A fekete furgontól a guruló szentélyig

2013.11.01. 13:08

Amerikában színesek, Ázsiában mini Buddha-templomot cipelnek, Európában viszont a furgonok terjedése miatt kiszorulhatnak a temetőkből a kisszériás, felsőkategóriás autókra épülő halottaskocsik. Emiatt kultuszuk kezd kialakulni, és már most kissé morbid klubokba tömörülnek a veterán koporsószállítók gyűjtői, az élelmes vállalkozók pedig Maseratikat és oldalkocsis motorokat is kínálnak az utolsó útra.

Az elnyűhetetlen Volvo 740-es jó halottaskocsi-alap volt. Néhány országban tejüveggel, dekorációval vagy függönnyel szokás eltakarni a koporsóteret, de a svédek semmit sem takargatnak. Galériához kattintson a képre!Forrás: Nilsson

Lépésben gördülnek, a motorjuk jóformán alapjáraton duruzsol, a karosszériájuk csillog, és virágok vagy koszorúk sokasága díszít őket – lássuk be, az államfők integetős limuzinjait leszámítva kevés méltóságteljesebb autó létezik a halottaskocsiknál. Ám olyan sem igen akad, amely ennyi rossz érzést váltana ki, a gyásztól kezdve egészen az elmúlás miatt érzett félelemig. Sokan már azt is baljós előjelnek tartják, ha egy halottaskocsi áll be melléjük a parkolóba, és bele se mernek gondolni abba, hogy van, akinek ez a munkaeszköze. Ha ön is így érez, kapaszkodjon meg erősen: léteznek olyanok, akik hobbiból ilyen járműveket gyűjtenek és restaurálnak, sőt, halottaskocsiklubokba szerveződnek, és találkozókra járnak.

Német nyelvterületen a rajongók Schwarzfahrernek (magyarul potyautasnak) nevezik magukat, fekete humorral utalva autójuk színére. Bármilyen bizarrnak is tűnik ez a gyűjtőszenvedély, lehet benne logikát találni, ha egy pillanatra el tudunk vonatkoztatni a funkciótól. A halottaskocsik rendszerint karosszériaépítő manufaktúrák kisszériás gyártmányai, így a veteránként igazi járműtörténeti különlegességek. Egy-egy hasonló korú személyautóhoz képest kevés kilométer van bennük, és az állandó mosáson-polírozáson kívül műszakilag is jó karban vannak, hiszen mégiscsak kínos lenne, ha felforrt hűtővíz miatt állna meg a gyászmenet. Sokan azt értékelik a régi pompakocsikban, hogy közel akkora rakteret kínálnak, mint a furgonok, de kényelmesebbek, elegánsabbak, és messze nincsenek annyira lestrapálva. Néha alkatrészeket, sörpadokat vagy bútorokat is szállítanak velük, de az igazi gyűjtők e ponton meghúzzák a határt.

Így fest egy modern halottaskocsi, a Krystal-féle Chrysler 300C belseje. Hihetetlenül gazdag a felszereltsége, de senki sem vágyik arra, hogy benne utazzonForrás: Krystal

Vannak azonban néhányan (főleg Nyugat-Európában és Amerikában), akik polgárpukkasztásból felmatricázzák, tuningolják vagy éppen napi járós autónak fogják be a kiszuperált halottaskocsit, mások pedig egyszerűen a zenekaruk hangszereit szállítják vele. Svédországban például egy banda gitárosa rendszeresen ilyennel látogatta nagymamáját az idősek otthonában, de fórumbejezése szerint egy idő után udvariasan megkérték, hogy parkoljon egy utcasarokkal távolabb, mert megriasztja a lakókat. Mások minimális átalakítás után ilyen járműben alszanak autós vagy zenei fesztiválokon, ami az egészségügyi kockázatok mellett kegyeleti kérdéseket is felvet. Akadnak ugyanakkor olyan tulajdonosok is, akik nem Drakulaként fészkelik be magukat, hanem belül lakóautóvá építik át halottaskocsijukat – és jobb esetben a karosszériát is átfényezik, hogy ne botránkoztassák meg a kemping többi lakóját.

Természetesen nem a morbid hobbieszközre vágyók, hanem a temetkezési vállalkozások igényeit szem előtt tartva tervezik a manufaktúrák a speciális felépítményeket, csakhogy Európában mostanában csökken a megrendelők kreativitása, és mindenki spórol. Míg régebben a furgonokat inkább csak halottszállítónak (azaz a kórház és a temető közötti céljárműnek) fogták be, addig az elmúlt években egyre több cég szertartáskocsiként is ilyenekre tartanak igényt. Így megjelentek a temetéseken az átalakított Volkswagen Transporterek vagy Mercedes Vianók, méghozzá nem csak klasszikus fekete, hanem ezüstmetál vagy fehér színben is. Persze a hozzátartozóknak általában kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy egy átöltöztetett haszonjármű viszi hozzátartozójukat, de sok vállalkozás és megrendelő továbbra is igényt tart az egyedi építésű, rendszerint felső-középkategóriás személyautókból készülő járművekre.

A Mercedes nemcsak taxiként, de halottaskocsiként is régóta bestseller. Ez egy szolid Pilato kivitel, a mentőkkel azonos Binz felépítmények magasabbakForrás: Pilato

Kontinensünkön a legnépszerűbb alap máig a Mercedes E-osztály, és ez így volt már elődei, a fecskefarkú, illetve az álló- és fekvőlámpás generációk esetében is. Ma már nem a stuttgarti gyár, hanem a speciális felépítményekre szakosodott Binz szállítja ki a félkész karosszériákat a többi halottaskocsi-manufaktúra, például a Rappold, a Pollmann vagy a Biemme részére, amelyek a legkülönbözőbb kreációkkal állnak elő. De alapvetően mindegyik a hagyományos európai limuzinstílust részesíti előnyben, ami lényegében nyújtott és emelt tetejű kombit jelent. Újabban sok karosszériaüzem nem két-, hanem négyajtós utasteret alakít ki, azzal a furcsa reklámszlogennel, hogy a hozzátartozók így karnyújtásnyira utazhatnak az elhunyttól. Szintén új keletű divat, hogy felárért hatalmas üveg tetőablakot alakítanak ki a koporsótér fölött, igazi mozgó ravatallá téve a Mercedeseket. Természetesen extra szolgáltatásokban sincs hiány, a különféle dekorációk és LED-es díszkivilágítások mellett érintőképernyőről vezérelhető, teljesen automatizált koporsómozgatás is rendelhető.

A németekhez hasonlóan egy híres svéd halottaskocsi-gyártó cég, a Nilsson is a klasszikus limuzinstílus híve, és nemzeti kötelességtudatból Volvo-alapokra építi járműveit. Opcióként az utóbbi években már összkerékhajtás is választható, így kisebb eséllyel akad el a gyászmenet a havas temetőben. Olaszországban konzervatív helyett a különleges, modern formavilágra helyeznek hangsúlyt a manufaktúrák, az igazán extravagáns halottkocsi-alapok pedig hosszú időn keresztül Franciaországból, a Citroen-gyárból érkeztek a karosszériaépítőkhöz. A hidropneumatikus rugózású és futurisztikus formavilágú DS, CX és XM kombik sokak bánatára eltűntek a süllyesztőben, az aktuális C5-ösök pedig már elvétve kapnak speciális felépítményeket. Európa halottaskocsi-nagyhatalma, Nagy-Britannia ugyanakkor máig ontja magából a pompakocsikat, méghozzá a kontinentális stílustól eltérően extramagas tetővel és akkora oldalablak-felületekkel, hogy egy üvegháznak is becsületére válnának. A londoni taxik fizimiskájára emlékeztető, sokszor Jaguar-alapú járművekbe természetesen a koporsót sem a megszokott síneken, hanem futószalagszerű görgőkön kell betolni.

Amerikában a piros halottaskocsi sem volt meglepő. Máig népszerű a landaulet-felépítmény, és impozánsak a méretek – mint ennél a Cadillac Crown Royale-nálForrás: Superior

Amerikában minden autó néhány számmal nagyobb az Európában megszokottnál, és nincs ez másként a halottaskocsikkal sem. Arrafelé teljesen megszokott a hatméteres hossz, az Accubulilt cég pedig már a Cadillac Escalade óriás terepjárót is átépíti – de hiába, az SUV-k ugyanis valami megmagyarázhatatlan okból nem igazán honosodtak meg a temetéseken. A vállalkozások inkább a klasszikus cirkálókhoz, a Lincoln Town Carokhoz és a Cadillac DTS-ekhez ragaszkodnak, és ezekből még 7,1 méteres, hatajtós, családi szertartáskocsit is kínálnak, enyhe Adams Family utánérzéssel. Egy-egy ilyen batár legalább 60-80 ezer dollárba kerül, és a nálunk megszokott limuzin helyett az esetek többségében a landaulet-iskolához tartozik. Ez a régi hintók pompáját idézi fel műbőr tetőborításával és krómozott tetőfeszítőrudazat-imitációjával, ami főleg akkor áll érdekes kontrasztban a karosszéria többi részével, ha az a feketétől elérő színű. Márpedig jó néhány esetben az, Amerikában ugyanis sokszor kék, bordó, zöld vagy vajszínű autók kísérik utolsó útjukra a halottakat. Bizarr hagyománya van a fehér színnek: 1979-ig legálisak voltak a kétfunkciós járművek, amelyek beteg- és halottszállítóként egyaránt szolgálhattak.

Japánban kétféle, teljesen eltérő utat járnak a temetkezési vállalkozások. Némelyek amerikai stílusban építtetnek maguknak landauletet, mások viszont az ősi hagyományoknak megfelelően készíttetik el pompás halottaskocsijukat, a reikjusát. Ilyenkor a B-oszloptól hátrafelé megskalpolnak egy felsőkategóriás limuzint (például Toyota Crownt), vagy esetleg racionális okokból egy pickupot, és felhúznak a hátuljára egy fából készült, sokszor teljesen aranyozott buddhista mini templomot. A hatalmas felépítmény minden irányban lelóg a karosszériáról, és méregdrága, hiszen egyik esetben sem tömeggyártású, hanem japán mesteremberek keze munkáját dicséri. Nem csoda, hogy a világ minden pontján kezdenek felfigyelni a reikjusákra, igaz, nem a temetkezési vállalkozók, hanem inkább az autógyűjtők.

Ironikus módon az öngyilkosajtókkal felszerelt Rolls-Royce Phantom is kapható luxuskivitelű, hétméteres halottaskocsiként, legalább félmillió euró ellenébenForrás: Biemme

Általános nemzetközi trend, hogy aki nem éri be kommersz, átépített furgonnal, a klasszikus építésű halottaskocsik között is inkább a különlegességeket keresi. Rég elmúltak azok az idők, amikor csak a brit uralkodócsalád tagjait és az arisztokratákat kísérték utolsó útjukra Rolls-Royce-ok, több nyugati országban már a közepesen tehetős hozzátartozók is megengedhetik maguknak ezt a luxust. Akinek ez kevés, választhat akár Maserati Quattroporte halottaskocsit is, ezt a modenai székhelyű Intercar manufaktúra építi 400, zömében teljesen felesleges lóerővel. Ennél a cégnél olyan furcsaságok is szerepelnek a kínálatban, mint a szerencsére felismerhetetlenségig átépített Ssangyong Rodius és az elektromos hajtású Chrysler 300C, amely a maga nemében briliáns, még ha nem is teljesen eredeti ötlet. Villanyautók ugyanis a világ sok pontján, így nálunk is szolgálnak a temetőkben, csakhogy a kelleténél ritkábban használják őket arra, amire igazán jól lennének: szertartásokra.

Persze olyanok is vannak, akik néma kíséret helyett inkább hangos koporsószállítóra vágynak, és nekik is kínál érdekességet az Intercar: egy BMW K1100 LT motorhoz építenek speciális oldalkocsit. Hasonló fogatokat többé-kevésbé házilagos módszerekkel mások is építenek, Angliában például egy temető vezetője és egy pap is látott fantáziát az ötletben. Mások nem oldalkocsin, hanem speciális utánfutón oldják meg a koporsószállítást, de a lényeg minden esetben ugyanaz: a nászmenet valójában egy motoros felvonulás. Olyan eset is előfordul, amikor sportkocsi (például Jaguar E-Type) változik át halottszállítóvá, ami sajátos értelmezése a shooting brake kategóriának, és a nagy mű általában csak a show vagy egyetlen ember szertartása kedvéért épül.

Az idei Retro Classics kiállítás érdekessége volt a Toyota Crownból épített mozgó buddhista szentély. Ez a példány Fukusimából érkezettForrás: Kismartoni András – Origo

Magyarországon ilyen extrém esetekről vagy halottaskocsi-gyűjtőkről nem hallottunk még, de bőséges a felhozatal német, angol és amerikai gyártmányokból, sőt, nálunk is készültek szertartáskocsik, méghozzá elektromos hajtással. Ezek közül legtöbben a nyújtott Pulira emlékezhetnek, de Classic I és II néven ma is elérhető nosztalgikus stílusú, a Margitszigetről vagy golfklubokból ismerős járgányok átépített rokona. Néhány vállalkozás sofőrrel bérbe is adja járműveit vidéki temetésekre, átlagosan 25 ezer forintos óradíjért, és az eladó autók kínálata is bőséges.

A Használtautó.hu oldalon 600 ezer forintért öreg Ford Scorpiót, 950 ezerért pedig Opel (Vauxhall) Omegát lehet választani, méghozzá Angliából behozottat, jobbkormányos kivitelben. A kínálat zömét a Mercedes W124-esek teszik ki 1,3–2,7 millió forintos áron, míg a 3,5 millió feletti kategóriát utódaik, a pápaszemes E-osztályok határozzák meg. Érdekes, hogy ezeknél a személyautó-választékhoz képest magasabb a benzinmotorok és az automata váltók aránya, utóbbiak a kúszás miatt nagyon praktikusak lassú menetnél. Amelyik autó mégis kézi kapcsolású, abba a kuplung kímélésére gyakran kézi váltót építettek be, egy extra pedig érthető módon általában hiányzik a felszereltségből: a rádió.

Igazi lidércként emlékeznek a sofőrök a Skoda 1203-asra. Még ma is kapható belőle új halottaskocsi – de csak a képen is látható 1:43-as autómodellkéntForrás: Abrex

Nem mindig jártak persze nyugati autók a magyar temetőkben, a szocializmusban eleinte átépített kombikat, majd furgonokat használtak a szertartásoknál. A lengyel Zsuk és Nysa típusok magas rakodószintjük miatt nem igazán váltak népszerűvé, annál jobban elterjedt viszont a csehszlovák ipar nem éppen kimagasló kvalitású terméke, a Skoda 1203-as. Alternatívaként persze ott volt a jobb konstrukciójú Barkas, ennél azonban a kétütemű motor komoly problémát jelentett a temetéseken: a kékes füstben fuldoklott a gyászmenet, és senki nem tudta többé megmondani, valódiak-e a könnyek.