Turistamágnes lett az endékás bűzbomba

2014.04.19. 17:56

Néhány éve mindenki szabadulni akart a Trabantoktól, ma viszont külföldi turisták tízezreket fizetnek azért, hogy fapados, kormányváltós kisautót vezethessenek az Andrássy úton vagy a Puszta-ralikon. Bemutatjuk a kultusz kialakulását, a legnagyobb budapesti kölcsönzőket és a kalandvágyból elindított Trabant-vállalkozások lehetséges buktatóit. 

A nyolcvanas években minden második Trabant unalmas vajszínt kapott, de ez nem nyerő a turistáknál. Ezért a legtöbbet a Go Trabi Go átfújja, a tető fehér, gyakori az optikai tuning. Még több fotó a galériában, kattintson a képre!

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A budapesti turizmus fellendülésével gombamód elszaporodtak alternatív városnézési programok, a különféle sétahajók mellett riksából, nyújtott limuzinból vagy sörbicikliről is lehet bámészkodni. Hatalmas sláger a nyitott Ikarus vagy emeletes busz, ezeket részletesen megismerhetik a hop on - hop off járatokat bemutató cikkünkben, a legérdekesebb attrakció mégis talán a Trabant-túra. Nem véletlenül van kultusza a kétütemű, duroplast karosszériás kisautónak, hiszen a minimalizmus jelképe volt, Kelet-Európában rengeteg családot fűznek emlékek hozzá, a nyugatiak pedig filmekből, és mindenekelőtt a vasfüggöny lebontását bemutató tévéhíradókból ismerhették meg.

Európa valódi Trabant-fővárosa

A rendszerváltás idején az NDK után nálunk volt a legnagyobb Trabant-állomány, de az újraegyesítés után fordult a kocka, a keletnémetek néhány év alatt szinte mindet bontóba vitték. Mostanában az új tartományokban sokan gondolnak rá nosztalgiával, míg Berlinben felfedezték a benne rejlő idegenforgalmi lehetőséget: megnyílt a második márkamúzeum, több cég pedig nagyszabású Trabant-túrákat szervez, amiből a hírhedt fal maradványainak felfedezése sem maradhat ki. Európa másik kétütemű központja mi más lehetne, mint Budapest, ahol könnyebb az autók és főleg a kincset érő alkatrészek beszerzése, és több városrészben kísértenek még a szocializmus emlékei.

Duroplaszt karosszériaelemek, fecskefarok, jellegzetes tetőív - a Trabant üdítően más, mint a mai autók. A sok limuzin mellett kombikat is lehet bérelni

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Akad azonban pár fontos különbség a berlini és a budapesti modell között, hiszen nálunk jókora flotta áll ugyan rendelkezésre, mégsem lehet olyan gyakran pöfögő kétüteműeket látni a forgalmas utakon, vadul fényképező turistákkal. Ez részben azért van így, mert itt a Trabant-túrák nem csak a belvárosra koncentrálódnak, hanem sokszor inkább vidéki célpontokat vagy külvárosi iparterületeket érintenek. Még lényegesebb különbség, hogy a néhány fős turnusok helyett inkább a nagyszabású, akár 40-80 fős rendezvények jellemzőek, napi menetrend helyett megbeszélt időpontokban. A városnézés pedig csak egy a milliónyi trabantos programlehetőség közül, amit a turistáknak kínálnak.

Autófestés és szépségverseny, kastélytúra, flúgos futam, puszta rali, Flinstone-vezetés, Trabant-tolás pályán, jégen csúszás szimulátor, kicsi a rakás (hányan férnek el az utastérben), óriáspuzzle - íme, néhány az aktivitások közül, amelyeket a legnagyobb vállalkozás, a Go Trabi Go kínál ügyfeleinek. A halásztelki székhelyű cég 25 játszós Trabantot tart saját flottjában, túrákra további 28 működőképes közül lehet választani. Akad köztük magyar rendszámos kabrió, veterán 500-as, rokkantkocsinak szánt Hycomat és tuningolt példány is, de például filmforgatáshoz teljesen gyári állapotú 601-est is lehet kérni. Fehér Tamás cégvezető tapasztalatai szerint a nők a megszokott NDK-s árnyalatok helyett inkább a színes kocsikat keresik, de esküvőre akár fehér-arany Trabant is előállhat.

Külföldre menni, autópályázni, dohányozni vagy gyorshajtani tilos - hiredeti a matrica. A kilométeróra jobb oldalára a váltási sémát is felragasztották

Fotó: Hajdú D. András - Origo

Egy szelet szocializmus az amerikaiaknak

A Go Trabi Go magyar cégeknek is szervez programokat, az ügyfelek 80 százaléka azonban külföldi, leginkább holland, brazil, angol, orosz, svájci, indiai vagy skandináv, de leginkább az amerikaiak imádják a Trabantot. Általában a vendégek maguk vezethetnek, ilyenkor a kormányváltó és más furcsaságok miatt egy instruktor tanítja be az alkalmi sofőröket. Ha kell, navigációt is ad a cég, de a tapasztalatok szerint az útvonaltervvel könnyebb boldogulni. A kényes régi technika miatt a konvojokat mindig egy szervizautó kíséri, ami bajban csere-Trabantnak is beállhat. Nagyszabású túráknál mindig egyedi az árszabás, mindenesetre egy budapesti 2-3 órás városnézés sofőrrel és benzinköltséggel 44 900 forintba kerül.

Egy másik vállalkozás, a Rent A Trabant Budapest láthatóan a külföldi érdeklődőkre fókuszál, a honlapján csak angol nyelvű programleírásokat tüntet fel. Ezek között akad városnéző túra is, de nem merül ki a kötelező turistalátványosságokban, hanem közös fotózás, kevésbé ismert helyszenek bejárása és romkocsma-látogatás is szerepel a benne. Létezik szentendrei kaland is Trabant-ralival, paintballal és gulyásfőzéssel, a retró Csepel Művek bejárását pedig geocaching dobja fel. Ezek minden esetben csapatépítő programok maxiumum 60-200 főnek, fejenként 45-95 euró ellenében, de egyéni látogathatók részére is vannak túrák. Az ajánlások között lángossütő, a Széchenyi fürdő, a csocsópartik lebonyolítására is alkalmas Kuplung, a Halkakas vendéglő és sok más hely szerepel.

Rugózási kényelem, zajkomfort, dinamizmus - ezek ismeretlen szavak voltak a Trabant tervezésénél, mégis jópofa szerkezet, és élmény vezetni

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A két, kifejezetten Trabantokra szakosodott cég mellett egy buszos városnézésekről ismert vállalkozás, a Cityrama is belekóstolt a kétütemű-bizniszbe. 1-3 fős csoportoknak trabantos városnézést (Private Tour) kínál 105 euró/autó áron, a 4-7 fős társaságokat pedig 175 euróért Barkas mikrobusszal szállítja. Játékokat nem szerveznek ugyan, de vannak retró kirándulások is (például az Ecseri piacra), a beszédes nevű DictaTour célállomása pedig a Szoborpark. Kisebb, egyautós cégek is akadnak Budapesten, ilyen például a Fiat-motorosra átalakított 601-est kiszállással és betanítással együtt négy órára 11 000 forintért bérbe adó Trabant Rent. Legalább egy napra ad kölcsön autót a RentARetroCar 8900 (hétvégén 10 490) forintért, de ez is egy négyütemű, gyári nevén 1.1-es típus.

Bocs, 80-nál hátramenetbe kapcsoltam

Mielőtt azonban a gyors meggazdagodás reményében bárki elkezdene keresgélni a használtautó-keresőkben, lássuk egy neve elhallgatását kérő, egykori Trabant-túraszervező tapasztalatait, aki szerint nem könnyű nyereségesre kihozni egy ilyen vállalkozást. Az ügyfelek ragaszkodnak a kétütemű motorhoz, így nem lehet megúszni a benzin-olaj bekeverést, illetve a műszaki vizsgák és az átírások nehézségeit (kopott autóknál ez csak katalizátor beépítésével lehetséges). A használható állapotú kocsik megvásárlása sem egyszerű, de a java akkor jön, amikor a turisták 80-nál az ötödik sebességet keresve hátramenetbe kapcsolnak, vagy hajnal háromkor jön a hívás, hogy Tatabányán leállt az egyik autó. Egy legalább 25 éves autókkal dolgozó vállalkozás kulcsfigurája tehát a jó szerelő.

A benzinszintmérő is felesleges luxusnak számított az NDK-ban, nívópálcával lehet ellenőrizni. Tankolásnál magunk keverjük a benzin-olaj koktélt

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A Trabi-túraszervezés másik sarkalatos pontja a logisztika. Aki kicsiben, mellékállásként csinálja, annak fel kell készülnie arra, hogy a vendégek igényei szerint, rendszerint a főmunkaidő kellős közepén kell kiugrania a munkahelyéről. A túravezető szerint ilyen vállalkozást csak nagyban lehet hatékonyan csinálni, mert a fő partner rendezvényszervező cégek általában több, akár 20-40 autóra adnak le egyszerre megrendelést, és ha nincs ennyi, mástól kell bérbe venni. A fapados repülőjáratok elterjedése óta sokan csoportosan érkeznek Budapestre, ezek közül az olcsóbb szállás- és italárak miatt Írországból részbe ide áttelepült angol legénybúcsúk a leghírhedtebbek.

De kell feltétlenül több tucatnyi autóból álló konvoj ahhoz, hogy a látványtól lázba jöjjön az utca embere, már a fotózásunkra összesereglett nyolc Trabantot is érdeklődve bámulják. Ahogy próbakörre viszem az egyiket, feldereng, mennyire jópofa a régi NDK-s technika, amely minden kényelmi és biztonsági hívság helyett csak az autózáshoz elengedhetetlenül szükséges dolgokat nyújtja. Míg néhány éve dühödten le akarták tolni az útról, ma inkább mosoly vagy integetés kíséri a forgalomban. Nemcsak azért, mert megfogyatkozott az állomány, hanem azért is, mert a kölcsönzősök rutinosan szintetikus olajat kevernek a benzinhez - így pedig elmarad kipufogóból áradó kékesszürke, orrfacsaró füst.