Az év biznisze a sárgázás

2014.02.09. 22:30

Egy budapesti taxi sárgára fóliázása 150-200 ezer forint, és havonta 500 darab jelenik meg belőlük a szakműhelyekben. Anyagköltségen spórolni a szigorú BKK-vizsga miatt lehetetlen, de a munkadíjat kiválthatják a sofőrök házi pepecseléssel. Kiderítjük, élnek-e ezzel a lehetőséggel, vagy legalább akad-e alternatíva a későbbi újraeladást akadályozó átfényezésen kívül.  

Egy év alatt az összes fővárosi taxinak be kell sárgulnia. A fólia élettartamát nem ismerjük, de a Kelet-Európát használtan elárasztó elefántcsontszínű német taxik tapasztalatai jók, Sok cég két év teljes és öt év színtartóssági garanciát ad

Forrás: MTI/Kallos Bea

Kötelező téli gumi, működő légkondicionáló nyáron, bankkártyás fizetés, dohányzási tilalom az utastérben, legfeljebb tíz (de átmeneti haladékkal is maximum tizenöt) éves életkorú autó, CB-rádió helyett csendes címkiadó rendszer - a BKK tavaly szeptember elején életbe lépett rendelete óta szolgáltatásaiban nagyot lépett előre a fővárosi taxizás. Ez azonban senkinek sincs ingyen: az utasnak 280 forintos kilométerdíjat kell megfizetnie, az üzemeltetőknek pedig egy sor új beruházással jár.

Az előírások közül értelemszerűen az autóvásárlás jelenti a legnagyobb tételt, mert igaz ugyan, hogy sok társaság már jó ideje eleve viszonylag fiatal kocsikkal engedi munkába állni a sofőröket, mostantól viszont már a csomagtartó mérete, a kocsi tengelytávja, teljesítménye és emissziója miatt is sok típus kiesik a rostán, beleértve az összes ferdehátú kompakt autót. Ami marad, annak sárgának kell lennie, ez a taxiba sohasem ülők számára is jól érzékelhető, városképi szempontból is fontos változás.

A rendelet nem csak színt, de méretadatokat is előír, kompakt autóból rendszerint csak a tágasabb lépcsőshátúak vagy kombik taxizhatnak

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Bevezetésekor sok kétség merült fel a fóliázással kapcsolatban, nem is elsősorban az árnyalat, hanem az autónként 300 ezer forintra taksált felrakási költség, a rövid élettartam és a problémás karbantartás miatt. Mára sok vitatott kérdés tisztázódott, miután a fővárosi taxiállomány egyharmada, mintegy kétezer autó besárgult (augusztusig, az utolsó engedélyek lejártáig az összes sorra kerül). A sok rendelés lenyomta az árakat, már 100 ezer forint körül is meg lehet úszni a fóliázást, de az átlagos ár 150-200 ezer körül alakul, a legigényesebb munka pedig egy kisbusznál 400 ezerbe kerül. Ilyen esetben már nemcsak visszahajtják a fólia éleit, hanem elemek (lámpák, kárpitok) bontásával ragasztanak.

Farkas Zsolt, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének elnöke elmondta, az árversenyben sokan a munkaidőn spórolnak, nem zsírtalanítják alaposan a karosszériát, vagy télen kevés időt hagynak fűtött műhelyben állva a száradáshoz. Ilyenkor néhány hónap után elválhat a karosszériától a fólia, vagy alámehet a só. Csak minőségi munka garantálja a beígért legalább 4-5 éves élettartamot, feltéve persze hogy a sofőr nem hibázik a mosásánál: túl közel tartva elvágja, rossz szögből pedig felszedi a fóliát a gőzborotva.

Melegítéssel viszik fel a fóliát a karosszériára, ez mindig kétemberes művelet. Lehetőleg szobahőmérsékletű, pormentes műhelyben célszerű dolgozni

Forrás: MTI/Kallos Bea

Tavaly, a rendelet bevezetése előtti időszakban még úgy tűnt, adódhat egy lehetőség a spórolásra: vékony, 50 mikronos fóliát kell felragasztani a karosszériára, ami négyzetméterenként 3000 forint körüli áron beszerezhető. Kiderült azonban, hogy ilyennel nem lehet megfelelni a BKK minősítésén, mert megváltoztatja az árnyalatát a karosszériaelemek színe, kék autón például zöldessé válik. A BKK minden egyes taxinál színmérővel ellenőrzi a sárgaságot, és minimális eltérést enged ez előírt „traffic yellow”, színhez képest. Marad tehát a vastag, 90-120 mikronos fólia, igaz, ez még nem jelent törvényszerűen magasabb árat.

A munkadíj az igazán drága

Csakhogy nem is a fóliaköltség a fő tétel. Sándor Lőrinc, a fólia-nagykereskedelemmel foglalkozó Safex vezetője szerint a teljes átalakítási költség körülbelül egyharmadát teszi ki az anyag ára, a maradék a munkadíj - tehát egy 150 ezerért átalakított Skoda Octavia esetében százezret megtakaríthat, aki saját maga áll neki a fóliázásnak. Korábban voltak olyan tervek, hogy a taxisok saját kezűleg vagy kollektívákban dolgoznak majd, de Sándor Lőrinc szerint kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Rendszerint viszonteladók vesznek fóliákat, és ők jelennek meg a fóliázó-tanfolyamokon is, ami egynapos gyorstalpaló formájában csapatonként már 55 ezer forinttól elvégezhető.

A csináld magad mozgalom valószínűleg azért nem terjedt el a taxisok körében, mert amíg a profik egy nap alatt végeznek egy autóval, addig a hajszárítós matricázás kettő-négy napját is elviheti a kezdőknek. Úgy tűnik, ez két főnek (egyedül nem megy) pont akkora bevételkiesést okoz, hogy nem éri meg belevágni, ráadásul a légbuborék-képződés vagy a fólia felpergése mellett rejtett buktatói is vannak az akciónak. Autócsere előtt, a sárga ruha leszedésekor kiderülhet, hogy vágókésekkel megkarcolták a fényezést, rosszabb esetben pedig, például Permanent Glue ragasztót használva vagy frissen fényezett elemre dolgozva rémes felismerés érheti a tulajt: rásült a lakkrétegre a fólia.

Hasonló tapasztalatról számolt be Fárbás Tibor, a 6 x 6 taxi üzletág vezetője is: az eddig besárgított 193 autó többségét szakműhelyben fóliáztatták, csak egy-két tulajdonos állt neki saját kezűleg a műveletnek, némi dekoros szakértelemmel a háta mögött. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke egy további kockázatra is rávilágított: a kezdők általában sok selejtet termelnek, így máris felmegy 70-80 ezer forintra a fóliaköltség. Majdnem mindenki szakműhelyben sárgít tehát, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy ne jelennének meg alternatív technológiák a piacon.

Türelemjáték az összes levegőt kiszorítani a fólia alól. Fontos a megfelelő ragasztó, különben a műanyag ráég a kocsi lakkrétegére, főleg a motorháztetőn

Forrás: MTI/Kallos Bea

A taxisok közel tíz százaléka az úgynevezett folyékony fóliát választja, és napról napra népszerűbb az új eljárás. Ilyenkor az alapra folyékony formában viszik fel a festék- és lakkrétegeket, és hőkezeléssel keményítik meg. Így tartósabb védőréteg keletkezik a karosszérián, mint amilyen a hengerből kivágott fólia, és évek múlva könnyen, tojáshéjként leszedhető a takaróréteg. Ezért a tapétázásért legalább 180-200 ezer forintot kell fizetni, ugyanakkor egy általunk megkérdezett taxis 220 ezer forintos költségről számolt be. Neve elhallgatását kérve elmondta, hogy csak egyetlen cégnél, a Főtaxinál hitelezik meg ezt a költséget a taxisoknak, természetesen hűségidő ellenében.

Akad ugyanekkor egy harmadik, kézenfekvő megoldás is arra, hogy besárguljon a taxi: a fényezés. A BKK-rendelet csak az árnyalatot és a további arculati elemeket határozza meg (többek között az ajtók alatti pepitamintás csíkot milliméter pontossággal), azt viszont nem, hogy fóliának kellene borítania az autót. Találtunk olyan hirdetést is, amely szerint már 60-70 ezer forintért az előírt RAL1023 színkódú sárgára fújják az egész autót, ami gyanúsan olcsó ahhoz képest, hogy szakműhelyben egyetlen elem fényezéséért el szoktak kérni 25-30 ezer forintot. A minőségen túl felvetődik a kérdés, mi lesz az autóval eladáskor, hiszen taxisárgában használtan jó eséllyel eladhatatlan.

A hivatalos BKK-előíráson nem találták el a sárga színkódját, de jól látszik a kötelező arculati elemek helye. Reklám csak a hátsó lökhárítóra kerülhet

Forrás: Budapesti Közlekedési Központ

Egy fóliát leszedve megkímélt állapotban előtűnik az eredeti fényezés, és kereskedésbe kerülve akár az autó múltja is megszépülhet, annak ellenére, hogy a kilométer-számláló visszatekerése bűncselekmény. Egy sárga festésű autónál viszont mindent be kell ismerni, vagy marad az újabb átfújás. Annak a sofőrnek ugyanakkor, aki nem csak néhány évnyi használatban, hanem hosszú távon gondolkodik, akár az összes más megoldásnál tartósabb gyári sárga fényezés megrendelése is érdekes opció lehet. Ilyet a Porsche Hungária már kínál a Volkswagen haszonjárművekhez, a Caddy Maxi esetében bruttó 334 000, a T5 Kombinál pedig 383 500 forint felár ellenében.

A végső kérdés persze az, hogy ki fizeti a sárgítást. Meglepő, de a Budapesten működő 11 nagy taxitársaság egyike sem rendelkezik saját autóflottával, hanem fuvarszervezőként működik (a City Taxi szövetkezeti formában, a többi zrt.-ként. vagy kft.-ként). A sofőrök 60 százaléka saját autóval, egyéni vállalkozóként űzi az ipart, és maga áll minden költséget. Érdekesebb a maradék 40 százalék ügye, aki alkalmazottként (a szlengben droidként) dolgozik. Esetükben kézenfekvő lenne, hogy a bérautó üzemeltetője álljon mindent, de értesüléseink szerint sokszor egészen más a gyakorlat, és a használóra tolják át a szervizelések és a sárgítás árát is. Hacsak nem törődik bele a tulajnak naponta készpénzben fizetendő 4-8000 ezer forintos úgynevezett leadóba - utasforgalomtól függetlenül.