Százezres fagykárral üthet vissza a nyári kaland

2016.01.17. 13:02

Fent vannak a téli gumik, netán lecserélte a haldokló akkumulátort, és úgy gondolja, hogy ezzel bőven kipipálta autója téli felkészítését? Sajnos a kemény mínuszokban kiderülhet, hogy lett volna még két tétel a listán: a szélvédőmosó és a hűtőfolyadék. Utóbbi időzített bomba lehet, pedig semmiből sem állna ellenőrizni. 

Idén télen már eddig is volt olyan éjszaka, amikor mínusz nyolc-tíz fokra süllyedt a hőmérséklet, de a meteorológusok szerint még csak most jön a nagy hideg. Izgalmas pillanatok lesznek ezek sok autósnak, hiszen a Trabantokat, VW Bogarakat és más léghűtéses típusokat kivéve minden kocsi motorjában folyadékot használnak a felesleges hő elvonására, és egyúttal a fűtéshez is.

Tágul a víz, repednek a furatok a motorban

Mivel a jég könnyebb a vízénél (a jégtábla úszik a vízen), a tiszta víz térfogata fagyáskor kilenc százalékkal nő. Mínuszokban a folyadék először a benne lévő szennyeződések körül, illetve az edény fala mellett alakul jéggé. Tömbbé dermedve kinyírhatja a motorblokkot, de ritkán fordul elő, hogy az ioncserélt vagy rossz esetben csapvíz mellett a rendszer nyomokban sem tartalmazzon fagyállót. Ám kásás halmazállapotban dugulást tud okozni, így paradox módon télen is megfőzhetjük a motort.

A mai hűtőkbe általában a kiegyenlítő tartályon keresztül lehet folyadékot betölteni

Forrás: Prokai Gábor

A problémát már az autózás hőskorában kezelni kellett, ezért a korabeli motorokat vízleeresztő csappal látták el, hogy sofőr a nap végén lefejthesse a forró hűtővizet, a hajnali műszak pedig langyos hűtővíz beöntésével indult. A glikolos, fagyálló hűtőfolyadék tömeges elterjedése feleslegessé tette ezt a macerás rituálét, de az autógyártók a motorok megóvására a blokkban lévő vízfuratok mellé fém fagydugókat helyeznek el.

Ezeket a vastag, préselt söröskupakhoz (koronazárhoz) hasonlatos kupakokat fémragasztóval illesztik a blokk nyílásaiba, úgy, hogy azok a fagyott víz erejének előbb engedjenek, mint a tömör blokkfal. Egy-egy dugó cseréje nem vészes kiadás, de a komplett hűtő már drágább,  ha pedig maga a motorblokk sérül, több százezres kiadásokra lehet felkészülni. Jellemzően a vízpumpát kell csak cserélni, akkor szokott inkább komoly kár történni, ha fagyott hűtővel nem állítjuk le rögtön a motort.

Óvatosan, ha múlt nyáron felforrt a víz

Azt, hogy autónk ereiben fagyálló hűtőfolyadék, vagy csupán sima hűtővíz csörgedezik-e, több módszerrel is kideríthetjük. Ha tavaly a nyári hőségben egyszer-kétszer felforrt, és ioncserélt-, ne adj’ isten csapvízzel pótoltuk, akkor legfőbb ideje az egészet leengedni, és fagyállóval újratölteni. Szintén indokolt a gyanú, ha az autón a közelmúltban hűtőt cseréltek, és a kontár szerelő rendes fagyálló helyett csak vízzel töltötte fel a rendszert.

Távoli emlék: nyáron párszor felforrt a víz. Ha nem fagyállóval pótolták, baj lehet télen

Forrás: AFP/PhotoAlto/Ale Ventura

A tiszta, viszonylag friss fagyálló eleve színes: zöld, rózsaszín, sárga, esetleg kék színben pompázik. Két ujjunk között elmorzsolva tapintása a víznél valamivel olajszerűbb. Soha, még véletlenül se kóstolják meg, de azért leírjuk, hogy a fagyálló íze a vízével szemben édeskés.

A flakonon feltüntetik, hogy fagyálló koncentrátumról, vagy készre kevert hűtőközegről van-e szó,  és a dermedéspont is szerepel a címkén. Mint minden más vegyipari anyag, ez is szabványok szerint készül, a legolcsóbbaknak is meg kell felelnie minimális elvárásoknak, de érdemes kétévente lecserélni, mert egy idő után reakcióba lép a vízfuratok falaival, korrodálja őket. A leeresztett hűtőfolyadék veszélyes hulladék, ne öntsük a lefolyóba vagy csatornába, hanem adjuk le például egy hulladékudvarban.

Fillérekből ellenőrizhető a fagyáspont

Nyilván a hűtővíz cseréjét legtöbben nem házilag, hanem szervizben végeztetik el, de a fagyáspont beméréséhez kár műhelybe rohannunk. Tankolásnál elég szólni a benzinkutasnak, és ingyen (vagy motiváló borravalóért) mintát vesz, belenéz egy fura távcsőszerűségbe, és hőfokot mond. Valójában refraktométert használ, ami a rácsöppentett fagyálló dermedéspontját a fénytörés elvén jelzi ki.

Ezzel a pipettával házilag ellenőrizhető a fagyáspont, de nagy pontosságot ne várjunk tőle

Forrás: Prokai Gábor

Saját kezűleg sem ördöngösség a mérés, a boltokban télen pár száz forintért kapható fokoló. Ez egy műanyag cső, benne kalibrált úszóval, ami hűtőfolyadékba mártva nagyjából megmutatja annak dermedéspontját. Csakhogy a legalább tízezer forintos refraktométer pontosságát nem várhatjuk tőle, így a mérés legfeljebb támpontnak jó. Mintát a tágulási tartályból vagy a régebbi autóknál a hűtőradiátor kupakját lecsavarva vehetünk, de vigyázat, az üzemmeleg hűtőrendszer túlnyomás alatt áll. Várjuk meg, míg kicsit lehűl, ronggyal fogjuk meg a kupakot, és lassan tekerjük le.

Csalódások a fagyállóteszten
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben kilenc fagyálló folyadék és 23 téli szélvédőmosó folyadék dermedési pontját tesztelte. Összesen hat ablakmosó és két fagyálló nem teljesítette a csomagolásán ígért paramétereket.

Néhány szélvédőmosó már a flakonon ígért mínusz húsz Celsius-fokos dermedéspont felett megfagyott. A hatóság szerint az eni -22°C Prémium; ClubSmart; Antifrost-H; Hunoil HG 12 ALU; Favorit; Autobrill; Liqui Moly; Antifrost-K - 40°C nem ment át a vizsgálaton.

A szélvédőmosót se feledjük!

A hűtőfolyadék cseréjénél egyszerűbb az ablakmosó-folyadék cseréje, bár sokaknak ez is csak akkor jut eszébe, amikor hiába húzzák maguk felé az ablaktörlő bajuszkapcsolóját, csak keserves búgás hallatszik elölről, semmi sem spriccel a szélvédőre. Ilyenkor szokott beugrani, hogy valami kimaradt a felkészítésből, pedig aki valaha vezetett már autót, tudja: ahogy a gumiból, úgy szélvédőtisztítóból is árulnak külön nyárit és télit (négy évszakos ebből nem létezik).

Ilyen időben az ablaktörlő és a mosótartály motorját is le lehet égetni

Forrás: AFP/Daniel Mĺnsson

A téli ablakmosó kék színű, és glikollal van felütve (régebben denaturált szeszt használtak), míg a nyári zöld, és szervesanyag-oldó adalékkal készül, hogy könnyebb legyen leszedni a szélvédőn díszelgő bogárgyűjteményt. Hideg reggelen, elindulás előtt szerencsés, ha az ablaktörlőket elemeljük a szélvédőtől, ellenőrizve, hogy odafagytak-e, sőt a felkészültek már eleve felhajtott vagy alápárnázott lapátokkal parkolnak le.

Ha nagyon erős a fagyás, ne forró vízzel oldjuk a kötést, mert egyrészt pillanatok alatt jégpáncélt von az üvegre, másrészt, ha pechünk van, akár még meg is repesztheti azt. Inkább fújjunk a lapátokra jégoldó sprét,  az gyorsan leválasztja a fagyott felületet, és a gumival is kíméletesebben bánik. Ha bekapcsoljuk az üveghez fagyott ablaktörlőt, zárlatos lehet, vagy leéghet a motorja.

Hósapka alatt a spricni

Attól még, hogy a lapátok járnak, lehet önkéntelenül kárt okozni az ablakmosóval is. Ha nem jön belőle víz, jó eséllyel a tartály fagyott be a vízcsövekkel együtt. Ilyenkor ne próbálkozzunk makacsul, mert jó eséllyel a szivattyú motorját égetjük le. Nincs más hátra, mint várni a naposabb időre, vagy beállni egy meleg helyre, és kiolvasztani a tartályt, illetve a spricnihez vezető csöveket.

Ha rossz helyre tart a vízsugár, tűvel könnyen állítható a fúvóka

Forrás: Prokai Gábor

Olyan is nagyon gyakran előfordul, hogy a hó és jégtakaró alá bújt autó letakarításánál egyetlen mozdulat, a fúvóka kiszabadítása marad el. Ilyenkor indul a verseny, hogy hamarabb tör-e magának utat a szélvédőmosó a páncélon, minthogy leugrik a vízcső a bilincsről, vagy leég a villanymotor. Sok autóban egyébként a visszapillantó tükör mellett az ablakmosó-fúvóka is fűthető, hasznos extraként.

Régebbi autóknál, ahol az ablakmosótartályt még nem a lökhárító alá, illetve más, ötletesen elérhetetlen helyre szerelték, egyszerűbb az egész tartályt kiszerelni, bevinni a jó meleg lakásba  és egy lavórba állítva kiolvasztani - így akár a folyadékot is megmenthetjük a következő tavaszra. Csak arra vigyázzunk, hogy a mosómotor ne merüljön bele a kiolvadó vízbe.

Nem csak a folyadékok fagynak be

Az autóban használt harmadik féle lével nincsen teendőnk: a fékfolyadék nem fog befagyni, viszont pár évente az is cserélendő, mivel erősen higroszkopikus hatású. Ez annyit tesz, hogy a levegőből vizet von el, és nagy terhelésnél romolhat a fékhatás, mert 100 fok felett (amikor a speciális folyadék amúgy nem forrna) gőzbuborékok keletkeznek a rendszerben, ez azok összenyomhatók - így legrosszabb esetben beeshet a fékpedál.

Másrészt a vizesedés miatt belülről korrodálódnak a fékcsövek, és a képződő rozsda el is tömítheti őket. Hideg, csapadékos időben arra sem árt ügyelni, hogy befagyhat a behúzva hagyott kézifék.

A közeg színéről, és főleg a stilizált kupak dobfékszimbólumáról könnyű felismerni, hogy itt a fékfolyadék lakik

Forrás: Prokai Gábor

Sosem késő glicerinnel végigkenni az ajtók tömítő gumijait, mindkét oldalon: így nem fog összefagyni, letépve helyéről a kényes és drágán pótolható habgumi szigetelést. Az ajtózárak olajozására pedig érdemes speciális aerosolt vagy műszerolajat kéznél (és nem az utastérben!) tartani, ezek híján a befagyott zár erőltetve előbb-utóbb eltörhet.

Ha nincs kéznél jégoldó, egyszer-egyszer belefér, hogy a kulcs tollát öngyújtóval megmelengetjük, de vigyázzunk, ne olvasszuk meg a műanyag részét, és főleg ne süssük meg az esetleg beléje szerelt mikrochipet.  Szerencsére a távirányítós központi zárak és a kulcs nélküli rendszerek korszakában eggyel kevesebb bosszantó téli csapdát tartogatnak az autók, ami a párásodással hatékonyabban megküzdő szellőzőrendszerekre is igaz.

Fokok és forintok
Az ablakmosó folyadékok fagyáspontjára jellemzően mínusz húsz és negyven Celsius-fok közötti értéket adnak meg a gyártók. Tisztán tartott szélvédőn alacsonyabb hőfokon indul meg a kristályosodás, mint egy piszkos felületen, de a magyar időjárási viszonyok között, főleg napközbeni autózásnál a mínusz húsz fokra beállított keverék is elegendő. Persze ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes egy nevesebb gyártó mínusz negyven fokosra kalibrált termékét választani (vagy rendelhetünk a neten orosz, finn piacra szánt löttyöt, ha kellően sznobok és bátrak vagyunk).

Hűtőfolyadékok esetén inkább az árral egyenesen arányos minőséget érdemes szem előtt tartani. Az autóglikolt általában mínusz harmincöt fokra állítják be, tiszta, nem hígított állapotában, a tartályokon rendszerint keverési arányokat is feltüntetnek. Természetesen mindig a nagyobb kiszerelés olcsóbb, keverésnél a vízkövesedés miatt desztillált vizet használjunk.

Ablakmosó-folyadékból 5-600 forint/liter környékén már elég megbízhatót vehetünk, a pálinkaszagú, hipermarketekben árulakból pedig akár öt litert is adnak ennyiért. A benzinkút mindig drágább, az autósbolt árban és választékban arany középút. Nyugodtan rátölthetünk a rendszerben lévő fagyállóra bármilyen utánpótlást, itt nem az a helyzet, mint a motorolajoknál, ahol például a részszintetikus nem keverhető ásványolajjal.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra