Európa legnagyobb eladásokat produkáló járműkategóriájában, az alsó-középkategóriában a szabadidő-autók aránya
10 év alatt megháromszorozódott,
ma már 100-ból 28 vásárló dönt úgy, hogy neki magas építésű, könnyű terepen is ügyesen boldoguló autó kell a hagyományos Golf/Astra/Focus/Mégane típusú járművek helyett. Ezt a trendet a legtöbb gyártó ügyesen lovagolja meg, a Renault azonban eddig nem aratott nagy sikert a 2008-ban bemutatott Koleosszal.
Bár a Samsung QM5 átemblémázásával született, fura formájú kompakt SUV nem volt rossz autó, a vásárlók érezték rajta, hogy nem az európai ízlés szerint készült, ezért messziről kerülték.
Azóta viszont a Renault bemutatta a Clio-alapokra épített Capturt, ami ma az egyik legjobban fogyó modell a kis SUV-k között, és ezen felbátorodva most elkészítették a Kadjart is, ami egy kategóriával feljebb próbálkozik. Az újdonság a Renault-Nissan Szövetség moduláris padlólemezén nyugszik, így nem kell csodálkozni azon, hogy a lemezek alatti technika megegyezik azzal,
amit a másfél éves Nissan Qashqai-ban találunk.
Aki megbízhatatlannak tartja a francia autókat, az megnyugodhat, hogy lényegében japán technikát kap Renault emblémával, igaz, egyik sem az anyaországában készül: a Renault-t Spanyolországban, a Nissant Angliában gyártják.
A Kadjar formája annyira frissnek hat, hogy ha ma egy autószalonon tanulmányautóként mutatnák be, azt is simán elhinnénk. Laurens van den Eckernek, a Renault pár éve leszerződtetett új dizájnfőnökének a munkája kezd beérni, a modellpaletta egyre egységesebb arculatot mutat, amibe a Kadjar is tökéletesen beleillik.
Tulajdonképpen fölösleges volt akkora rombuszt tenni az orrára, amekkorát pár éve csak a Magnum kamionokon láthattunk, mert aki követi a trendeket, az márkajelzés nélkül is be tudja azonosítani, hogy Renault-t lát.
A karakteres fényszórók és ajtókon kialakított mesterséges horpasztások mind-mind a Capturt idézik, de a C-oszlop után elkeskenyedő ablakvonalról már a Mazda CX-7 is beugorhat. Akárhonnan nézzük, harmonikus az összhatás, főleg, ha a kiszélesített-domborított kerékjáratokban 19 colos alufelnik vannak, de ennek az árát a méregdrága gumicserével és a kényelmetlenebb rugózással kell megfizetni.
A tekintélyes, 20 centis szabad magasság optikailag még többnek is tűnik
a küszöbökön és a kerékjáratok peremén végigfutó fényezetlen műanyag betétek miatt.
4,45 méteres hosszával a Kadjar 7,4 centivel lóg túl az azonos tengelytávú Qashqai-on, a bővülés kizárólag a hátsó túlnyúlás megnövelésének köszönhető, amivel a csomagtartó méretét növelték meg 430-ról 472 literre.
Ahogy a Nissanból, úgy a Renault-ból sem létezik hétüléses változat,
ezt a szerepet a Nissan már az X-Trail-re bízta, és állítólag a Renault is hamarosan bemutat egy még nagyobb szabadidő-autót.
A Kadjar inkább tekinthető magas építésű családi kombinak, mint hobbiterepjárónak, még akkor is, ha a katalógusban – valószínűleg a marketingesek külön kérésére – az első-hátsó terepszögeket is megadják.
Nincs túlbonyolítva a motorválaszték: egy benzines és két dízel választható, később azonban lesznek nagyobb, erősebb motorok is. Az 1,2 literes, közvetlen befecskendezésű négyhengeres, benzines turbómotor ismerős lehet a Qashqai-ból, a Kadjarban azonban 115 helyett 130 lóerőt teljesít, így 10,9 helyett 10,1 másodperc alatt gyorsítja fel a kocsit 100 km/h-ra.
Természetesen a Renault legnépszerűbb motorja, a Cliótól a Lagunáig mindenhez kérhető 1,5-ös dízel sem hiányzik, a 110 lóerős négyhengeres átlagfogyasztása papíron a 4 litert sem éri el. Csak ehhez rendelhető automataváltó, a hatfokozatú, dupla kuplungos EDC javítja a gyorsulást és a fogyasztást is, igaz, a korábbi tapasztalataink szerint más modellekben kissé lassan és darabosan dolgozott, éppen ezért lett volna jó kipróbálni, de a menetpróbára nem hoztak 1,5-ös dízeleket.
A legdrágább motor az 1,6 literes, 130 lóerős dCi, amelynek 320 Nm-es nyomatéka pár éve még egy kétliteres dízelnek is becsületére vált volna. Csak ehhez a blokkhoz rendelhető a Qashqai-ból és a Dacia Dusterből ismert automatikus összkerékhajtás, amely csak akkor küld nyomatékot a hátsó kerekekhez, ha az elsők kipörögnek. Legfeljebb 50 százalék mehet hátra, a pillanatnyi arányt a műszerfalon lehet követni. Mivel sem felező, sem differenciálzár nincs,
komoly terepre nem érdemes menni a Kadjarral,
de az egyszerű összkerékhajtás által nyújtott többlet tapadás is elég ahhoz, hogy havas, saras utakon ne akadjon el az autó.
Elöl és hátul is bőséges a helykínálat, a magasra tett ülésekbe elöl könnyű a ki- és beszállás. Jól tette a Renault, hogy csak az ülések vázát vette át a Qashqai-tól, mert a rajtuk lévő párnázás nem csak kényelmesebb, mint a Nissanban, de jobb tartást is ad. Bár a második sorban is nagy a lábtér, csak a szélső ülések teljes értékűek, és a fejtér sem fejedelmi, főleg akkor, ha a nyithatatlan üvegtetőt is megrendeljük.
Nagycsaládos nyaralásokhoz is elegendő a csomagtartó mérete, de a magas perem megnehezítheti a berakodást, és ma már az is szokatlan, hogy elektromos csomagtérajtó-mozgatás felárért sincs. A magasabb felszereltséghez járó dupla padló révén akkor is sík felületre lehet pakolni, ha lehajtjuk a hátsó üléstámlákat, amit akár a kocsi mögött állva is meg lehet tenni a csomagtartóba tett fogantyúk meghúzásával. Asztallá lehet alakítani az első utasülést, így akár 2,6 méteres tárgyak is szállíthatók.
Nem rossz a minőségérzet, a vezető felé fordított műszerfal felső részeit puha, jó tapintású műanyagokkal burkolták, de
a Kadjar valahogy mégsem adja a német és japán autók tömör, „van benne anyag” érzetét,
amitől azt hisszük, hogy ez az autó tíz év múlva is ennyire egyben lesz. Viszont az Espace-ból származó, digitális, szabadon konfigurálható műszerfal ma még ritkaság ebben a kategóriában.
A 7 colos érintőképernyős R-Link 2 nevű fedélzeti infotainment rendszer is sokat tud, a hangfelismeréstől a traffipaxra figyelmeztető alkalmazáson át levegőminőség-érzékelőig szinte minden van benne, és a mobilokhoz hasonlóan a kezelőfelülete személyre szabható.
Az 1,2-es, fronthajtású benzinest és az 1,6-os, összkerekes dízelt próbálhattuk ki. Átlagos igényekre a csendes és kulturált kis benzines turbó is megteszi, de előzéseknél vagy autópályán már kevésnek tűnik az ereje a nagy homlokfelületű karosszériához, ami a katalógusértéket jelentősen felülmúló, 8 literes átlagfogyasztás is mutatott anélkül, hogy terepen gyilkoltuk volna a technikát.
Dinamikus haladáshoz sűrűn kell a váltóhoz nyúlni, amely pontos, de nyúlós érzetet ad, és olyan könnyen jár, hogy
az embernek az az érzése, a légbeömlőkből érkező szellő is képes lenne hármasból négyesbe tenni.
Ráadásul a lazán felfüggesztett motor miatt minden gázadásnál több centit ugrál a kulisszában a váltókar.
Sokkal jobb benyomást tett rám az 1,6-os dízel, amelynek a korábban jelentkező, másfélszer akkora nyomatéka már visszaváltás nélküli előzéseket is lehetővé tesz, nem mellesleg ezzel 300 kilogrammal nehezebb, 1,8 tonnás utánfutót is el lehet vontatni a praktikus, kihajtható vonóhoroggal.
Nem sokat érezni száraz aszfalton az összkerékhajtásból, viszont a csak a 4x4-hez járó többlengőkaros hátsó futómű pozítív hatása a magabiztosabb útfekvésben jelentkezik.
Magas építése ellenére a Kadjar minimális dőléssel veszi a kanyarokat,
ráadásul a pontos és jó súlyozású kormányzás sem veszi el a vezető kedvét a határok feszegetésétől. Még a rugózása is a 4x4-esnek volt kényelmesebb, bár ez valószínűleg annak a számlájára volt írható, hogy 19-es helyett ballosabb, 17 colos gumikon gördült.
Azt sajnos nem tudjuk, mivel magyar árlista még nem áll rendelkezésre, viszont a Renault modellpolitikáját ismerve kedvező ár-érték aránnyal számolhatunk, amihez hozzájön még az 5 éves gyári garancia is. A Kadjar azoknak lehet jó választás, akik a Qashai-hoz hasonló jellegű, de izgalmasabb formájú, kényelmesebb és nagyobb csomagterű szabadidő-autóra vágynak, elérhető áron.
Műszaki adatok – Renault Kadjar 1.6 dCi 4WD
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1598 cm³. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 96 kW (130 LE)/4500. Nyomaték: 320 Nm/1750. Sebességváltó: hatfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.