Dakarra azért ne nevezz be vele - Opel Mokka 1.7 CDTI teszt

2013.07.10. 12:03

Szalay Balázs versenyautójával a néven kívül semmi sem köti össze az Opel Mokkát, amely 4x4-esként is kapható ugyan, de legkisebb homokbuckán is elakasztja alacsony orrát. Divatos külsejével, sok szolgáltatásával és jó minőségével mégis zajos sikert arathat - dízelmotorral sajnos szó szerint.  

  

Kissé pufók, de modern és könnyen emészthető a forma, csakhogy a lökhárító koptatója földúton lépten-nyomon leér. A képre kattintva galéria nyílik!

Forrás: Nógrádi Attila - Origo

Emlékeznek még a Lada Nivára? Erdészek, körzeti megbízottak és földmérők hajszolták árkon-bokron, a prospektusok életmódautó-idillje helyett munkagép-szerepben. A szovjet ős-SUV kompakt méretben próbálta egyesíteni a terepjáró-képességet és a személyautós kényelmet, bár ez végül divatos leszármazottainak, például a Suzuki Vitarának sikerült igazán. Az arányok mára eltolódtak: az országúti képességek állnak a fejlesztések középpontjában, hogy a műkörmöshöz igyekvő plázacicától az unokatranszferbe befogott nagyszülőig mindenki jól érezze magát a kormány mögött. Senki sem indul szabadidőautóval dagonyázni, így a felezőváltók kihalása után a 4x4 hajtás is feláras extrává vált, néhány új, kisméretű modellhez (Peugeot 2008, Renault Captur) pedig már nem is elérhető.

A hirdetések sokféle kalandja tehát, ugyanúgy be nem váltott ígéret marad, mint a Niva-korszakban - igaz, más okokból, részben éppen a szabadidő hiánya miatt. Pedig kenut szállítani a lápos tópartra, vagy havas hegyi úton síelni indulni az Opel Mokka sem lenne rossz partner, hiszen nem felejtett el teljesen terepet járni. Drágább változatai összkerékhajtásúak, ezekben lamellás tengelykapcsoló juttatja el a nyomatékot a hátsó kerekekhez, miután megcsúsznak az elsők. Persze ennél fejlettebb rendszer is felbukkan egy-egy divatterepjáróban, az igazi gond mégis az, hogy a Mokka alacsonyan hordja az orrát, így nemcsak földúton, hanem a parkolók magasabb szegélykövein is gyakran leér a koptatócsík.

A Mokka hosszával félúton jár a Skoda Yeti és a Nissan Qashqai között. Praktikus biciklitartó fiókot lehet kihúzni a hátsó lökháíró közepéből

Forrás: Nógrádi Attila - Origo

A valós képességeknél többet sejttet tehát a mokány, robosztus karosszéria, amelyet a kissé tömzsi arányok ellenére jól eltalált az Opel. Ez komoly fegyvertény az autógyárak aranybányájának számító SUV-kategóriában, ahol a terepszögek tanulmányozása helyett inkább a dizájn alapján szemezgetnek a vásárlók. A belseje is mutatós, és megállták a tervezők, hogy a Nissan Juke-féle bohóckodáshoz folyamodjanak, csakhogy a gombokkal telezsúfolt középkonzolon elsőre akkora kihívásnak tűnik kiigazodni, mint egy atomerőmű vezérlőtermében. Idővel persze könnyen kiismerhető minden funkció, de azért jobban örültünk volna egy olyan leegyszerűsített kezelőfelületnek, mint amit az Adam után a ráncfelvarrott Insigniában is bevezetnek a németek. 

Aki gólyalábakra emelt kisautónak gondolja a Mokkát, inkább ne lottózzon: minőségérzete mellett kényelmes, tág határok között állítható első üléseivel és szolgáltatásaival is a nagyobb kategóriákat idézi, és a műszaki alapjai is onnan származnak. Felárért olyan úri huncutságok kerülnek bele, mint a táblafelismerő, a sávelhagyásra és ráfutásra figyelmeztető rendszer vagy az adaptív fényszóró, egyedül a holttérfigyelő maradt ki a biztonsági arzenálból. Sebaj, így is bőven ötcsillagos a töréstesztje, csalódást kelt ugyanakkor az elavult grafikájú navigáció, amelynek még a helyismerete is hiányos, így néha az évek óta leaszfaltozott utakon is képes kiírni az offroad feliratot. Apropó, terep, az igazi kúszómászókhoz hasonlóan a lejtmenetvezérlést is beépítettek, a konkurenciánál még mindig nem magától értetődő figyelmességként pedig magyar nyelvű a menürendszer.

Jó minőségű és harmonikus vonalvezetésű a műszerfal, a kissá ósdi navigációt kivéve meggyőzőek a szolgáltatások. A sok gombot viszont szokni kell

Forrás: Nógrádi Attila - Origo

Sajnos a sínen tologatható padról lemondtak az opelesek, pedig kézenfekvő megoldás lett volna az átlagos méretű (356 literes) csomagtér bővítésére, amikor éppen nem felnőttek utaznak hátul. Ők egyébként úgy 1,8 méteres testmagasságig egész kényelmesen elférnek, bár világosabb kárpitokkal vagy üveg panorámatetővel ezért lehetne azért javítani a térérzetükön. Óriásüveg helyett azonban kisméretű tolótető, neppernevén sibeda került a tesztautóba, azzal a nem elhanyagolandó előnnyel, hogy a buszok zaja és kipufogógáza helyett így felülről lehet szellőztetni. A praktikum jegyében kettős kesztyűtartó, sok kisméretű tárolórekesz és 230 voltos csatlakozó került az utastérbe, természetesen nem rezsó vagy porszívó, hanem laptop vagy más kütyük áramellátására. Egy másik zseniális (igaz, 250 ezer forintos árával nem túl olcsó) extra a hátsó lökhárítóból kihúzható kerékszállító fiók, így nem kell az 1,6 méter magasan kezdődő tetőtartóra felkínlódni a bringákat.

Könnyen karcolódnak a műanyagok az átlagos méretű, 356 literes csomagtérben. A padló alá csempészrekeszek kerültek

Forrás: Nógrádi Attila - Origo

A jó összképet azonban menet közben beárnyékolja egy-egy bosszantó tulajdonság. Ahogy a terepet, úgy különösebben a rossz minőségű épített utakat sem kedveli igazán a Mokka, legalábbis 18 colos kerekekkel. Ilyenkor az amúgy masszív autó nyugtalanná válik, dobál, és keresztbordákon vagy kátyúkon áthajtva dübörgés hallatszik a futómű felől. Jobb burkolatra érve viszont harmonikusnak érződik a felfüggesztés (újabb szaki-szlenggel élve „német utakra tervezték”) ráadásul a magas építés ellenére stabilan, viszonylag kis oldaldőléssel kanyarodik. Sok visszajelzést nem ad ugyan, de pontos a kormánya, és amíg nem Walter Röhrl vehemenciájával akarjuk szúrni a fokozatokat, a váltó is határozottan működik. Külön dicséretet érdemel a szörfvitorlányi oldalfelület ellenére is kis oldalszél-érzékenység, szűk fordulóban viszont azért kissé tolja az orrát, a benzineseknél nagyobb súllyal az első tengelyre tehénkedő motor miatt.

Ha ez lenne az egyetlen baja az 1,7-es dízelnek, egy szavunk sem lenne ellene, hiszen a maga 130 lóerejével országúti előzésnél is sztrádán is egész flottul mozgatja a Mokkát, ráadásul különösebb bűvészmutatványok nélkül is el lehet vele járni 6-6,6 literes fogyasztással. A tesztautóban azonban időnként nehezen indult, hidegen keservesen vette a fordulatot, és bemelegedve is nehezen lódult neki a nagy turbólyuk miatt, ráadásul még ilyenkor is alig csitult a bántó kerregés, szörcsögés és zakatolás. Döbbenten nézték a belvárosi utcákban a járókelők, hiszen a távoli lárma alapján egy húszéves munkásszállító Transit közeledésére számítottak, mi pedig az importőrhöz fordultunk a kérdéssel: biztos, hogy rendjén van ez így? Mint megtudtuk, a gyárban már javában dolgoznak a frissített motorvezérlő szoftveren, amit az összes új autó megkap majd, az addig kiszállítottakra pedig a szervizekben fogják majd felprogramozni.

Régi bútordarab az 1,7-es dízelmotor. Jó erőben van és takarékos, viszont nem túl egyenletesen adja le a teljesítményét, ráadásul rettentően zajos.

Forrás: Nógrádi Attila - Origo

Végérvényes megoldást azonban mégsem ez, hanem az ősrégi motor hamarosan esedékes nyugdíjazása jelent majd, addig azonban nem lesz könnyű dolga a legmagasabbik, Cosmo felszereltséggel hétmillió forintba kerülő Mokkának a kis- és kompakt SUV-k erős mezőnyében. Kétmillióval olcsóbban ugyanis a szintén gazdag felszereltségű, divatos, viszont fronthajtású és gyengébb francia konkurensek (Renault Captur, Peugeot 2008) közül lehet válogatni, kétmillióval drágábban pedig ott vannak az extramentes, viszont erősebb és kulturáltabb német prémium vetélytársak (BMW X1, Audi Q3). Igaz, hasonló súlycsoportban a Skoda Yeti (7,5 millió) és a Mitsubishi ASX is drágább, viszont házon belüli konkurenciának még ott van a szintén a koreai Bupyeong-gu művekben készülő Chevrolet Trax is, több mint 800 ezer forinttal alacsonyabb áron. Szóval, egy új dízelmotor és egy kevésbé sprőd futómű mentené meg a Mokkát attól, hogy ne jusson eszünkbe róla a kávé szó másik, régies szinonimája: a feketeleves. 

Műszaki adatok – Opel Mokka 1.7 CDTI 4x4 Cosmo

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1686 cm3. Furat/löket: 79/86 mm. Hengerek elrendezése/száma: S/4. Teljesítmény: 96 kW (130 LE)/4000. Nyomaték: 300 Nm/2000. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer: elöl hűtött, hátul tömör tárcsafékek. 
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 42781777/1658 mm. Tengelytáv: 2555 mm. Saját tömeg: 1490 kg. Össztömeg: 1959 kg. Csomagtartó térfogata: 356-1372 liter. Üzemanyagtartály térfogata: 52 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 10,5 mp. Végsebesség: 193 km/óra. ECE-átlagfogyasztás: 4,9 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 139 g/km.
Költségek. Alapár: 7 050 000 Ft. Tesztautó ára: 8 412 000 Ft.

Előző
  • 1
  • 2
Következő