Európa legdrágább éves matricáját nyögjük

2016.02.12. 11:16

Ön is azt számolgatta pár hete, hogy hány megyére vásároljon matricát? Netán elcsábult, hogy országos kellene, de eztán a szívéhez kapott a közel 43 ezer forintos ár hallatán? Joggal tette, azokban az országokban, ahol matricás rendszer van, mindenütt olcsóbb az éves sztrádahasználat, mint nálunk. De lehetne rosszabb is, gondoljon csak a horvát nyaralások mumusára, a méregdrága fizetőkapus rendszerre. 

A tavalyi drasztikus változások után idén januárban alig történt valami a magyar útdíjrendszer háza táján. Nem emelték az e-matricák árait, és csak két, 2015-ben átadott út került be a fizetős hálózatba, az M43-as autópálya makói csomópont és országhatár közötti szakasza, illetve az M85-ös autóút. 

Évesben mi vagyunk a legdrágábbak

Persze miért is növelték volna a matricák árait, hiszen 42 980 forintos árával már így is nálunk a legdrágább az éves autópálya-matrica Európában, a második helyezett Szlovéniában például csak 110 euróba (34 ezer Ft) kerül egy év. Szerencsére a heti (2975 Ft) és a havi (4780 Ft) jogosultságaink díjai már a középmezőnyben járnak, mindkettőben Szlovénia vezet a 15 eurós (4650 Ft), illetve 30 eurós (9300 Ft) matricájával. 

Rajtunk kívül Ausztriában, Csehországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában és Svájcban használnak még matricás rendszert, a többi országban vagy nem kell egyelőre fizetni a személyautók után (például Németország), vagy használattal arányos, fizetőkapus rendszert használnak. 

Igaz, hogy drága a magyar matrica, de a volt szocialista országok közül nálunk a leghosszabb, 1414 km a gyorsforgalmi utak hálózata (ebből 1281-ért kell fizetni). A matricás országok közül csak a hasonló méretű, de gazdaságilag jóval fejlettebb Ausztria (2139 km) és Svájc (1824 km) előz meg minket. 

Jóval több matrica fogyott tavaly, mint korábban

Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. szóvivője az Origo megkeresésére elárulta, hogy a hazai díjköteles úthálózaton autózók tavaly közel 28 százalékkal több országos éves matricát vásároltak, mint 2014-ben.  Havi jogosultságból 22 százalékkal kevesebb, míg a tíznaposból közel ugyanannyi fogyott. 

A vásárlási szokásokat főleg a megyei matricák bevezetése változtatta meg, 2015-ben több mint 1,3 millió megyei matricát adtak el. Ehhez jött még, hogy tavaly óta már a buszok és a teherautók utánfutóira is kell matricát váltani, és az is növelte a bevételeket, hogy a 3,5 tonna alatti teherautók és a legalább 8 személyes személyautók számára bevezették a D2 kategóriát. Ezzel a kisbuszokra, pickupokra és kisáruszállítókra kétszeres szorzót alkalmaznak a D1-es autókhoz képest, legalábbis a tíznapos, havi és megyei matricáknál. Érdekes módon az éves díjuk nem drágább. 

Tájékoztató táblák az útdíjköteles M30-as autópálya és a Miskolcot elkerülő ingyenes szakasz felhajtójánál

Forrás: MTI/Vajda János

Ezen 2016-ban sem változtattak, de annyi könnyítést azért bevezettek, hogy legalább a mozgássérültek és a nagycsaládosok kedvezményt kapnak. 

 A legalább négy gyermek után családi pótlékban részesülők, illetve a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkezők és hozzátartozóik 2016-ban a D2-es helyett újra D1-es matricát vehetnek. 

Közel félmillióval több autóra vettek matricát

A NUSZ szerint a tavalyi módosítások miatt 436 ezer új e-matrica felhasználó jelent meg, ők azok, akik korábban alsóbbrendű utakon közlekedtek. 2015-ben több mint tízmilliárd forinttal több, 57,79 milliárd forint bevételt termeltek a sztrádák  az államkasszának, amit nemcsak az új kategóriák bevezetése okozott, hanem sokkal inkább az, hogy rengeteg olyan utat is fizetőssé tettek, amelyet korábban ingyen lehetett használni. 

Autópálya fizetőkapu az M5-ösön

Forrás: Origo
Húsz éve fizetünk az autópályákon
A 90-es évek közepéig a magyar autópályák ingyenesek voltak. Először a használattal arányos, kapus díjszedési mód kezdett terjedni, az első ilyen autópálya az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakasza volt 1996-ban. Az útdíjat a le- és felhajtókon, illetve a Mosonmagyaróvár mellett felépített kapuknál szedték. A 42 km-es szakasz akkor 900 forintba került.

1997-ben az M5-ös Budapest és Kecskemét közötti szakaszán is megkezdték a díjszedést. 1998-ra az M3-ason is felépültek a díjfizető kapuk, ám az új Fidesz-kormány már a matricás rendszert támogatta. 


Ezért az M3-ason 1999-ben kettős rendszer lépett életbe: a kapuknál ki lehetett fizetni a használattal arányos díjat, de bevezettek a korlátlan használatot lehetővé tevő matricát is. Utóbbi hamar népszerű lett, és a többi autópályára is fokozatosan kiterjesztették, az utolsó kapus autópályát, az M5-öst 2004 márciusában vonták be a matricás rendszerbe.

A budapestieknek az M0-s autóút és az M1/M7 bevezető szakaszának megsarcolása fájt a legjobban, részben ennek köszönhető, hogy messze a Pest megyei matricából adják el a legtöbbet,  ötször annyit, mint a második helyezett Fejér megyeiből. Érdekesség, hogy az autósoknak több mint 85 százaléka még mindig viszonteladóktól szerzi be az e-matricát, nem az interneten. 

Horvátország is matricára váltana

A magyar autósokat is érinti, hogy Horvátország autópálya-matricák bevezetését tervezi. Déli szomszédunknál fizetőkapus rendszer működik, ami 800 embernek ad munkát, és évi 93 milliárd forintnak megfelelő bevételt termel az államnak. 

Sok magyar gyorsabban és olcsóbban ér majd le az Adriára, ha Horvátország tényleg matricás rendszerre vált

Forrás: Flickr/Sergey

Ma a Letenyétől Zágrábig tartó 113 kilométeres szakaszért 42 kunát, azaz 1700 forintot kérnek, Zágrábból pedig a legközelebbi tengerparti nagyvárosig, a 160 kilométerre lévő Fiuméig további 70 kunát, azaz 2840 forintot kell kicsengetni. Tehát egy tengerparti nyaralást tervező magyar autósnak oda-vissza legalább 9000 forintos autópályadíjjal kell számolnia,  ami még a magyar árakhoz képest is mellbevágó összeg. 

Németország is majdnem fizetős lett

Európa legnagyobb, közel 13 ezer kilométeres autópálya-hálózatát máig ingyen lehet használni. Pedig 2015 márciusában a német törvényhozás alsóháza elfogadta, hogy 2016-tól az autópályák használatáért fizetni kell a személyautóval vagy lakóautóval közlekedőknek.

Az akkori tervek szerint az autósok 5 napra 5 euróért, 10 napra 10 euróért, 2 hónapra 22 euróért  vásárolhattak volna autópálya-matricát, az éves díjat az autók környezetvédelmi besorolása határozta volna meg. A díjakból évi 155 milliárd forintnak megfelelő nettó bevételre számítottak. 

A német autópályák sok szakaszán nincs sebességkorlátozás, és még fizetni sem kell a használatért. A közeljövőben mindkettő megváltozhat

Forrás: AFP/Carmen Jaspersen

Ennél jóval több is lehetett volna a bevétel, ha a német rendszámú autók tulajdonosait nem vonták volna ki egy ügyes trükkel a matricafizetési kötelezettség alól. Az volt a terv, hogy ők az éves matrica összegével megegyező kedvezményt kaptak volna a gépjárműadóból. 

Ez azonban ellenkezett az EU diszkriminációt tiltó politikájával, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba,  ezért a németek 2015 nyarán elhalasztották a matrica bevezetését. 

Ettől függetlenül a teherautókra a megtett úttal arányosan elektronikus útdíjat kell fizetni, és nincs ez másként Magyarországon sem. Felmerült tervként nálunk is, hogy a GPS-nyomkövetős rendszert a személyautókra is ki lehetne terjeszteni, de semmi garancia sincs arra, hogy olcsóbb lett volna a matricás rendszernél. 

Ha kíváncsi a Balatonig fél pályán vezető M7-esre, a kőröshegyi völgyhíd árára és vagy a 2001 előtt érvényes sebességkorlátozásokra, olvassa el cikkünket a magyar autópálya 50 éves történetéről. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK