Ott is megbírságolhatják, ahol álmában sem gondolná

2015.07.01. 11:09

Szűkszavúan beszélnek a rendőrök arról, hogy áll a 365 darab fix traffipax telepítése, de Budapest útjain már most megjelentek a rendszámfelismerő kamerák. A közterület-felügyeletek üzemeltetik őket, és a jövőben elszaporodhatnak, hiszen komoly bevételt termelnek az önkormányzatoknak. Annál is inkább, mert nemcsak tilosban parkolásért, hanem sok más szabálytalanságért is büntetnek.  

Az Erzsébetvárosi Térfigyelő KözpontForrás: Marton Szilvia - Origo

Az ezredforduló környékén megjelent térfigyelő kamerákat eredetileg az utcai bűnözés visszaszorítására telepítették, de a közterület-felügyelők a közlekedési szabálysértéseket is figyelik rajtuk, így az autósok akár ott is bármikor kaphatnak bírságot, ahol egy lelket sem láttak az utcán a szabálysértés pillanatában. 

A közterület-felügyeletek (önkormányzati rendészetek) három közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéscsoport miatt büntethetnek: a behajtási tilalmak megszegése, a kötelező haladási irány (és kanyarodási szabályok) megszegése és a korlátozott övezet (zóna) figyelmen kívül hagyása miatt. Ahhoz, hogy egy rendészet a kamerák felvételei alapján szabálysértési vagy közigazgatási bírságot szabhasson ki, szükséges, hogy az adott kamera hitelesített, ún. "közigazgatási bírságos" legyen. 

Törvényi szabályozás
Közterület-felügyelő a közterület-felügyeletről szóló 1999 évi LXIII. törvény 17/A.§. alapján jogosult közigazgatási bírság kiszabására, 2013. január 1-je óta. Közterület-felügyelő a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §. (1.) kg., pontjában meghatározott esetben szabhat ki közigazgatási bírságot. A bírság mértékét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, a kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet határozza meg.

Tiltott behajtásért 30 ezer, kötelező haladási irány megszegéséért 50 ezer, gyalogos zóna előírásainak megszegéséért 30 ezer forint a bírság.  A megfelelő bizonyítékok megléte esetén mérlegelésre nincs lehetőség. Az objektív felelősség miatt azt büntetik, akinek a nevén van a jármű, ő természetesen átháríthatja arra, aki vezette, de ez már csak a büntetés kiszabása után történhet. A bírság kézhezvétele után 30 napon belül kell fizetni, aki ezt nem teszi meg, annak az ügyét továbbítják a rendőrségre,  ahol lehetőség van jogorvoslatot vagy részletfizetést kérni.

Mivel a fővárosban működő közterület-felügyeletek egymástól független közigazgatási szervezetek, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) nem tudta megmondani, hány kamera figyeli az autós szabálysértéseket a fővárosban, azt azonban leszögezték, hogy ők nem használnak fel térfigyelő kamera készítette felvételt bizonyítási eszközként közlekedési szabálysértéseknél, és ezt a jövőben sem tervezik.

Jönnek a piros lámpát figyelő belvárosi kamerák

Azt azonban elismerték, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén megtárgyalt és elfogadott egy előterjesztést. Eszerint az Erzsébetvárosi Rendészet az Erzsébet körút-Wesselényi utca, az Erzsébet körút-Király utca, valamint a Dózsa György út és az István út kereszteződésébe kamerákat telepít, amelyek valószínűleg a piroson áthaladókat fényképezik majd. Mivel a piros jelzésen áthaladás miatt csak a rendőrség intézkedhet, a kamerákat figyelő operátorok között mindig rendőrnek is kell lennie.

Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere az előterjesztésben kifejtette, hogy az említett kereszteződésekben "indokolttá vált a képfelvevők elhelyezése az egyre gyakoribb közlekedési szabályszegések hatékonyabb észleléséhez és bizonyításához". Ezekben a kereszteződésekben már korábban is voltak telepített térfigyelő kamerák, de azok az elhelyezkedésük, illetve a technikai színvonaluk miatt alkalmatlanok voltak a piroson áthajtó autók rögzítésére.

Korábban (miután az M3-as bevezetőn felszámolták a kezdetleges rendszert) a fővárosban csak a Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésében működött olyan kamera, amelyik felvette a piroson áthaladókat, de sem a zuglói rendészet, sem a rendőrség nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ezt még mindig használják-e. Miután kimentünk a helyszínre, úgy láttuk, már egyetlen kamera sem figyeli a kereszteződést.

Csúcstechnika Erzsébetvárosban

Egy tavalyi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy Erzsébetvárosban működik az egyik legfejlettebb térfigyelő kamerarendszer a fővárosban. Összesen kilencven helyszínről érkezik folyamatosan full-HD minőségű videokép a Damjanich utcai központba, ahol az operátorok között mindig ül két rendőr is.  A felvételeket nyolc napig tárolhatják, de ha bűncselekményt vagy szabálysértést vesznek észre, a rendőrök bizonyítéknak megkapják a felvételek másolatait. 

Térfigyelő kamera az Almássy térenForrás: Marton Szilvia - Origo

Alapesetben minden kamera az előzetesen beprogramozott területeket figyeli, ahol a rendszámokat is felismerik, így a körözött járműveket is ki lehet szűrni velük.  Minden köztéri kamera 360 fokban körbeforgatható, és 20-26-szoros optikai nagyításra képes. A kamera vezérlését a központban ülő öt operátor bármelyike átveheti, így a rendőrök is. Nem kellett hozzá kábelt fektetni, mert lézeres vagy mikrohullámú kapcsolaton kommunikálnak a kamerák a jellemzően háztetőkre szerelt adókkal, amelyek a központ közelében lévő fogadóegységnek továbbítják a felvételeket.

Van, ahol még csak egy kamera van

Miután egy olvasónkat nemrég 30 ezer forintra büntették a XII. kerületben egyirányú utcába betolatásért, megkerestünk a Hegyvidéki Rendészetet, hogy árulják el, náluk hány kamera működik. Kiderült, hogy olvasónk peches volt, mivel a kerület mindössze egyetlen olyan kamerával rendelkezik, amelyik a közlekedési szabálysértéseket figyeli, és pont ebbe futott bele. A Csörsz utca-Nagy Jenő utca kereszteződésében telepített eszköz 2015 januárjától üzemel, de az önkormányzat hamarosan újabb kamerák telepítését is tervezi.

Logikus lépés, hiszen a telepítés költsége hamar megtérül a borsos bírságokból, amelyek az önkormányzat kasszáját gyarapítják a költségvetési törvény szerint. Állításuk szerint körülbelül a minden második kiküldött csekket fizetik be az autósok,  a renitensekkel szemben a Hegyvidéki Rendészet közigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi a kerületi rendőrkapitányságon.

Pénzbehajtó kamera a Körútnál

A Zuglói Rendészet megkeresésünkre elárulta, hogy a kerület nem működtet hitelesített kamerát, így nem is bírságol kamerafelvételek alapján. Ennek köszönhető, hogy mindössze 80 millió forint bírságot vetettek ki a zuglói közterület-felügyelők 2014-ben, amiből hozzávetőlegesen 50 millió forint folyt be.

Ezzel szemben a VIII. kerület egyetlen kamerája a József körút- Baross utca sarkán tavaly közel 280 millió forint tiszta bevételt hozott a Józsefvárosi Önkormányzatnak. A hírhedt kereszteződésben egy óvatlan kanyarodással (a Harminckettesek tere felé vagy felől) rengetegen szegik meg a kötelező haladási irányt, amit az ott működő kamerák felvesznek, és hamarosan már érkezik is a csekk az 50 ezer forintról.

Tavaly több mint 9063 (!) esetben büntettek autósokat itt a kamera felvételei alapján, ami elviekben több mint 450 millió forint bevételt jelentett volna az önkormányzatnak, de a fizetési hajlandóság itt is csak alig 60 százalékos.

Már nem büntetik a taxisokat

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség Elnöke szerint amióta a tilosban parkolás három éve kikerült az objektív felelősség hatálya alól - vagyis nem lehet automatikusan közigazgatási bírsággal sújtani a megállási és várakozási tilalom ellen vétőket -, csak elvétve kapnak szabálysértési bírságot a taxisok azért, mert pár másodpercre megállnak kirakni vagy felvenni egy-egy utast.

Ezek a rövid megállások szerinte nem tartják fel a forgalmat jelentősen, de korábban mégis automatikusan kapták érte a 30 ezer forintról szóló csekket. Most már csak 10 ezer forintra lehet büntetni egy ilyen szabálysértést, de az elnök állítja, már alig fordulnak elő ilyen esetek.

Metál úgy véli, a fővárosban a VIII. és a IX. kerületben kell a legjobban vigyázniuk az autósoknak, ezekben a városrészekben ugyanis rengeteg térfigyelő kamera figyeli az utakat. Itt, ha egy zebrától 5 méteres távolságon belül áll meg valaki, szinte biztos lehet benne, hogy a kamerát figyelő operátorok értesítik a bilincses mobil osztagot, akik perceken belül kiérkeznek bírságolni vagy bilincselni.

Balesetek rögzítésére, valamint rendszám-azonosítására is alkalmas kamera a 8-as főútonForrás: MTI/Nagy Lajos

Kovács Kázmér közlekedési ügyekkel foglalkozó jogász, az Autóklub jogi képviselője szerint is fordulópontot jelentett, amikor 2012-ben kivették az objektív felelősség hatálya alól a megállási, várakozási tilalom megszegését, de arra is felhívta a figyelmet, hogy azóta a sárga lámpán áthajtást sem lehet már objektív felelősséggel, közigazgatási bírsággal büntetni.

Ősszel jönnek a mindent figyelő fix rendőrségi kamerák

A rendőrség tájékoztatása szerint az őszre ígért 365 darab fix kamera-traffipax (fix telepítésű komplex közlekedési ellenőrzési pont, fix kkep) telepítése megkezdődött,  jelenleg az első kilenc helyszínen a tesztüzem zajlik. Éles üzembe az eredményes tesztek után fokozatosan lesznek bekapcsolva az eszközök. Nemrég egy titkos lista is kiszivárgott a kiszemelt helyszínekről, ma viszont egy dolgot lehet biztosan tudni az új kamerákról: a már működő mozgatható szupertraffipaxokhoz (vhkkep) hasonlóan ezek sem csak gyorshajtást rögzítenek.

A mozgatható kkep készülékekkel idén sok gond adódott a beüzemelésnél, még csak az alapfunkciók működnek, de később szinte minden szabálysértést észre fognak venni. A fix telepítésű kkep-k hasonló tudásúak lesznekForrás: Origo

A fix kkep-k mindegyike azonos funkciókkal rendelkezik, mint a hordozhatók, természetesen az adott útszakasz jellemzőihez igazítva. Ahogy a mozgó eszközöknél, eleinte várhatóan csak az alapfunkciók (sebességmérés, rendszámfelismerés, forgalomszámlálás, torlódásjelentés) működnek majd.

A kiegészítő funkciókat (behajtási tilalom, záróvonal-átlépés, kötelező haladási irány, a vasúti átjárón történő áthaladás, piroson áthaladás, a leálló- és buszsávhasználat, a biztonságiöv-bekötés ellenőrzése) csak a most zajló fejlesztési, tesztelési időszak után fogja alkalmazni a rendőrség, az éles bevezetés pontos időpontjáról még nem adtak tájékoztatást.

A forgalomfigyelők nem büntetnek

Felvetődik a kérdés, hogy a városi kameraerdőkkel nem lehet-e nyakon csípni a buszsávban előző luxusterepjárók sofőrjeit. A válaszhoz megkerestük a BKK Közút sajtóosztályát, ahol elmondták, hogy a 247 kamera felvételeit nem használják fel a rebellis autósok ellen. A fővárosi vállalat kezelésében van az összes budapesti főút és közlekedési lámpa, és a megfigyeléseknek főleg forgalomtechnikai céljai vannak. Látják például, ha éppen nem működik egy lámpa, de az autófolyam torlódásából meg tudják állapítani, hogy ha rosszul vannak hangolva, és átprogramozzák őket.

Forgalomfigyelő az Erzsébet hídonForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A BKK Közút emellett változó jelzésképű táblán tájékoztatja is az autósokat a forgalom ritmusáról. Ilyen működik az M1–M7-es bevezetőjén, és leolvashatjuk róla, mennyi idő alatt lehet eljutni az egyes hidakhoz. De honnan veszik ehhez az információkat? Rendszámfelismerős kamerákkal pásztázzák az utakat, így ellenőrizhető, mennyi idő alatt teszi meg az utat egy-egy autó bizonyos pontok között. Sokan nézik ezeket az eszközöket traffipaxnak, pedig sosem szolgáltatnak adatokat a rendőrségnek.

A rendőrök is figyelik a buszsávokat

Vannak azonban olyan fővárosi kamerák is, amelyek kifejezetten a szabálytalankodókat szűrik ki, ám ezek felvételei zárt rendszerben egyenesen a rendőrséghez futnak be. Ilyenek figyelik például azokat az autósokat, akik a buszsávokban tülekednek  (nem hajtanak le jobbra a következő kereszteződésnél), és a behajtani tilos táblával védett utcákba tévedőket is megörökíthetik. Azt viszont, hogy ezek pontosan hol működnek, nem árulta el a rendőrség. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK