Vasember autógyára megszorongatná az olajlobbit

Még csak hat éve gyártja villanyautóit a Tesla Motors, de kezdi fenekestől felforgatni az iparágat: nyolc év garanciát ad, másfél perces akkucserét ígér, és elsőként küldhet önjáró kocsit az utakra. A szilícium-völgyi csodagyár karizmatikus vezetője internetes fejlesztésekből gazdagodott meg. Legszívesebben most azonnal múzeumba küldené a belső égésű motorokat. 

Elérhető árú villanyautónak indult, de egyelőre csak a prémium kategóriákban van jelen a Tesla, amelynek központja a Szilícium-völgyben, Palo Alto városában van. Még több fotó a galériában, kattintson a képre! Forrás: Tesla

Amilyen sikercég az Apple a telekommunikációban, olyan lehet nemsokára a Tesla Motors is az autóiparban, foglalják össze sokan a kaliforniai gyár kilátásait, más vélemények pedig odáig mennek, hogy forradalmasítja a közúti közlekedést, és jól használható villanyautóival új fejezetet nyit a környezetvédelemben. Az ellenoldal ugyanakkor a sajtóban és a tőzsdén jócskán túlértékelt cégnek tartja, a hype mögött ügyes kommunikációs stratégia és sok üres ígéret áll. Hol lehet az igazság?

Tetszettek volna villanyautót csinálni

A német Spiegel magazin szerint Martin Winterkorn, a Volkswagen-konszern vezetője vetetett három Tesla Model S-t, és alapos tesztelés után szétszedette, majd kielemezték minden egyes alkatrészét. Ezután azt mondta a mérnökeinek: látják, ilyen autónak kellett volna készülnie Wolfsburgban. Akár igaz a sztori, akár nem, tény, hogy a nagy autómárkáknál érdeklődve figyelik a Tesla működését, az Audi például külön óriásplakáton üdvözölte a hamburgi képviselete mellett bemutatótermet nyitó Teslát.

Kaliforniában készül a Model S, de az európai piacra szánt változatok végszerelését Hollandiában végzik. Az első tapasztalatok után úgy döntött a Tesla, hogy nemcsak az akkura, hanem az egész autóra nyolc év garanciát ad Forrás: Tesla

Más gyártókkal szoros együttműködést kötött az amerikai autógyár, a Daimler például 4,2 százalékos részvénytulajdonosa, és az elektromos B osztály kifejlesztéséhez is innen kap segítséget. Volt több közös projekt a Toyotával is, ráadásul a Model S a japán márka egykori üzemében készül a kaliforniai Framontban. A Tesla első típusa, a 2008-ban bemutatott elektromos hajtású Roadster a pehelysúlyú Elise műszaki alapjait felhasználva a Lotus angol gyárában készült, négy év alatt 2250 példányban.

Ötszáz kilométer egy feltöltéssel

Ennyi az autóiparban marginális tételnek számít, de ez lett a világ legnagyobb darabszámban eladott elektromos sportkocsija, és ráirányította a figyelmet a 2003-ban alapított vállalkozásra – annál is inkább, mert időnként a környezettudatosságukat demonstráló hollywoodi hírességek is Roadsterrel furikáztak. A villanykabrió persze használati értéke és átszámítva bő harmincmillió forintos ára miatt a gazdagok játéka maradt, így hitte is, meg nem is a világ a Tesla ígéretét a villanyautó-offenzíváról.

Sokéves csúszással indult a Roadster pályafutása, ráadásul a korai széria kétsebességes váltója nem bírta a nagy nyomatékot, így végül egy menetfokozat maradt. A tervezett évi 2000 helyett összesen 2250 darabot adtak el belőle Forrás: Tesla

Aztán 2012-ben megkezdődött a Model S sorozatgyártása, és hirtelen sok ortodox benzinfüggő is elgondolkodott: nem rossz dolog árammal autózni. Az elegáns, ferdehátú luxusautó ugyanis minden téren brillírozik, hiszen autópálya-kompatibilis, praktikus (elöl-hátul van csomagtere, és harmadik üléssorral is rendelhető), padlóba rejtett akkumulátoraival pedig kiváló a súlyelosztása, jól kanyarodik. Ehhez brutális gyorsulás, villanyautótól sosem látott, 390–505 kilométeres hatótáv és riválisaihoz képest korrekt, Európában húszmillió forint körüli vételár társul – jelképes fogyasztás mellett.

Lángokban az amerikai álom

Az első teljes évben 22 ezer darab fogyott belőle, idén pedig 35 ezer felett lesz az eladása, ami nem tűnhet soknak, de minden relatív. Amerikában ugyanis az S-Mercit, a BMW 7-est és a hibridként is kapható Lexus LS-t messze megelőzve piacvezető a luxusautók közt, Svájcban és Hollandiában is népszerű, Norvégiában pedig az idén az első negyedévben a VW Golf után Model S-ből fogyott a legtöbb. Ez lett a tekintélyes Consumer Reports valaha tesztelt legjobb autója, rekorderedményt ért el az NHTSA töréstesztjén (az Euro NCAP-tól öt csillagot kapott), és az európai Év autója szavazáson a harmadik helyen végzett.

Díjak sokaságát söpörte be a Model S, és meghozta a rég várt áttörést a Tesla Motorsnak. Pedig pont az után mutatkozott be, hogy óriásit bukott egy hatótávnövelős, elektromos luxusautó, a finn–amerikai Fisker Karma Forrás: Tesla

Hosszú évek óta nem övezett az Egyesült Államokban hazai gyártású autót akkora lelkesedés, mint a Tesla új típusát, épp ezért mindenkit sokkolt a hír, amikor egy videón porig égett egy Model S Washington államban, miután egy úton heverő fémdarab felsértette a lent elhelyezett akkukat. „Csak az autó elejét védtük” – szólt a magyarázat, de október–novemberben még két Model S kigyulladt, így az alját gyorsan titán- és alumíniumelemekkel burkolták, a vevők kérésére a már kiszállított autókon utólag is. Épp időben lépett a Tesla, részvényei ugyanis a hírre mélyrepülésbe kezdtek a tőzsdén.

Nyereség helyett modelloffenzíva

Sokan leírták ekkor a céget, de pár hónap elteltével, az új típus sikere láttán 400 százalékkal nőtt a részvények értéke. Láthatóan hisznek a tőzsdézők a Teslában, holott tizenegy éves története során mindig veszteséges volt. Tavalyelőtt 396 millió dolláros mínuszt termelt, de az igazi mélypont 2008-ban volt: a Roadster bevezetése közben majdnem csődbe ment, és csak a Diabolo befektetői csoport mentette meg. Úgy tűnik, rövid távon esélye sincs nyereségre, olyan drágák az állandó fejlesztések.

Álló helyzetből 5 másodpercen belül gyorsul százra, 480 kilométeres hatótávú, összkerekes és felárért hétüléses a Model X szabadidő-autó. Szériaváltozatán is megmarad a hátsó szárnyas ajtó Forrás: Tesla

A négy alapító, Jeffrey B. Staubel, Martin Eberhard, Marc Tarpenning és Elon Musk 2003-ban a bizarr külsejű AC Propulsion tzero tanulmányt látva eldöntötte, hogy elektromos sportkocsit építenek (annak hajtása került a Tesla Roadsterbe) az újdonságokra fogékony, úgynevezett early adopter vásárlóknak. Folytatásként már kezdetben megszületett a mainstreammodellek ötlete limuzinnal (Model S), SUV-val (ez lesz jövőre a Model X), később középkategóriás típussal (Model III, várhatóan 2016-ban), amikor pedig elég olcsó lesz a technológia, érkezhet a városi népautó (Model C, mint City).

A vezér már megcsinálta a szerencséjét

Mostanában futószalagon szállítja az autóiparban igen szokatlan ötleteket a Tesla, ezek többsége a 43 éves Elon Musk fejéből pattan ki, aki a cég elnök-vezérigazgatója, főtervezője és kvázi szóvivője is egyben. A dél-afrikai származású amerikai üzletember szentül hiszi, hogy a belső égésű motornak a gőzgép mellett lenne a helye a múzeumban, és gyakran hangoztatja, hogy egyszer embert küld majd a Marsra. Mielőtt azonban őrült álmodozónak tartanánk, vessünk egy pillantást a pályafutására.

Elon Musk nem az autóiparban, hanem főleg a számítástechnikában szerzett üzleti tapasztalatokat, sokan Steve Jobs reinkarnációjaként beszélnek róla. Napokon belül átadja az ötvenezredik Model S-t Forrás: ANP/AFP/Jerry Lampen

Musk már tizenkét évesen eladta első saját fejlesztésű videojátékát, és meghatározó figurája volt a számítógép-forradalomnak. Övé volt például a ZIP2 vállalat, és sokféle fejlesztés után végül a Paypal rendszer feltalálásával vált milliomossá. Ebből a tőkéből nemcsak a Tesla Motorsba szállt be, hanem privát űrhajózási vállalkozást is alapított, és a világon elsőként civil űrrepülést hajtott végre, persze legénység nélkül. A SpaceX cég tavalyelőtt sikeresen küldött fel egy űrkapszulát a Nemzetközi Űrállomásra, ráadásul rakétaindításai harmadakkora költségből kijönnek, mint az állami vállalatokéi.

Ügyetlen sofőr helyett robotpilóta

Hamar ráragadt Muskra a Vasember becenév, annál is inkább, mert a képregénysorozat újkori feldolgozásainál állítólag róla formázták Tony Starkot, és a vállalatvezetésben sem ismer pardont. Amikor a Model S-ről az ígértnél rövidebb hatótávolsága miatt negatív kicsengésű teszt jelent meg a New York Timesban, a telemetriai adatok alapján béna sofőrnek nevezte a szerzőt, amiből nyilvános vita kerekedett. Végül a villanyautóhívek az olajlobbi ármányáról beszéltek, és Musk attól sem rettent vissza, hogy pert indítson – mint korábban a Top Gear ellen is tette, igaz, sikertelenül.

Minden Tesla-bemutató látványos show is egyben, főleg, ha először lehet önjáró autóban utazni. A tervek szerint következő lépésben az autó elő is tud állni a garázsból, és a forgalmi infók alapján maga jelez gazdájának, mikor kell mondjuk egy tárgyalásra elindulnia Forrás: AFP/Kevork Djansezian

A Tesla Motors ugyanakkor nem védekezésre, hanem támadásra rendezkedett be, nem a bíróságon, hanem a piacon. Amikor az idén bemutatták a Model S kétmotoros, összkerékhajtású változatát súlyos 700 lóerővel, az újságírók legnagyobb meglepetésére elhozták az önjáró változatát is, ami nemcsak az előtte haladó autót tudja követni, de kormányozza magát, indexelésre sávot vált, tartja a táblákon előírt sebességet. Musk reményei szerint pár hónapon belül jóváhagyást kap az Autopilot System, és letölthető lesz Model S-re.

Használt Tesláját visszavásároljuk

Bármelyik prémiumgyártó készíthetne persze önjáró autót, csakis jogi aggodalmak miatt nem teszi, de a Tesla Motors bevállalja a lépést, és vele a kockázatot. Hasonlóan merész lépésként már nemcsak a Model S akkumulátorára, hanem az egész autóra nyolc év futásteljesítmény-korlátozás nélküli garanciát vállalnak, pár hete pedig meghirdették a használtautó-visszavásárlási programot, ami növeli a bizalmat, és jól jövedelmező üzletág is egyben. Más kérdés, hányan adják le három év után az új ár garantált 43-50 százalékáért Model S-üket – hisz ennél, sőt riválisaiknál is jobban tartják értéküket.

Sanghajban úgy adták át az első hét Model S-t, hogy mindhez külön töltőbeálló is járt, de később majd osztozniuk kell ezeken a mostani tulajoknak az új vásárlókkal. A Supercharger 75 perc alatt teljesen feltölti az akkukat Forrás: Imaginechina/Weng Lei

Musk már az elején felismerte, hogy a villanyautók elterjedésének kulcsa a megfelelő hatótávolság, és az ő cége volt a legelső, amely lítiumion-akkumulátoros autót gyártott sorozatban. Ilyet akkoriban a hagyományos autóipari beszállítóknál hiába keresett volna, ezért a Roadsterbe 6831 darab laptopakkucellát épített be, profi vezérléssel és állandó 18–25 fokos vízkörös hűtéssel-fűtéssel. Hasonló technikát – csak összesen 8000 cellával – használnak a Model S-ben is, 60 vagy 85 kWh teljesítménnyel.

Laptopakku-vásárlás helyett gigantikus üzem

Ám ahhoz, hogy a Tesla hosszú távon, nagy darabszámok mellett nyereséges legyen, nem lehet laptop-energiatárolókat használni, ezért Elon Musk a tőle megszokott szerénységgel bejelentette, felépíti a világ legnagyobb akkumulátorgyárát. A „gigaüzem” helyszíne Nevada lesz, ötmilliárd dollárba kerül felépíteni, és a remények szerint nemcsak lejjebb viszi az akkuk árát, de más autógyárakat is elláthat. Musk eleve szívesen tesz gesztusokat riválisai felé, nemrég például összes szabadalma védettségét önként feloldotta, amire le is csapott a Tata és pár kínai gyártó. Ők lesznek talán az első akkuvásárlói?

A gif kockái sorrendben: már megnyitott Tesla-töltőpontok, heteken belül megnyílók, télre tervezettek, 2015-ben felépülők, 2016-os tervek. Budapest tehát már jövőre kaphat gyorstöltőt, de a meglévő (Elmű stb.) állomásokat is lehet használni, vagy persze a háztartási konnektorokat Forrás: Tesla

Vasember a töltő-infrastruktúra fejlődését sem várta ölbe tett kézzel, inkább a tettek mezejére lépett, és jókora beruházással elkezdte kiépíteni a saját hálózatát, főleg Amerikában (idén már 112 pont működik) és Európában (63 darab), és sorra nyitja meg az újabb állomásokat. Ezek a superchargerek húsz perc alatt félig, negyven perc alatt pedig háromnegyedig tudják tölteni az akkukat, ingyen. Aki siet, és hajlandó fizetni, év végétől az elsőként megnyitandó, kaliforniai állomáson másfél perc alatt feltöltöttre cserélheti üres akkucsomagját – gyorsabban, mint ahogy egy autót megtankolnak.

Egyelőre az iparág azon vitatkozik, bukás vagy diadalmenet lesz-e a Tesla jövője, hiszen nem lehet tudni, hogy a plug-in hibrid, a hidrogénes vagy más alternatív autók fognak-e végül tömegesen elterjedni. Ha mindenki villanyautót akar, a szilícium-völgyi cég pole pozícióból indul a versenyben, miután sokat tett a technika használhatóságáért. Csakhogy a mobilitáshoz szükséges áramot meg is kell ám termelni. Musknak erre nemcsak kész forgatókönyve, hanem saját vállalata is van, a napelemeket gyártó Solarcity, amely sok lakossági és ipari létesítmény mellett a Teslák töltőpontjait is ellátja energiával.

Semmi köze a lemezjátszógyárhoz

Sokaknak ismerősen csenghet a Tesla név, hiszen a szocializmusban ez díszelgett sok hangszórón, magnón, rádión és lemezjátszón. Az eredeti formájában 1946-tól 1989-ig működő csehszlovák gyár a Varsói Szerződés fontos haditechnikai beszállítója is volt, ám a Tesla szó itt hivatalosan a Technika Slaboproudá (alacsony feszültségű technika) rövidítése volt. Amikor Kaliforniában nevet kerestek a villanyautógyárnak, úgy döntöttek, a váltóáramú villanymotor és számtalan más fontos elektromos találmány atyjáról, Nikola Tesláról keresztelik el, aki egyébként az Osztrák–Magyar Monarchiában született horvátországi szerbként, és Amerikában ért pályafutása csúcsára. Állítólag a Tesla Motors kacérkodik egy európai gyár felépítésének gondolatával, ha eléri az évi 160 ezres darabszámot. Egyik lehetséges helyszínként a meglévő holland hídfőállás mellett Szlovákia merült fel – ahová így kvázi visszatérne egy régi márkanév.