Magyar motor kellett bele - Opel Meriva-menetpróba

opel meriva
Vágólapra másolva!
A kategória egyik legjobb dízelmotorján túl a frissített Meriva még olyat is tud, amire jelenleg csak a Rolls-Royce-ok és a londoni taxik képesek.
Vágólapra másolva!
Kívülről a nagyobb, és több krómot tartalmazó hűtőrácsról és a más rajzolatú lámpákról ismerhető fel a modellfrissítés Forrás: Opel

A Meriva 2010-től készülő második nemzedéke az egyik sikertípusa az Opelnek, a bevezetése óta már 330 ezer példány kelt el belőle, pedig időközben házon belülről és kívülről is szép számban kapott konkurenseket. Az elődjével képest jócskán megnövelt, 4,3 méter hosszú egyterű már nem csak a kisautóktól, de az alsó-középkategóriás típusoktól is tudott vevőket elcsábítani, mivel hasonló alapterületen jóval több helyet és jobb variálhatóságot nyújtott. Persze kis buszlimuzint szinte már minden márka kínál, de a Merivának van négy olyan tulajdonsága, amelyeket a vetélytársak közül egyik sem tud felmutatni, és amelyek az Opel szerint döntő tényezőnek bizonyultak a típus sikerességében. A szériafelszereltségként adott, hátrafelé nyíló hátsó ajtók, a „Lounge” hátsó ülésrendszer, a 82 ezer forintba kerülő, hátbarát sportülés és 220 ezer forintba kerülő, kihúzható kerékpártartó külön-külön is okot jelenhet a vásárláshoz, együtt meg pláne.

Az övvonal törése a Meriva egyik jellegzetes formai eleme, de haszna is van, mert így jobb a kilátás a hátsó ülésről Forrás: Opel

Ezek közül is kiemelkedik a hátrafelé nyíló hátsó ajtó, amelyet a Meriván kívül jelenleg csak a Rolls-Royce-ok és a londoni taxik kínálnak. Annak idején azért döntött az Opel emellett, mert így könnyebb a gyerekülés rögzítése, valamint a ki- és beszállás a hátsó ülésekre. Előbbi valószínűleg igaz, de az utóbbi állításról nem vagyok 100 százalékig meggyőződve, mindenesetre a menetpróbán ösztönösen mindig a rossz oldalon kerestem a hátsó ajtó külső kilincseit. Mind a négy, meglehetősen vastag ajtó közel derékszögben (84 fokos szögben) nyílik, így a vezetőülésre huppanva könnyen azon kapja magát az ember, hogy nem is olyan könnyű becsukni az első ajtót, mivel igencsak nyújtózkodni kell a behúzóért.

Szinte derékszögben nyílik minden ajtó Fotó: Gulyás Péter

A menetpróbát megelőző sajtótájékoztatón utaltak a „B-oszlop nélküli, tolóajtós vetélytársra” (tehát a Ford B-Maxra), a másik olyan modellre a kategóriában, amely valami újat hozott a hagyományos ajtók helyett. Gabriele La Corte, az Opel marketingfőnöke ekkor elárulta, hogy a Meriva tervezésének kezdetén őket is foglalkoztatta a B-oszlop nélküli karosszéria ötlete, de végül azért tettek le róla, mert a rajta lévő kapaszkodónak fontos szerepe van abban, hogy a hátsó ülésről könnyű legyen kiszállni, különösen az idős utasoknak. Zárójelben jegyzem meg, hogy valószínűleg a fejlesztési költségek is magasabbak lettek volna, mivel a hasonló karosszériamerevséget és ütközésbiztonságot B-oszlop nélkül sokkal nehezebb elérni.

A hátbarát AGR-minősítésű, kihúzható combtámaszos, elektromos gerinctámaszos, roppant kényelmes első ülések megérik a 82 ezer forintos felárat Fotó: Gulyás Péter

A szériában adott „Lounge” ülésrendszer azt jelenti, hogy ha hátsó középső, egyébként formázatlansága miatt meglehetősen kényelmetlen ülést lehajtják, akkor a két szélsőt srégen hátra-középre lehet mozdítani, így ezek ezután olyan fej-váll- és lábteret kínálnak, mint a nagy luxusautók hátsó foteljei. A feláras első sportülések egy orvosi munkacsoporttól elnyerték a hátbarát minősítést, és az is jó bennük, hogy közel olyan magasan vannak, mint egy szabadidő-autóban, így elsőrangú kilátás nyílik belőlük a forgalomra. Ezzel összefügg, hogy a magasra felhozott kormány kissé teherautós szögben - tehát laposan - áll, de ezzel is csak a nagyobb buszokra emlékeztet a Meriva.

A régi Merivából sem hiányzott a zseniális Lounge ülésrendszer. Ha csak ketten ülnek hátul, megnövelhető a váll- és a lábtér Fotó: Gulyás Péter

Ahogy egy ilyen jellegű járműtől elvárható, rengeteg (egész pontosan 31) rekeszbe lehet pakolni a kisebb-nagyobb holmikat, a legfontosabb ezek közül a két első ülés között sínen tologatható, háromszintű tálcákkal ellátott Flexrail doboz. A sínrendszer beépítése azért volt lehetséges, mert elektromos kézifék van minden Merivában. Reagálva a vásárlói visszajelzésekre, a ráncfelvarrásnál megkurtították a síneket, hogy ne vegyenek el lábteret a hátsó utasoktól. Szintén a ráncfelvarrás újdonsága az Intellilink fedélzeti infotainment rendszer, amely 7 colos, színes képernyőt kapott, de ez az Insigniáéval ellentétben nem érintésérzékeny. A rendszer saját hangvezérlése mellett használható az okostelefoné (iOS és Android) is, így a vezető az úton tarthatja a szemét, miközben a rendszer beolvassa szöveges üzeneteit, illetve kérésekre reagál, vagy hangbemondásra kiválasztja az úticélt a néha kissé kiszámíthatatlanul működő navigációban.

A minőséggel eddig sem volt probléma, de a rengeteg gomb már kissé divatjamúlt. Az ülés magasan van, a kilátás remek Fotó: Gulyás Péter

A modellfrissítés legfontosabb újdonsága a friss fejlesztésű 1,6-os dízelmotor, amely (a csúcsváltozatában) 136 lóerejével és 320 Nm-es nyomatékával a pár évvel ezelőtti kétliteresek szintjét hozza. Az ősrégi 1,7-eshez képest 6 lóerővel és 20 Nm-rel erősebb, miközben átlagfogyasztása fél literrel, 4,4 literre csökkent. Ez önmagában szép eredmény, az viszont érthetetlen, hogy az egy mérettel nagyobb és két mázsával nehezebb Zafira Tourerben ugyanez a motor hogyan fogyaszthat még ennél is kevesebbet, 4,1 litert. Persze mindenki tudja, hogy ezek a számok nem a valóságot tükrözik, nekünk a menetpróbán például a sebességhatárokat betartva, országúton 5,9 literes átlag jött ki. Nem túlzás azt állítani, hogy az új CDTI jelenleg a legjobb 1,6-os dízel a piacon: annyira csendes, hogy menet közben szinte hallani sem lehet, már szinte alapjárattól használható húzóerőt biztosít, 1500-tól kifejezetten dinamikusan gyorsítja a könnyűnek nem nevezhető, másfél tonnás Merivát. A 9,9 másodperces gyorsulás és a 197 km/h-s végsebesség is jobb, mint amit a 140 lóerős 1,4-es benzines turbóval tud a Meriva.

Részletesen az új 1.6 CDTI-ről

A Szentgotthárdon készülő 1,6-os dízelhez 2000 (!) bar nyomással befecskendező, mágnesszelepes injektorokat a japán Densótól vásárolják, ezek szintén Magyarországon készülnek. Nyolc-nyolc lyuka van a fúvókáknak, és akár ütemenként tíz dózisban is képesek befecskendezni a gázolajat, emiatt csendesebb és simább az égés. A szintén Magyarországon készülő, BorgWarner gyártmányú változó geometriájú turbó 1,7 bar nyomással préseli a levegőt a hengerekbe, a töltést töltőlevegő-hűtő is segíti. Vízhűtést is kapott a feltöltő a tartósság érdekében, a rendszer a start-stop rendszer motorleállítása után is hűt. Dízeltől szokatlan, hogy az egész motor alumíniumból készül, különleges öntési eljárásra volt szükség, hogy a könnyűfém elviselje az akár 180 bar-os égési nyomást. Így 20 kg-ot sikerült lefaragni a motor tömegéből, amely csak 140 kg lett. A motor alacsony fogyasztásához a hengerenként nyomásérzékelők (amelyek valósidőben szabályozzák az égést) mellett a kategória legkisebb belső súrlódása, és az is hozzájárult, hogy hidegindítás után a vízszivattyú nem kap hajtást és így gyorsabban melegedhet be a hűtőfolyadék és a motor.

Az Opel 50 millió eurót költött nemrég csak a kézi váltók fejlesztésére, ami érződött is a pontosan és precízen megvezetett hatfokozatú váltó használatakor. Ettől eltekintve a Meriva nem az vezetési élményről szól, a kormányzása ugyan direkt, de semmi visszajelzést nem ad, a feszes futómű stabil, de alulkormányzott. Vezetés közben végig érezhető, hogy egy nagy és nehéz autót irányítunk, ami azért fura, mert a kategóriája alapján elvileg egy kis és könnyű egyterűnek kéne lenne, de ez legfeljebb csak a Zafirával és a Vivaróval összehasonlítva igaz, a külső vetélytársak – főleg a Ford B-Max – mozgékonyabbak és agilisabbak. Persze ennek nincs nagy jelentősége, mert a tipikus vásárlók pont a magas üléspozíció és a masszivitás nyújtotta biztonságérzetet keresik egy ilyen autóban, és nem a sportos vezethetőséget.

A műanyag fedél alatti vastag szivacs is hozzájáraul ahhoz, hogy ez legyen az egyik legcsendesebb dízel a piacon Fotó: Gulyás Péter

A frissített Merivát egy induló akció keretében 3,5 millió forintért is meg lehet kapni a meglehetősen vérszegény 1,4-es, 100 lóerős benzinmotorral. Igaz, a magyar piacra kialakított Selection alapfelszereltséghez ennyiért pótkerék és légkondicionáló sem jár. Akción kívül, azonos felszereltséggel a zseniális 1,6-os dízelhez az alapmotorhoz képest szűk egymillióval többért, 5,25 millióért lehet hozzájutni, de ennyi pénzért csak 95 lóerőt kap az ember. Az árlista azonban egyértelműen az új dízelmotor 110 és a 136 lóerős változatai felé tereli a vásárlókat, mivel ezeknek minimális, 130, illetve 170 ezer forintos a felára a 95 lóerőshöz képest.

Műszaki adatok - Opel Meriva 1.6 CDTI

Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1598 cm3. Furat/löket: 79,7/80,1 mm. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 100 kW (136 LE)/4000. Nyomaték: 320 Nm/2000. Sebességváltó: hatfokozatú manuális. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek. Hosszúság/szélesség/magasság: 4288/1912/1615 mm. Tengelytáv: 2644 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1488/1509 mm. Tömeg: 1496 kg. Terhelhetőség: 530 kg. Csomagtartó térfogata: 400/1500 l. Üzemanyagtartály térfogata: 54 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás. Gyorsulás (0-100 km/óra): 9,9 mp. Végsebesség: 197 km/óra. Átlagfogyasztás: 4,4 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 5,9 liter/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 116 g/km.