Így nyírjuk ki az autónkat, hogy nem is tudunk róla

2013.10.18. 10:10

Hiába vigyáz valaki az autójára, ha csak néhány kilométeres utakra használja, hamar tönkreteheti a motorját. A rövid kocsikázásokkal mérgező savakat szabadítunk a gépre, és rövid idő alatt olyan kopást hozhatunk össze, mintha megkerültük volna a Földet. Elmondjuk, mi a megoldás.

Ha ön a használtautó-hirdetések között bóklászik, melyik ajánlatra harapna rá két azonos évjárat és típus közül? A 300 ezret futott "külföldi munkába járás miatt van benne ennyi" szövegűt, vagy a 30 ezreset, amit úgy kelletnek, hogy "azért van benne csak ennyi, mert a hölgy tulaj kizárólag iskolába vitte vele a gyerekeket"? Ugye, hogy a kevés kilométer sokkal vonzóbb, pedig nagy valószínűséggel rá fogunk fázni, ahogyan a kiszemelt autó motorja is ezt tette egész életében.

Kell egy kis melegség

Az autó motorja pont úgy viselkedik, mint a mi izomzatunk és ízületeink: akkor működik kellő hatásfokkal, ha bemelegszik, és nem mellesleg ekkor kopik és károsodik a legkevésbé. Hiába vigyáz valaki az autójára, tökéletesen betartva a gyári szervizelőírásokat, ha rendszeresen úgy használja, hogy a motor - és vele együtt a kipufogórendszer - nem éri el az üzemi hőfokát, akkor azzal néhány ezer kilométer alatt is olyan mechanikai károkat okozhat, mint ha sok százezer kilométert autózott volna.

Ennek nagyon egyszerű oka van: ha a motor és a benne keringő olaj nem tud kellően átmelegedni, akkor a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, ehelyett reakcióba lép az amúgy is dús keverék töménytelen mennyiségű égéstermékével, és egy savas löttyöt alkotva beveszi magát az olajba és a kipufogórendszerbe. A tulajdonos mindebből nem vesz észre semmit, sőt még örömmel meg is állapíthatja, hogy az autója nem eszi az olajat, ami azért lehetséges, mert az folyamatosan hígul az elégetlen üzemanyagtól és az imént emlegetett kondenzvíztől. A savas és szennyezett olajnak megvan az a rossz tulajdonsága, hogy csökken a kenőképessége, de ami a legrosszabb, belülről korrodálja a motor elemeit, így olyan kopást hozhatunk össze rövid idő alatt, mintha megkerültük volna a Földet.

Ha az esetek többségében nem tud felmelegedni az olaj, akkor hamar tönkremennek benne a komponensek, magyarul gyorsabban elöregszik. Nem csoda, hogy a gyári olajcsere periódus végére már így nézhet ki egy motortér, vastag olajsárral borítva.

"Egy hidegindítás kábé akkora terhelést jelent a motornak, mintha Budapestről lemennénk a Balatonra, nem véletlen, hogy a mechanikai kopásainak mintegy 70 százalékát hidegen szenvedi el egy blokk az életciklusa során. Minél többet áll egy autó, annál nagyobb az indítás utáni kopás, hiszen az olaj teljesen visszafolyik a motortér aljába, és jó pár másodpercnek kell eltelnie, mire mindenhova eljut. Nagyon fontos, hogy a motornak legyen ideje elérni az üzemi hőfokát, mert enélkül nagyon hamar elöregszik az olaj a koromtól és a kicsapódó kondenzvíztől. Sok olyan autó motorját szedtük már szét, amit csak néhány kilométeres utakra használtak, és ezek - kortól és futott kilométertől függetlenül - borzalmasan néztek ki, olajsár borított mindent vastagon" - számolt be tapasztalatairól Radicsa Attila független autószerelő, aki szerint ilyen használat mellett a gyári előírásnál sokkal gyakoribb olajcsere, vagy egy utólag beépített motormelegítő lehet a megoldás.

"Az a baj, hogy a legtöbben pont az olajcserén spórolnak, vagy csak egyszerűen a már gyárilag is meglehetősen kihegyezett 25-30 ezer kilométeres csereperiódusra is rátesznek még pár ezret, mire felkeresik a szervizt. Ez azt jelentheti, hogy 100 ezer kilométerig csak háromszor cserélnek olajat a motorban, utána meg csodálkoznak és mérgelődnek, hogy az autó elkezdi enni az olajat" - állítja Radics, hozzátéve, hogy pontosan ezért találta ki néhány gyártó azt a megoldást, hogy a fedélzeti számítógép kiírja a következő olajcsere esedékességét, a motorban lévő olaj minőségétől és mennyiségétől függően kalkulálva a még megtehető távot. "A gyári előírástól függetlenül benzineseknél maximum 10-15, dízeleknél 10 ezer kilométeres csereperiódust tartok reálisnak városi használat mellett, jó minőségű olajjal, ugyanis ezen sem érdemes spórolni."

Merülőforraló fűthet be a motornak

A legjobbat akkor tehetjük az autónkkal, ha nem használjuk rövid utakra, de ha már muszáj vele menni, akkor érdemes legalább akkora távot (típustól is függ, de legalább 10-15 km-t) megtenni vele, hogy rendesen átmelegedjen motor, illetve időnként beiktatni egy hosszabb utat, hogy ki tudjon égni a rendszer. Bár a motor bemelegítése örök vita tárgya - még a szakértők is eltérő álláspontokon vannak -, az biztos, hogy akkor se teszünk jót a motornak, ha álló helyzetben próbáljuk melegíteni. Aki nem akar felesleges köröket autózni, hogy a motor elérje az üzemi hőmérsékletét, két megoldás közül választhat: vagy elektromosan, vagy az autó saját üzemanyagával fűtheti fel a kocsiját. Természetesen ezekkel a megoldásokkal sem védhető ki teljesen a rövid utak okozta kár, de nem mindegy, hogy hideg vagy közel üzemmeleg motorral indulunk el, ami különösen télen lehet óriási előny.

A skandináv országokban elterjedt megoldás a motorok elektromos állófűtése, rengeteg olyan autót látni, ami egy parkolóóra-szerű - arrafelé csak itatónak emlegetett - állványra van rákötve. Ez a megoldás nálunk is elérhető, hátránya, hogy - mivel nálunk nincs kiépített hálózat - kell hozzá egy elektromos aljzat, így aki az utcán tárolja az autóját, nem sokra megy vele. A rendszer lelke egy motorspecifikus fűtőelem, ami kinézetében és funkciójában egy merülőforralóhoz hasonlít. Az esetek többségében a blokk fagydugó nyílásába építik, és közvetlenül a motor hűtővizét melegíti fel. Ahol ez nem lehetséges, ott megbontják valamelyik vízcsövet, és oda szerelik, ha pedig ez sem kivitelezhető, az olajteknőre raknak egy kontaktmelegítőt. Ez ugyan a legegyszerűbb, az első kettőhöz képest ugyanakkor kevésbé hatékony módszer, de 3 óra alatt ez is 50 Celsius-fokos melegítésre képes. Tehát közel sem lesz üzemmeleg a motor, de egy mínusz 20 fokosra lefagyott blokkhoz képest a plusz 30 fok rengeteget számít.

Az északi országokban sok parkolóban be lehet dugni melegíteni a motort és tölteni az akksit. A kivezető ajzatot általában ügyesen elrejtik a lökhárítón vagy a hűtőrácsban.

Fotó: Nógrádi Attila [origo]

"A személyautóba építhető fűtőelemek jellemzően 350-600 W teljesítmény között vannak, mindig az adott hűtővíztérfogatra méretezve. Egyedül csak a motor előmelegítését biztosító fűtőelem típusspecifikus, a rendszer többi eleme univerzális, tehát bármilyen autóba beépíthető. Több megoldást is kínálunk a motor előmelegítésétől kezdve az utastér felfűtésén át, egészen az akku töltéséig is. Egy alapcsomag, tehát csak a motor fűtését biztosító rendszer már 40 ezer forintból kijön egy dízel Opel Astrához, míg egy nagyobb teljesítményű fűtő, motormelegítővel és akkutöltővel kiegészített csomag 130 ezer forint környékén van, beszerelés nélkül " - írta ajánlatkérésünkre Pesenyánszki Máté, a norvég Defa rendszereket forgalmazó Dometic Zrt. vevőszolgálati vezetője.

"Kábé 15-20 ezer forintba kerül a legolcsóbb motorfűtés beszerelése, az utastér kiegészítő fűtésének kiépítése további 15 ezer, míg az akkumulátor töltése 9 ezer forintba kerül" - avatott be minket Kuznyák Miklós, a New Duett Kft. vezetője a szerelési árakba. Tehát egy alap elektromos motormelegítő kábé 60 ezer forintból jön ki mindennel együtt.

Autót olvasztani a Föld túloldaláról

Az elektromos megoldásnál valamivel drágább, de nem helyhez kötött az utólag beépített kályha, amely szintén a hűtővizet melegíti, de az ehhez szükséges energiát az autó tankjából nyeri. "Egy nagyobb téglányi bojlert kell elképzelni, amely egy kis szivattyúval keringeti a hűtővizet. Ezt kötjük rá az autó elektromos rendszerére, valamint a tankra, ahonnan az üzemanyagot kapja. Egy megfelelően kiépített rendszer fél órán belül 60 fokosra melegítheti az autó hűtővizét, és az utastér ventilátorát is be tudja kapcsolni, így nemcsak a motort, hanem az egész autót felfűti. Kábé 330 ezer forintba kerül egy kétezer köbcentis motorig hatásos rendszer, beépítéssel, de ebben már benne van egy programozható óra is. Ezzel tudjuk beállítani, hogy például minden reggel hétkor kapcsoljon be a fűtés, így amikor fél nyolckor beülünk, már meleg motor és felfűtött utastér vár minket" - mondta Mischinger András, a Webasto-Hungária Kft. kereskedelmi vezetője, aki szerint már az első néhány kilométer alatt megtérül a kis kályha fogyasztása. "Egy átlagosnak tekinthető félórás felfűtésnél kábé egy deci üzemanyagot éget el a kályha, ám ha mínusz 20 fokos motorral indulok el, akkor az első kilométerek alatt extrém magas a fogyasztás. Számításaink szerint ez kilométerenként akár egy liter is lehet az elején, arról nem is beszélve, hogy egy közel üzemmeleg motor már nem bocsát ki annyi káros anyagot."

Természetesen az utólagosan beépített állófűtés is tuningolható, bár mivel itt már alapesetben is melegszik az utastér, csak távirányítással tehetjük kényelmesebbé az életünket. Egy sima távirányító, amivel csak ki- és bekapcsolható a fűtés, 100 ezer forint körül van, de 130 ezerért már programozható is kapható. Ezzel már az autóba épített hőmérő értéke is leolvasható, így - attól függően, hogy milyen hideg van aznap - tudjuk időzíteni a fűtés kezdetét. Ennek a megoldásnak 600 és 1000 méter között van a hatótávolsága, ám akinek ez kevés, vehet egy GSM-alapú rendszert, és a telefonjáról indíthatja el az autó fűtését, akár a Föld másik feléről is. Ez potom 140 ezer forintba kerül, de ehhez kell még egy feltöltős SIM-kártya, és van költsége a hívás és SMS díjának is, amivel a kályhánkat irányítjuk.

Két év garanciát adnak az utólag beszerelt állófűtésre, de a tapasztalatok szerint egy ilyen rendszer két-három autót is kiszolgálhat. Sokan átszereltetik az új autójukba, a szerelés ára 30-50 ezer forint körül mozog. Mivel keletkezik égéstermék a fűtés során, zárt térben nem lehet használni.

 

A gyári kályha is megtáltosodhat

Sokan nem tudják, de a nagyobb dízelekhez több márka gyárilag beépít egy kiegészítő fűtést, amely funkciójában megegyezik az előbb bemutatott rendszerrel, viszont ez csak akkor kapcsol be és segít felfűteni a kis hőveszteséggel működő dízelt, ha már elindítottuk a motort, és az a hidegben nem tud elég gyorsan felmelegedni. A gyártók általában 5-10 Celsius-fokra állítják be ezt a rendszert, ez alatt automatikusan bekapcsol és gyorsítja a melegedést. Szerencsére van rá megoldás, hogy a gyári kályha is leolvassza a havat az autóról a gazda érkezése előtt, egy ehhez szükséges szett 130 ezer forint körül van szereléssel együtt. Ekkor csak egy vízpumpát és elektromos egységet kap a kályha, amely ezek után ugyanúgy programozható és távolról irányítható lesz, mint egy utólag beépített.

Természetesen a fenti módszerek nem tökéletes megoldások a cikk elején emlegetett gyakori rövid autózás káros hatásaira, hiszen például a kipufogórendszer mindettől még hideg marad, ott ugyanúgy kicsapódhat és megmaradhat a pangó kondenzvíz. A fenti megoldások igazi előnyét télen, nagy hidegekben lehet elsősorban élvezni, mert óriási segítség a - különösen a gázolajos - motornak és a benne megdermedt olajnak, hogy közel üzemmeleg hűtővízzel vághatunk útnak. Arról a járulékos előnyről nem is beszélve, hogy nem kell jeget kaparni az üvegekről, és meleg utastérbe ülhetünk be.

A motormelegítés fortélyai

A motormelegítés és a lecsókészítés között meglepő hasonlóság fedezhető fel: nincs két egyforma módszer. Érdekes, hogy még az általunk korábban megkérdezett szakértők és autószerelők is több ponton eltérő véleményen voltak, de nem tesszük tönkre az autónkat, ha nagyjából betartjuk az alábbi dolgokat.

1. Szívó benzinmotort nem érdemes álló helyzetben járatni, még a legnagyobb hidegben is néhány másodperc várakozás után érdemes elindulni és kétezer, kétezerötszázas fordulaton tartani a motort. A túl alacsony fordulatszám, ugyanúgy kerülendő és káros ilyenkor, mint a motor túlzott pörgetése.
2. Dízelmotornál nagy hidegben már érdemes akár egy percet is álló helyzetben időt hagyni a motornak, de sokáig nem érdemes ácsorogni, ugyanis olyan alacsony a dízelek hővesztesége (ami egyébként pont az egyik előnye a benzinesekhez képest) hogy soha nem fog így bemelegedni. Elindulás után a recept hasonló, mint a benzineseknél, az első kilométerek alatt csak fokozatosan terheljük, de kerüljük a túl alacsony fordulatot is, mert ekkor nem csupán nagy terhelésnek tesszük ki a motor különböző alkatrészeit, de az olajnyomás, és ezzel együtt a kenés is jóval kisebb, mint magasabb fordulaton.

Azt, hogy mikor és hány kilométer alatt éri el üzemi hőfokát a motor szinte lehetetlen megmondani, különösen, hogy a legtöbb új autóból már a vízhőfokmérő helyett mindössze egy visszajelző lámpácska van, amelynek eltűnése jelzi, hogy a hűtővíz meleg, de ekkor a motorolaj még nagy valószínűséggel közel sincs az optimális értéknek.