnyeges, zsinórral elkerített autókat megmutató rendezvényekhez képest, de természetesen csak addig fenntartható, amíg nem lepik el tömegével a látogatók. Első alkalommal egyébként magukra a járművekre is kevésbé szigorú szabályok vonatkoztak, vagyis nem csak csilli-villi, száz százalékban eredeti példányok érkeztek, bár ilyenekből is akadt azért szép számmal. A nyugati trendekkel összhangban voltak patinás, vagyis kissé repedezett kárpitozású, matt fényezésű, itt-ott rozsdás autók is, és egyet-egyet fellelési állapotban is meg lehetett nézni - ilyen például egy Villánnyi úti kert földjéből előrángatott Zaporozsec.

Forrás: Kismartoni András
Ezt a Zaporozsecet bányászták ki egy budai kertből. Néha beindították a jellegzetes V4-es motort

Egyelőre a KGST-felhozatal nem volt teljesen reprezentatív (például a Daciák, Zasatvák és jó néhány más típus is hiányzott), de fő vonalaiban képviselte a szocialista autóipart, és simán kiadott volna egy Centrum áruház parkolót vagy hetvenes-nyolcvanas évekbeli Ecseri autópiacot. Nagyon kitettek magukért a házigazda zsigulisok, de Moszkvics, Zaporozsec, Polski Fiat, farmotoros Skoda is szép számban érkezett. Az Oldrent kölcsönző a szovjet autóipar két végletét, a parányi SZMZ rokkantautót és a Csajka luxuslimuzint hozta el, az imperialisták autóiparát pedig Svédország képviselte Saabokkal és Volvókkal.

Forrás: Kismartoni András
Nyugatot a svéd autóipar képviselte a kiállításon. A bordó Volvo 164-es Mercedes-luxust nyújtott

Ilyen nyugati autóhoz a szocilaizmus éveiben rendszerint külföldi kiküldetésben vagy disszidált rokonok ajándékaként lehetett nagy ritkán hozzájutni, ilyenkor irigyelt sztárrá változott környezetében a szerencsés tulajdonos. Néhány más, az egykor bűnösnek tartott, de valójában irigyelt kapitalizmus autóiparából származó autótípusból, mindenekelőtt Fiat 500-asból (vagy leszármazottaiból) és farmotoros Volkswagenből a kinti parkolóban is felsorakozott egy-egy példány, de azért itt is KGST felhozatala dominált, szép számú Ladával és Trabanttal.

Forrás: Kismartoni András
Természetesen Pannóniák is jöttek egykori szülőhelyükre, de az 50-eseket már Simsonok képviselték

Még a málnaszörpöt és a lángost is NDK-es Bastei büfékocsiban készítették, pedig előtte a sörpadokról lehetett bámulni a fel-le járkáló, szombat délutánra már egyre szaporodó látogatói old- és youngtimereket. Aki ráér, vasárnap 13 óráig még kimehet a Csepel Művekbe nosztalgiázni (a program elérhető a Veterán Zsiguli Egyesület honlapján), aki pedig nem, jövőre valószínűleg ugyanitt megnézheti a folytatást. Bízva benne, hogy a rendezvény fejlődik majd, de nem növi ki magát.