Harc a rozsda ellen

2014.11.01. 18:34

Lentről pára és sós latyak, fentről pedig szmog és csapadék támadja télen a karosszériát, sőt, még belülről is elbánhat vele a szivárgó fűtőrendszer. A rozsdaoffenzíva ellen azonban még a szabad ég alatt álló autóknál is lehet védekezni, összeszedtük a legjobb módszereket.

Hókupac és jégcsap egyaránt várhat a tulajra a csillaggarázsban tárolt autón, és néha épp a letakarításnál sérül meg a karosszéria.Forrás: AFP/Daniel Shirey

Akár esik, akár fúj, a legtöbb autó kint áll a szabadban, és óhatatlanul romlik az állapota: mattul a fényezése, elöregednek a tömítései, kiszívja a nap az utasterét, és persze koszos lesz. Néhány esztétikai hibától általában senki sem rohan falnak, de amikor a beázások miatt büdös az utastér, vagy a műszakin csak százezres lakatolások árán megy át az autó, kiderül, hogy mégis megérte volna új korától kezdve gondoskodni róla. Akár olyan banális mesterfogásokkal is, mint a helyes parkolás.

Fa alatt és füvön sem az igazi

Bár nyáron sokat számít az a pár fok, amit árnyékban állva nyerünk, rendszeresen fa alatt parkolni mégsem az igazi: az ágakról lehulló gyanta, termés vagy a fent tanyázó madarak ürüléke elcsúfítja, rosszabb esetben kimarja a fényezést. Ősszel ráadásul bepotyognak a nagyobb ajtónyílásokba a falevelek, amik különösen a szélvédő alatti vízelvezető vályú eltömítésével tudnak sok bajt okozni, hiszen az esővíz utat találhat magának az utastér felé. Viharban a letörő ágak okozhatnak károkat.

Nem csak a faágak, de a laza cserepek is okozhatnak károkat viharban, vagy akár csak a hó tömege alattFotó: Origo

Nemcsak a felülről, hanem az alulról érkező ellenséggel is meg kell küzdenie a karosszériának: úgy hívják, pára. Ezzel hatványozottan számolni kell, ha nem aszfalton vagy betonon, hanem földön parkolunk, például kertben, de a klasszikus, gyeprácsos kövekkel fedett parkolókban is gyorsabban pusztít a korrózió. Aki ilyen helyen még egy olcsó nejlontakarót is rátesz a kocsijára, elkészítette az akár 100 százalékos páratartalmú dunsztkötést, és már kezdhet is gyűjteni karosszériásra.

Óv, de árthat is a ponyva

Ha mindenképp olcsó menedéket akarunk az autónak, érdemes külön vázszerkezetű ponyvagarázst (90–110 ezer forint) felállítani, erre azonban közterületen nincs lehetőség, csak telekhatáron belül, és rendszeresen szellőztetni kell. Nyílt utcán a takaróponyva lehet az egyedüli megoldás, amit páran előszeretettel használnak a parkolási díj megkerülésére, hiszen az őr nem nézhet be alá rendszámot leolvasni – igaz, idővel kihívhatja a leszedésre is jogosult közterület-felügyelőket vagy rendőröket.

A méretre szabott kültéri ponyvát nem kapja fel a szél, így a por sem karistolja alatta a fényezést. Fontos, hogy ki tudjon szellőzni a páraForrás: Fisker

Maradva a tisztességes szándéknál, néhány alapszabállyal fontos tisztában lennünk az autópizsamák használatánál. Csak pontosan illeszkedő méretűt szabad használni, puha belső borítással, különben szélben a ponyva alá óhatatlanul bejutó apró porszemek összekarcolják a fényezést. Fontos, hogy nejlon helyett lélegző anyagot használjunk, amelynek apró pórusain nem jut be az eső, de ki tud szellőzni a bent összegyűlt pára. A jó ponyva tízezrekbe (luxuskivitelben 65–96 ezer forintba) kerül, csak tiszta és száraz autóra tehető fel, macerásan – napi lótás-futásra tehát nem a legjobb megoldás.

Havi egy alvázmosás a só ellen

Szabad ég alatt parkolva is sokat lehet azonban tenni az állagmegóvásért, ha végre elfeledjük azt a tévhitet, hogy télen nem szabad autót mosni. Ez nemhogy megengedett, hanem egyenesen ajánlott, hisz ilyenkor sokkal több csapadék, só és sár verődik fel az aljára. Sok használat mellett akár hetente is érdemes lehet a benzinkutaknál gőzborotvával megtisztítani a kasztnit, különös tekintettel a kerékdobokra, de lehetőleg nem kemény mínuszokban, hiszen pillanatok alatt kialakul a jégpáncél.

Gőzborotvázásnál a felniket és a kerékdobokat sem szabad kifelejteni, de tilos túl közel tartani a sugarat, mert felsérti a lakkotForrás: Photononstop/Patrick Renice

A fényezés karcolódása miatt kevésbé ajánlottak a gépi mosók, de vannak előnyeik is: megszárítják a karosszériát, felárért pedig két fontos szolgáltatást is nyújtanak, a forró viaszos kezelést és az alvázmosást. Ez utóbbit nem tanácsos tavaszig halogatni, havonta egyszer télen is szükség van rá, de nem minden kézi mosóban van rá lehetőség. Természetesen ezekben kapja minden kocsi a legjobb kezelést: kíméletesen távolítják el a szennyeződéseket, és a végén letörölgetik a gumitömítéseket. Ezt persze bárki megteheti saját kezű gőzborotvás mosás után is, így nem kell befagyott ajtóktól tartania.

Viaszpáncél védi a karosszériát

Autókozmetikába általában csak akkor jutnak el a tulajdonosok (vagy kereskedők), amikor el akarják adni az autót, és szeretnék, hogy csillogjon-villogjon. A legismertebb szolgáltatás a tízezer forinttól elérhető fényesítő- vagy a legalább kétszer ennyibe kerülő korrekciós polírozás, utóbbinál körülbelül 3-5 mikronnyit csiszolnak le a legfelső, színtelen, 45–100 mikron vastagságú lakkrétegből. De tél előtt nem feltétlenül a komplett polírszolgáltatásra, hanem csak utolsó munkafázisára, a vakszolásra van szükség, ami önmagában is ad némi ragyogást, és ami a legfontosabb, védőréteget képez a lakkon.

A polírozás eltünteti a fényezésbe begyógyult kormot és port, de télre egy vaksz is elég, havi viaszos mosással.Forrás: DPA/AFP/Armin Weigel

A legerősebb védőpáncélt a brazil pálmafákból nyert, magas olvadáspontú karnaubaviasz adja, de ezen kívül sokféle más készítménnyel is találkozni lehet a piacon. Már 5-7000 forint körül is lehet kezeltetni a karosszériát, de fontos előtte a fagyanta, a kátrány és más szennyeződések eltávolítása, lehetőleg agyaggyurmás kezeléssel. Így csinálják a Niagara Car Wash munkatársai is, akik kérdésünkre a 8800 forintos nanovaksz kezelést ajánlják, amelynek apró szemcseszerkezete beépül a fényezésbe, és öt hónapon keresztül képes taszítani a port, koszt és latyakot, plusz az UV sugarak ellen is véd.

Kiment a divatból a szilikon

Ha már a kozmetikázásnál tartunk, érdemes kiemelni két szolgáltatást, ami a téli autózás biztonságát javítja. Az egyik ilyen a bemattult műanyag fényszóróburák polírozása (5-6000 forint/db), ami javítja a világítást sötétben, a másik pedig a szélvédő nanotechnológiás kezelése (az első-hátsó együtt 4-5000 forint). Ez vízlepergető hatású, így nagy tempónál a menetszél leviszi az esőcseppeket, és kevesebbet kell ablaktörlőzni, illetve a havat és a jeget is könnyebb róla lekaparni reggelente. Apropó, kilátás: óvatosan kell bánni a fémszálas jégkaparókkal, mert könnyen sérüléseket okoznak a karosszérián, alternatív megoldásként jégoldó spray-t és gumi- vagy legalábbis műanyag eszközöket használjunk.

Ezt a mozdulatsort sokszor el kell végezni, de van segítség. Úgy hívják, jégoldó, nanokezelés vagy jobb esetben állófűtésForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Holger Hollemann

A sok kosz és a rásülő fékpor miatt a felnik rendszeres tisztogatását sem szabad elhanyagolni, erre általában a gépi és kézi mosókban is van lehetőség, a csutakolások gyakoriságát pedig kerékviasszal magunk is csökkenthetjük. Hosszú évekkel meg lehet hosszabbítani a gumi (ajtótömítés, abroncs) és műanyag (lökhárító, tükör) alkatrészek élettartamát a megfelelő ápolószerekkel. Ezek közül mára a szilikonmentesek népszerűek, mert kevésbé vonzzák idővel a port, és a bazári csillogás is a múlté.

Csavard ki a szőnyeget!

A beázás az egyik legalattomosabb hiba, ami autóban előfordulhat, és bizony nem csak az öreg kabriók tulajdonosait érinti. Ennek a párásodás (extrém esetben akár az üvegfelületek belső jegesedése) az egyik biztos jele, a másik pedig a dohos, büdös szag, amit természetesen nem a tükörre akasztott Wunderbaum-erdővel, hanem hibakereséssel kell orvosolni. Érdemes nagyobb eső után végigtapogatni, és ahol vizes, felszedni a szőnyeget, a beázás iránya felé haladva, amiben sokat segít, ha közben egy segítő kívülről slaggal vagy néhány vödör vízzel locsolja a kocsit.

Ha beázásnyomok vannak a belső kárpiton, a gépi mosóban is meg lehet találni a vízbetörés helyét. Nemegyszer a szélvédő azForrás: DPA/AFP/Armin Weigel

Elöregedett tömítésű ajtó, gyengén szigetelő tetőablak vagy a cserénél rosszul beragasztott szélvédő is okozhatja a beázást, utóbbi esetben tömítőpaszta helyett sokszor csak az újbóli ki-berakás lehet a megoldás, ami viszont az üveg megrepedésével járhat. Gyakran előfordul, hogy a motorháztető és a szélvédő találkozásánál lévő vízelvezető megtelik falevelekkel, és eldugulnak a lefolyók, ilyenkor megúszhatjuk egy alapos tisztítással. Máskor bentről érkezik a folyadék, például a radiátorból és fűtéscsövekből (ezt a jellegzetes szagról ismerhetjük fel), de az is előfordul, hogy a klíma kondenzvíz csöve dugul el.

A műszakin nem tolerálják a rozsdát

Mindegyik esetet időben kell kezelni, mert a vezetékek esetleges zárlata mellett a tűzfal és az utastér szigetelései szivacsként tartják magukban a nedvességet, ami a lemezek sokszor teljesen észrevétlen korróziójához vezethet. A sós, latyakos utakon így is kap épp elég támadást a karosszéria, tavaszra könnyen ki tudnak virágozni a kőfelverődések és más sérülések. Ezeket házilag és autókozmetikában is ki lehet javíttatni, a nagyobb, de felületi rozsdára pedig megoldás a folyadékos passziválás: ilyenkor a foszforsavval reakcióba lép a vas-oxid, azaz a rozsda, és kemény vas-foszfát jön létre a lemezeken.

Tipikus japán autó a nyolcvanas-kilencvenes évekből: a gépészet elpusztíthatatlan, de rozsdásodó kasztnit már nem sokáig éri meg foltozgatniFotó: Origo

Sokan csak a műszaki vizsga előtt szembesülnek azzal, mekkora pusztítást végzett a korrózió, és ahhoz, hogy tovább használhassák autójukat, mélyen pénztárcába kell nyúlniuk. Legkésőbb ilyenkor jön be a képbe a karosszérialakatos, hogy kezelésbe vegye a jellegzetes gócpontokat, a sárvédőket, küszöböket, az ajtók alját, vagy rosszabb esetben a hossz- és kereszttartókat, de persze ezen kívül rengeteg más helyen (csomagtérfedél, rugótorony, A-oszlop töve) is felütheti fejét a barna pestis.

Néha a gyári alvázvédelem is kevés

Bartos József szerelő beszámolt nekünk a javítás menetéről: először drótkoronggal lecsiszolják a felületet, kivágják a beteg karosszériarészt, és javítóelemmel pótolják, vagy ha nincs olyan, maguk szabnak újat táblalemezből. Ezt védőgázos CO-val behegesztik a helyére, lekezelik korrózió elleni védelemmel, gittelik, csiszolják, majd alapozzák, és csak az utolsó korrekciók után jöhet a fényezés.

Lúgos tisztítás után furatokon át konzerválják az üregeket, aztán jöhet az alvázvédelem. Sokan inkább a forró viaszos kezelésre esküdnekForrás: Fluid Film

Valaha a gondos tulajdonosok első útja a Merkur-telepről rögtön egy utólagos alvázvédő kezelésre vezetett (ekkor került az ablakra a Dinitrol-matrica), ám a mai autók ezt gyárilag megkapják. Néhány sérülés után azonban megnyílik a pajzs, és alulról, a legtöbbek számára láthatatlanul kezd támadni a rozsda, ezért koros vagy karambolos kocsiknál érdemes elgondolkodni a 30-35 ezer forintba kerülő alváz- és üregvédelmen, ami évenkénti ellenőrzés mellett legalább 5-6 évre védelmet ad.