Tűzoltószivattyú-motor hajtja, és ez nem angol humor

Farmotoros, lépcsőshátú kisautóval versenybe szállni a korszakalkotó Mini Morris ellen? A Rootes cég megpróbálta, és valami egészen szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató dolog sült ki belőle. Teszten egy ötvenéves Hillman Imp.

A Rootes cég első, háború utáni sorozatgyártású kisautója a Hillman Imp. Hollandiában és persze Nagy Britanniában rengetegen versenyeznek velük. 13 év alatt összesen 440 ezer példányban Forrás: Retro Mobil

Sok évvel ezelőtt láttam a televízióban, ahogy egy csapatnyi elfuserált formájú apróság köröz az egyik hollandiai versenypályán. Mivel rajongok a kisautókért, nem kapcsoltam el, végignéztem a visító ördögfiókák küzdelmét. Hillman Impek csatáztak, amelyben nagyon bíztak a britek megjelenésekor, 1963-ban.

Holt márkák társasága

A tekintélyes Motor magazin munkatársai oly annyira biztosak voltak a Rootes cég (hozzájuk tartozott a Hillmanon kívül a Humber, a Sunbeam és a Commer is) üdvöskéjében, hogy merész kijelentésre ragadtatták magukat: megeszik a kalapjukat, ha nem adnak el belőle évente legalább 150 ezer darabot. Nos,

hogy mi lett a szerkesztőség kalapjaival, arról nem szól a fáma,

de a 150 ezres éves eladás csak álom maradt, pedig a vállalat mindent beleadott.

A bal sarokban a vízhőfokmérő, jobb szélen tankszintjelző, a sebességmérő km/h-ban mutat. A bajuszkapcsolók közül a jobboldali az irányjelzőé, a baloldali a fényváltó. Puritán, de mégsem igénytelen a műszerpult Forrás: Retro Mobil

Például szabad kezet adott Tim Frynak és Michael Parksnak (utóbbi versenyzett az F1-ben, dolgozott a Ferrarinál és nevéhez kapcsolódik a legendás raligép, a Lancia Stratos), hogy készítsenek egy legfeljebb egyliteres motorú, négytagú családnak is kényelmes, takarékos, minimum 60 mérföld/órás sebességre képes, élvezetesen vezethető kisautót. Ekkor 1955-ben járunk, amikor Sir Alec Issigonist visszacsábította az Alvistól a BMC, hogy nekifogjon kisautójuk, a Mini tervezésének.

Climaxos, de életvidám

Parksék nem az elsőkerékhajtás-orrmotor kombinációban hittek, inkább a Renault R8-VW Bogár farmotoros vonalat erőltették.

Az első két prototípus Slug néven ismert, jellegzetes buborékformát rajzoltak neki,

fenekében léghűtéses, kéthengeres Villiers boxer surrogott. Ám ez a motor ment a levesbe, jött helyette az alumínium versenymotorjairól is ismert Coventry Climax 875 köbcentis, vízhűtéses, 39 lovas tűzoltó szivattyú (!) erőforrása.

A Coventry Climax motor hűtését állandóan forgó ventilátor segíti. Eredetileg dinamóval termelte az áramot, a (Lucas) generátor praktikusabb a mindennapokban. Elektromos rendszere 12V-os, a transaxle váltó-diffi egység olajjal együtt is csak 30 kilót nyom Forrás: Retro Mobil

Akkoriban különlegességnek számított a 45 fokos szögben megdöntve beépített OHC vezérlésű, teljesen alumíniumból faragott, nagy kompressziójú (10:1), mindössze 75 kilós motor, amelyhez a jól ismert szakember, Adrian West tervezett egy egyedi transaxle (egy házban van a váltó és a differenciálmű) erőátviteli egységet.

Hab a tortán az elöl-hátul független, spirálrugós felfüggesztés,

nem csoda hogy e kombináció egy ördögien jól vezethető és kezes kisautót eredményezett.

Volt azért egy amerikai múzsa

Mire ide eljutottak, túl voltunk a hatvanas évek fordulóján, ám az eredeti karosszériát semmiképpen nem akarták meghagyni. A Rootes formatervezője, Bob Saward a tengerentúlra utazott inspirációért, s meg is találta múzsáját, a Chevrolet Corvairt.

A Chevrolet Corvair volt a minta, de meg kell hagyni, hogy a rövid tengelytávú (2068 mm) jószág arányai elég furcsák. A relatíve magas tető miatt a fejtér tágas. Nagyon ügyesen kanyarodik, emiatt a korabeli tesztek is magasztalták Forrás: Retro Mobil

A Hillman Imp az 1963-as bemutatkozás után többféle motorral, többféle márkanéven (Singer, Sunbeam és Commer) is kapható volt, kupé, kombi és emelt tetős áruszállítóként próbált pénzt hozni a cégnek, amely 1967-ben a Chrysler európai részlegébe olvadt. Csakhogy nem tudott kiemelkedni a Mini árnyékából. Remek vezethetősége nem kárpótolt a fojtószelep eredetű és egyéb motorikus hibákért.

Itthon ritka, mint a fehér holló

Magyarországon jelenleg egyetlen forgalomban lévő Impről tudunk: a bemutatott fekete példányt Lakos Tibor hozta magának néhány hónapja Hollandiából. Nem friss szerelemről van szó, a hatvanas években nagynénje használt Singer Impet, ezt aztán hosszas kutatómunka árán sikerült megtalálnia, most ott pihen a fészerben.

Beszerzett még két rossz állapotú, magyar eredetű Hillmant,

de mivel egyikből sem lehetett kis költségvetéssel ép autót varázsolni, maradt a vásárlás.

Nem nehéz beszállni, mindkét első ülés egyben előrebuktatható. A ledönthető hátsó támlának hála szinte kombis tér alakítható ki, bepakolni a felnyitható hátsó szélvédőn lehet. Négyülésesként használva is marad hátós csomagtér Forrás: Retro Mobil

Az idén ötven esztendős, gyári fekete színben pompázó törpe sem hibátlan, de jó kondícióban vészelte át az elmúlt éveket, alját már szakszerűen javították, lemezein itt-ott pörsenés látszik, viszont a kritikus helyeken (hátsó tetőoszlop, hátsó futómű bekötési pontok) épségben megmaradt. A lökhárító alatti lemezt és a hátsó sárvédők előtti küszöbrészt már Tibor lakatoltatta ki, s alkatrészkészletéből pótolta a menthetetlen géptetőt.

A fonott táska néhány pótalkatrészt rejt, más nem is igen fér be. A homlokfal (szemből nézve) jobb oldalán a tankbetöltő kupakja (az első futómű felett van a 27 literes tartály), balra a hidraulika olaj tartályának fedele látszik Forrás: Retro Mobil

Kicserélte a lámpákat, átnézte a jó erőben lévő, nem füstölő négyhengerest, felújította a fékeket és a 12 colos felniket, beszerezte a hiányzó díszléceket és a márkajelzést.

Már túl van vele az első háromszáz kilométeren,

egyetlen hibája az alapjárati fúvóka időnkénti eldugulása, de ez nem akadályozott meg minket a próbaútban.

Jól bírja a rossz utakat

Egészen jól el lehet férni benne elöl, pedáltere sem szűk, a vékonyka volán jó szögben áll. Szívatózás után hidegen is rögvest beindult a farmotor, lúdbőrözik az ember háta a vékonyka kipufogóból jövő hang hallatán; mintha egy vérbő sportmotor szólalt volna meg, nem véletlen hogy agyba-főbe tuningolták a csöppnyi négyhengerest.

A kárpitok eredetiek, kivéve az ajtókét, az üléseken csak apróbb, javítható feslésekre bukkanni. Nem rossz a térkínálat, csak vállban szűk az Imp Forrás: Origo

Mentünk egy jókora kört, és feltűnt, hogy milyen jól viseli a kátyús utakat, a szintén 12 colos kerekeken guruló kis Polski vagy Fiat 600-as ehhez képest egy fakerekű szekér. Elhittem, hogy kanyarban is parádézik, a sportolásra most nem neveztem be, a 39 lóerő egyébként pont elég ahhoz, hogy dinamikusan menjen a 711 kilós szedán.

Megy, mint a mérgezett egér

Egyébként a motort kihegyezték, 5000-nél adja le a csúcsteljesítményét, a szintén 875 köbcentis Sport Imp motort pedig hatezerig kellett forgatni az 51 lóerőért! Nem véletlen, hogy

máig imádják tuningolni Angliában.

A fogasléces volán könnyű még álló helyzetben is, közvetlenségét is szerettem, a négydobos, egykörös fékrendszer harmatosan teljesített, inkább mindig előre felkészültem a lassításokra.

Sokféle néven és karosszériaváltozatban gyártották, a Rootes csoport új és modern gyáregységet is felhúzott Linwoodban (Skócia) az Imp számára Forrás: Retro Mobil

Egyetlen csalódás ért, mégpedig az egykor egekig magasztalt váltó: a kis karral nehézkesen lehet megtalálni a fokozatokat; valószínűleg a kulissza a ludas. Összességében viszont nagyon szórakoztató az elöl-hátul csomagteres Imp, vicces vonalvezetésű és fürge Imp, amit biztos nálunk is sokan láttak volna szívesen a garázsukban a szocialista típusok, például Zaporozsecek helyet helyett.

Műszaki adatok

Motor: négyhengeres, OHC-vezérlésű (lánchajtásos), hengerenként kétszelepes benzinmotor, hátul hosszában beépítve. 1 darab Solex B30 PIHT karburátor
Hengerűrtartalom: 875 cm3 Teljesítmény: 39 LE, 5000/perc fordulaton. Nyomaték: 71 Nm, 2800/perc fordulaton.

Erőátvitel: négyfokozatú, kézi kapcsolású, szinkronizált sebességváltó, hátsókerékhajtás. Hidraulikus működtetésű, egytárcsás száraz kuplung.

Felfüggesztés: Elöl-hátul független, alsó lengőkaros felfüggesztés tekercsrugókkal, hidraulikus lengéscsillapítókkal. Egykörös fékrendszer, elöl-hátul dobfékek. Fogasléces kormánymű

Felépítmény: négyszemélyes, önhordó acélkarosszéria. Hosszúság x szélesség x magasság: 3580x1530x1384 mm. Tengelytáv: 2082 mm. Saját tömeg: 711 kg. Üzemanyagtank: 27 l. Gumiméret: 145 R 12

Átlagfogyasztás: 7-8 l/100 km. Végsebesség: 129 km/óra.