Évtizedek óta nem haltak meg ilyen kevesen a magyar utakon

Foglalkozás FOTÓ ÁLTALÁNOS helyszínelés kerekes távolságmérő KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ mérőkerék összetört jármű rendőr SZEMÉLY távolságmérő kerék
Budapest, 2016. május 7. Rendőrök helyszínelnek két összeroncsolódott személyautó mellett az Árpád híd pesti hídfőjénél 2016. május 7-én. A balesetben mindkét jármű vezetője megsérült és beszorult a roncsokba, őket a fővárosi tűzoltók feszítővágó segítségével szabadították ki. A helyszínelés idejére a rendőrség teljes szélességében lezárta a híd Buda felé vezető oldalát. MTI Fotó: Mihádák Zoltán
Vágólapra másolva!
Minden bizonnyal a fix kamerák élesítése, a 24 órás sebességmérési akció és a dráguló benzin is közrejátszott abban, hogy áprilisban pozitív rekordot értek el a hazai baleseti statisztikák a halálos áldozatok számát tekintve. Bár a balesetek száma csak 0,9 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest, halálos áldozatból 29 százalékkal volt kevesebb.
Vágólapra másolva!

Egyetlen hónap alatt a rendszerváltás óta soha ilyen kevesen nem vesztették életüket közúti balesetben Magyarországon, mint 2016 áprilisában. Idén ugyanis mindössze 22 fő szenvedett halálos kimenetelű balesetet, ami 9-cel kevesebb a tavaly áprilisi számnál. A negatív rekord egyébként 2003 augusztusában volt, amikor 140-en haltak meg közúti balesetben.

Rendőrök helyszínelnek két összeroncsolódott autó mellett az Árpád híd pesti hídfőjénél 2016. május 7-én Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

A rendőrség is elismeri, hogy az örömteli változásban szerepe van annak, hogy a Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat fix kamerái április 05-től üzemszerűen működnek, és erről a magyar média is részletesen beszámolt. Véleményünk szerint a 24 órás Speedmarathon nevű traffipax akció és a dráguló üzemanyagárak is közrejátszhattak a kedvező változásban.

Sokkal kevesebb áldozat alig kevesebb balesetből

Az áldozatszám 29 százalékos csökkenése mellett az összes személysérüléses baleset száma mindössze 0,9 százalékkal (1 246-ról 1 235-re), a súlyosan sérültek száma 6,5 százalékkal (399 főről 373 főre), az ittasan okozott balesetek száma 0,88 százalékkal (1 246-ról 1 235-re) csökkent. A könnyen sérültek számában ugyanakkor 2,5 százalékos növekedés tapasztalható (1 143 főről 1 172-re) 2015 áprilisához képest.

Sokszor kifelejtik az elemzésekből: nem csak a szabálytalan autósok, de az utak állapota is felelős a balesetekért, lásd a 4-es főutat. Az ígéretek szerint végre folytatódik a sztrádaépítés, többek közt az M4-gyel Forrás: MTI/Mészáros János

Az első negyedévben felemás volt a javulás

A 2016-os év eddig eltelt négy havában összesen 4 431 személysérüléses közúti baleset történt, 1,5 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. A halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma egyaránt csökkenést mutat 16, illetve 0,8 százalékkal, ebben feltehetően az autók javuló biztosnága is közrejátszhat.

Egyedül a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt

(3,6 százalékkal). Idén április végéig 27 fővel kevesebben vesztették életüket a közutakon, 154-en, ami 14,9 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben regisztrált 181 áldozat.

Többen okoztak ittasan balesetet

Április végéig összesen 423-an okoztak személyi sérüléssel járó balesetet ittas állapotban a tavalyi 409 fővel szemben, így ezen a területen 3,4 százalékos növekedés mérhető. Átlagosan még mindig minden tizedik balesetet ittas személy okozott.

Érezhetően lassult a forgalom ritmusa a Speedmarathon razzia és a 365 fix traffipax beüzemelése miatt. Ám ezek mit sem érnek az ittas vezetőkkel szemben Fotó: Origo

Főleg a gyorshajtókkal van a baj

A balesetek csaknem egyharmadát, 31 százalékát a járművezetők gyorshajtása okozta, ide értve az abszolút és a kissé megfoghatatlan relatív gyorshajtásokat egyaránt.

A második fő baleseti ok az elsőbbségi jog megsértése

(25 százalék), míg a harmadik fő ok a kanyarodásra vonatkozó KRESZ szabályok megszegése (17 százalék).

Az első negyedévben regisztrált személysérüléses közúti balesetek túlnyomó többségét, 67 százalékát autóvezetők okozták (2 951 balesetet). A teherautó-sofőrök a balesetek 9 százalékának, a buszvezetők pedig az összes baleset 1 százalékáért voltak felelősek. A kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében 9 százalék volt.