Monokinire vetkőzött a magyar Audi - videóval

2014.11.06. 11:08

Miután a világ legnagyobb motorgyárává nőtte ki magát, kabrióoffenzívát indított a győri Audi-bázis: az A3 után a TT nyitott változata is teljes egészében itt készül. Megnéztük a szexi Roadster első példányát, és a húsz éve működő üzemet, amely felturbózza a magyar gazdaságot. 

A TT Roadster a negyedik modell, amely teljes egészében Győrben készül, a magyar alkatrészek aránya 60 százalék. Még több fotó a galériában, kattintson a képre!

Fotó: Bielik István - Origo

Renáta és Gábor, a két egyenruhás gyári munkás talán sosem volt még ilyen reflektorfényben: ők ülhettek be a legelsőként elkészült Audi TT Roadsterbe, és a szerelőszalagról egy kamerás kocsit követve, a dolgozók sorfala közt végighajtva felállhattak vele a pódiumra, persze lenyitott tetővel. Ott Orbán Viktor és az Audi elnöke, Rupert Stadler várta őket, akik beszédükben egymást és a szorgos magyar munkaerőt méltatták. A miniszterelnök szerint az Audi 1986-ban nemcsak bekukucskált a szögesdrót felett, hanem át is vágta, amivel a 80-ashoz tőlünk beszállított ülésekre gondolt.

Rádióantenna a vászontetőben

Most egy sokkal kényelmesebb ülőalkalmatosságba, a kiállított TT Roadster kormánya mögé invitálta a gyárigazgató, Thomas Faustmann, de azt veszélyesnek tartotta Orbán Viktor, inkább az anyósülést választotta. Így nehezebb volt megismerkednie a sportkocsi egyik legizgalmasabb részletével, az analóg órák helyére beépített, konfigurálható, virtuális műszeregységgel, de ezen kívül is sok más érdekességet mutattak be neki és a közönségnek az új sportkocsin: a dinamikus LED-fényszórót, az alumínium-acél felépítést, a sokféle fedélzeti online szolgáltatást, és persze a vadorzó formatervet.

Mindezeket persze a kupé is tudja (az első tesztet itt olvashatják), a Roadster különlegességeiről azonban alig esett szó az ünnepségen. Pedig elektromos szélfogó és nyakfűtés is került bele, míg a tíz másodperc alatt, menet közben is nyitható vászontetőbe extra zajszigetelést, sőt, rádióantennát is beépítettek. Új merevítésekkel csökkentették a kasztni csavarodását, a 184–310 lóerős, kétliteres motorok pedig nyitott tetővel nyilván még jobban szólnak, mint a kupéban – kivéve persze a dízelt. Az igazi szabadtéri koncertet azonban a titkos csúcsmodell, az öthengeres TT Roadster adja majd.

Nincs középső képernyő, a navigáció adatai is a vezető előtt jelennek meg, a fűtés-szellőzés kezelőszervei a szellőzőrostélyok közepére kerültek. A hivatalosan első legyártott Roadster egy TTS, 310 lóerővel

Fotó: Bielik István - Origo

Robot kezdi, ember fejezi be

Bár nálunk aligha lesz az utcakép része, jelzi a Győrbe vetett bizalmat, hogy már teljes egészében itt készül a BMW Z4, a Mercedes SLK, illetve az erősebb motorokkal a Porsche Boxster vetélytársa. Az üzem végébe hatalmas, leterítve 4-5 kilométer hosszú acél- és alumíniumtekercsek érkeznek Dorogról, azonnal óriási présgépek veszik őket kezelésbe. Ezek a gyárlátogató túra legimpozánsabb gépei, a kész karosszériaelemek pedig osztályozva Tesz-vesz város logisztikai csarnokába kerültek. Ezután robotok akrobatikus táncával a padlóra tető, majd egy-egy oldallemez kerül, és kész is az autóváz.

Miután felkerülnek a frissen préselt oldallemezek, hegesztőrobotok veszik kezelésbe a karosszériát. A sárvédők, ajtók és fedelek már precíz kézi illesztéssel kerülnek fel, a félkész kasztnik 1290 méteres, automata szállítórendszeren vándorolnak a karosszériaüzemben

Fotó: Bielik István - Origo

Miféle tető? – kérdezhetik e sorokat olvasva, amihez tudni kell, hogy a szerelőszalagon zárt modellek vannak többségben, az A3 Cabriolet és a TT-Roadster csak töredékét teszi ki a termelésnek, főleg tél elején. A karosszériaüzemben egymás után készülnek a különböző típusú, jobb és bal kormányos modellek, és minél nagyobb készültségi szinten vannak, annál kevesebbet nyúlnak hozzájuk robotok. Ahogy a végső állomásra, a járműszereldébe lépünk, kétperces ütemekben munkáspárok dolgoznak szinte minden fázison, állandó minőség-ellenőrzéssel – ha valami nem stimmel, azonnal leáll a sor. Mielőtt szállításra becsomagolnák az Audikat, megjáratják őket tesztpályán és esőztető kamrában is.

Minden egy Rába-csarnokban kezdődött

Minden egy piros gombbal kezdődött, amit Göncz Árpád köztársasági elnök nyomott meg húsz évvel ezelőtt. Akkor indult el a szerelőszalag, amely eleinte az új 1,8-as, hengerenként ötszelepes szívó- és turbómotorokat gyártotta az Audi Hungária frissen befejezett csarnokában. Ezt 1993-ban vásárolta a konszern a Rábától szerkezetkész állapotban, de volt vele munka bőven, átvételkor leginkább egy rétre emlékeztetett a belseje. Sorozatos bővítések után ez lett a világ legnagyobb motorgyára, Győr pedig a konszern legfontosabb beszállítójává nőtte ki magát, és tavaly legyártotta a 25 milliomodik blokkot.

Házasság – így hívják a munkafázist, amikor bekerül a hajtáslánc a karosszériába. Csak az A3 Limousine estében kétféle hátsó futómű, front- vagy összkerékhajtás, több váltó és számtalan győri motor kombinációja létezik

Fotó: Bielik István - Origo

Szinte évről évre bővült a paletta, megjelentek a V6-os, V8-as és V12-es motorok is, 2000 óta pedig dízelek is készülnek a Rába partján. Mára a termelés eléri a napi 8100 darabot, a teljesítménykínálat 86-tól 570 lóerőig széles palettát fed le, pár éve pedig saját motorfejlesztő központot is megnyitottak Magyarországon. Győrben olyan különlegesség is készült, mint a világ legerősebb személyautó-dízelje, amely 1000 Nm-es nyomatékkal pusztított a Q7 terepjáróban. Még a Gallardo és utódja, a Huracan V10-es sportmotorja is alapjaiban itteni gyártmány, a Lamborghininél csak a végszerelését végzik.

A mi sportautónk

Hat évvel a Suzuki Swift és az Opel Astra gyártásának megkezdése után, 1998-ban újabb autó kapott „Made in Hungary” típustáblát: az érdekes dizájnú Audi TT. Ám az itt sajtolt népautókkal ellentétben a Bauhaus-kupé karosszériaelemeit Németországban készítették, Győrben csak összeszerelés zajlott, és ez így volt a második generáció esetében is. 2001 és 2003 között ingolstadti kapacitáshiány miatt az A3/S3 sorozat is felkerült a palettára, majd rövid szünet után újabb kakukktojások jelentek meg a TT-fellegvárban: előbb az A3 Cabriolet, majd a 340 lóerős RS3 Sportback összeszerelése is idekerült.

Minden munkafázist végigkísér a minőség-ellenőrzés, kezdve a hegesztések ultrahangos vizsgálatától a szúrópróba-szerű, többórás vizsgálatig az auditálóhelyen. Ez a munkások teljesítménybérére is kihat

Fotó: Bielik István - Origo

Tavaly az Audi Hungária a története legfontosabb mérföldkövéhez érkezett: két év alatt felépült a vadonatúj járműgyár, saját prés- és karosszériaüzemmel, lakkozóval, szereldével, így többé nem hozott anyagból dolgoznak, hanem már teljes gyártási folyamatot visznek végig Győrben, ami 2100 új munkahelyet teremtett. Egy új üzem felhúzásánál illik modern környezetvédelmi technológiákat is felvonultatni, ezt Győrben a szilárd leválasztású, akár 50 százalékos áramspórolást elérő lakkozó demonstrálja legjobban, sőt, jövő év végéig egy geotermikus erőmű is beszáll az energiaellátásába.

Gyere, Gyuri, Győrbe!

A járműgyár első modellje tavaly júliusban az A3 Limousine volt, egy kompakt lépcsőshátú, amihez különösen nagy reményeket fűz az Audi a kínai és amerikai piacon. Három hónappal később már az A3 Cabriolet is megjelent a szerelőszalagon, az idei év első újdonsága pedig a harmadik generációs TT Coupé volt, a típus történetében először teljes egészében helyi gyártásból. Jól mutatja, mennyire nő világszerte a kereslet a prémiumautókra, hogy szeptemberben, miután bevezették a harmadik műszakot, elkészült az új járműgyárban a százezredik autó, egy fehér S3 Limousine, amerikai piacra.

A karosszériaüzem kapacitása óránként 30 darab A3 Limousine, 15 TT Coupé és 10-10 A3 Cabrio, illetve TT Roadster, de most még ennél is kevesebb a nyitott autó. A végszereldében már alig van robot

Fotó: Bielik István - Origo

Nemrég az éves kapacitást megemelték évi 160 ezer autóra, emiatt megszaporodtak az interjúk a HR-irodában. Az idén vette fel tizenegyezredik dolgozóját az Audi Hungária, az autószerelő végzettségű Csécsi Gergőt, aki 80 kilométernél távolabb lakik, úgyhogy beköltözhetett a gyár munkásszállójára. Propagandaszagú, hogy az Audi Hungária hatodszor nyerte el a legvonzóbb munkáltató címet, de a 8000 munkavállaló körében végzett Aon Hewitt-kutatás fontos referenciának számít. E listát amúgy az autóipar uralja, a Microsoft például csak negyedik lett a Mercedes (2.) és a Bosch (3.) mögött.

Szélcsatorna és reptérfejlesztés

Húsz év alatt az Audi hétmilliárd eurót fektettet be első Németországon kívüli üzemébe, amelynek felépítésében kulcsszerepe volt a Volkswagen-konszern vezetőjének, a magyarországi sváb családból származó Martin Winterkornnak. A felfoghatatlan összegből nemcsak motor- és járműüzemet, hanem 2005-ben a gépek előállításához szükséges szerszámgyárat is építettek, ahol kis szériában speciális, javarészt alumínium karosszériaelemek készítésére is berendezkedtek, például a nagyteljesítményű RS-modellekhez, a középmotoros R8-hoz, illetve igazi kuriózumként a Lamborghini Aventadorhoz.

Amerikai piacra is szép számban készülnek itt autók. Kézzel is vizsgálják a hézagokat, a legfontosabb 300 csavart elektromos csavarhúzóval rögzítik, ami a nyomaték mellett a helyes szögre is ügyel. Ha rosszul tartják, leáll a sor

Fotó: Bielik István - Origo

Idén szélcsatorna is épült Győrben, amit a német központtal ellentétben nem autótervezésre, hanem minőség-ellenőrzésre használnak. A csarnokban egy háromtonnás ventilátor tud akár orkánerejű, 160 km/h-s szelet is generálni, az autókba beépített akusztikai műszerekkel pedig bemérhető, nem túl magas-e a szúrópróbaszerűen kiválasztott autók zajszintje. Saját oktatóközpont is tartozik a gyárhoz, és a győri Széchenyi Egyetem mellett a Budapesti Műszaki Egyetemmel is szoros együttműködést alakítottak ki a mérnökképzésben – nem véletlenül választották Winterkornt a BME díszdoktorává.

Magyarország elképzelhetetlen az Audi nélkül – mondta Orbán Viktor az ünnepségen. A gyár hazánk második legnagyobb exportőre és legnagyobb bevételű vállalata

Fotó: Bielik István - Origo

Minden város életében nyomot hagy, amikor bázisul választja egy ekkora multivállalat, Kecskeméten is új szelek fújnak a Mercedes érkezése óta. Győrben különösen érezhető a bajor gyár jelenléte, van két tannyelvű óvoda és iskola, gazdag szponzorra talált az ETO, még az új sportaréna is az Audi nevét viseli. Mivel a dolgozók sokat ingáznak Magyarország és Németország között, a cég kontójára a Győr-Pér Repülőteret is fejlesztették, így már Boeing 737-es és Airbus A320-as gépeket is tud fogadni. Van, akinek ez szúrja a szemét, ám rég elmúltak az idők, amikor magyar tulajdonú nagyvállalatok ekkora fejlesztésekre áldozni tudtak. Intő példaként ott a különleges, oválkanyaros Rábaring pusztulása…

Húsz éve, a győri motorgyár felavatásának évében Kaliforniában megkezdődött egy formabontó sportkupé tervezése, a VW Golf műszaki alapjain. A ’95-ös Frankfurti Autószalonon bemutatott tanulmányért megőrült a közönség, ezért a sorozatgyártás mellett döntött az Audi, de egy fiaskó majdnem bukást okozott: nagy sebességű kanyarokban alattomos megpördülésre volt hajlamos. Ezért a TT-t (a rövidítés a híres Man-szigeti Tourist Trophy versenyre utal) hátsó szárnnyal és ESP-vel látták el, és innentől sikersztori lett. Első- és összkerékhajtással, Roadster és Coupé kivitelben is kapható volt, a külsejéhez hasonlóan az utastere is különleges volt – sok alumíniumdíszítéssel, és a baseballkesztyűkéhez hasonló varrású bőrkárpittal. 2006-ban váltotta fel a második, szintén Győrben összeszerelt TT-generáció, továbbfejlesztett technikával, de visszafogottabb dizájnnal

Forrás: Audi