Ilyen, amikor egymásnak esnek a múzeumban porosodó csodák

Goodwood 2016
Vágólapra másolva!
Kihajóztunk a kontinensről, át a szigetre, ahol csodálatraméltóan türelmesek az emberek. Egy hihetetlen rendezvényre értünk, ami szigorúan nézve veterán autók versenye a banális Miniktől a több milliárdos Ferrarikig, de a régi ruhákba öltözött emberek és az ódon árusok láttán különleges érzésünk támadt: mintha megelevenedne körülöttünk egy kosztümös film.
Vágólapra másolva!

A Bogár viszonylagos gond nélkül tette meg az első ezerpárszáz kilométert, az érezhetően egyre jobb benzinnel, egyre kevesebbet fogyasztva - a végére stabilan 8 liter alatti értékkel (a rögös felkészítésről itt olvashat). A kompút eseménytelenül telt, leszámítva, hogy a lámpaleragaszó matricával megküzdöttünk. A jobbos közlekedés nem vészes, látván a magyar rendszámot, mindenkiből kitört a türelmes, lekváros kenyeret kenő nagymama, és kivárta, amíg elcsalinkázunk.

Úton a német sztrádán. A Bogár hősiesen elvitt Nagy-Britanniáig, és nem volt vészes a bal oldali közlekedés. Galériához kattintson a képre! Forrás: Bende Tibor

A kompot észak (Brüsszel) felől közelítve, Dunkerqueben érdemes nézni, dél, tehát Lille felől pedig Calais a jó választás. Mi a legrosszabb kombinációt lőttük be: délről érkezve Dunkerque, a dugóban eltotyogni Calais mellett, és lekésni a kompot.

Egy kereszteződést szúrtam csak el,

amikor Barbi kolléganőm telefonált, hogy végre megtalálta álmai piros Honda Jazzét, és megveheti-e.

Ez az ő pedálos Moszkvicsuk, ebben a konkrét darabban villanymotor volt Forrás: Bende Tibor

Azt kértem, hogy kérdezze le a Voltetörvén, aztán felhívott, hogy majdnem kétmilliós kárösszeget találtak a kocsin idén januárban, úgyhogy ezt megbeszéltnek vettem. Végre felmehettem a kompra, amelyre csak flexi jegyet szabad venni a DFDS hajótársaságnál, ez 140 font oda-vissza, - igaz, a visszautat nem vettük igénybe, de ennek is megvan a maga oka, majd később elmesélem.

Ha nem akar Angliáig utazni, vagy egy ötletünk: VW-buli a Hungaroringen

Autótörténeti különlegességek, tuning járművek és gyári állapotú oldtimerek lepik el a Hungaroringet a Volkswagen-találkozó keretében, 2016. október 1-jén.

A különböző típusok idén is külön szekcióban kapnak helyet, így a Polo, a Passat, Scirocco, Corrado, Jetta/Bora/Vento tulajdonosok egy-egy csokorban parkolnak, különböző helyszíneken. A Transporterek és a Bogarak a Hippifaluban gyülekeznek. A nagyszínpad előtti rész a Golf-generációkról szól. Itt autós szakemberekből álló zsűri választotta, valamiért érdekes kocsik állnak majd.

A hagyományokat folytatva az ötödik rendezvényen egy V-ös Golfot nyerhet a legszerencsésebb játékos a 100 forintos tombolán. Emellett vezetéstechnikai tréning, Volkswagen Driving Experience bemutató, off-road élménytúra, gokart verseny, mini drift, csocsóbajnokság, többféle női és gyermekprogram, közlekedési park, tűzijáték és számos koncert várja a látogatókat. További infó a Volkswagen-találkozó Facebook-oldalán.

Vajon kell esernyő Angliában?

Az utazós napokat kipihenve - mert Karlsruhéban megaludtunk - szombat reggel végre irány Goodwood, teljes harci pompában. Csodálkozva nézték minden kiszállásnál a nevetséges korpulens pojácát, az össze nem illő ruhákban, térdzokni híján. Természetesen zakóban és bohócnak öltözve töltöttem be a hiányzó fél liter olajat, ez a fogyás a gyári norma alatt van jócskán, ami örvendetes. Eddig tartottak a jó hírek aznap.

Ezeknek a Jaguaroknak olyan pokolból feltörő bugyogásuk van, hogy eszünkbe se jutna féltett veteránként tárolni, pedig egyik-másik egyenesen a múzeumból jött - a többi gyűjtők garázsaiból Forrás: Bende Tibor

Nekivágtunk a hónapok óta vágyott rendezvény felé vezető, harmincöt perces autóútnak, amikor leszakadt az ég. Több dolog is kiderült egyszerre. Az első, hogy semmi sem rögzíti az ablaktörlőt, ezért

az első törlésnél elrepült az út menti susnyásba a lapát.

A második, hogy hiába minden, nagyon-nagyon el fogunk ázni, az ugyanis nem opció, hogy valamire készülünk fél évet, aztán egy kis eső miatt oda a buli.

Key Account managerek kimozdultak hétvégézni a sales representative udvarlóikkal Forrás: Bende Tibor

Megjegyzem, a többi vendég is így volt vele, nem különösebben zavartatták magukat a szakadó vízben. Már a parkolóban csak a viharkabát alól tudtam csak fotózni, állandóan vizes lencsével, kérem, nézzék el a képeket, van itt pár szép autó, gyönyörködjenek azokban, ajánlom a galériát is.

Egészen furcsa ez a házi márkakupa, egyforma kocsik, csak a tudás számít, ami a gentlemanship keretén belül elképzelhető, az megtörtént Forrás: Bende Tibor

Szigorú dress code, csodás hangulat

Goodwoodban, magán a rendezvényen eléggé szigorú etikett van érvényben az öltözködést illetően, ez a jegyen is szerepel.

Az ifiuraknak zakó, nyakkendő vagy nyaksál viselése kötelező,

valamint mindkét nem számára erősen ajánlott a fejfedő (kalap, sapka). Ezen túlmenően a csintalan negyvenes évek ragyogásától a mesés ötvenes éveken át a swinges hatvanas évekig bezárólag ajánlott a ruházkodás. A rendezvény weboldalon konkrét példák vannak, valamint létezik egy kiadvány, amit a Goodwood shopban kapni, ami erre fókuszál, közel ötven oldalon.

Autosport Mk 2 - 1960-ból, amikor még nem guruló számítógépek mentek, hanem életveszélyes tűzfészkek Forrás: Bende Tibor

Létezik külön Best Dressed verseny a látogatók számára, ami egy régi teherautóban kialakított fotóstúdióba lépve csodálatosan bevilágított képek készültével zajlik. Most, gondolom, mindenkinek érthető, mitől nem aljasodott egy röfögő kanbulivá az egész kóceráj az elmúlt tizennyolc évben. A recept egyszerű, ott vannak a hölgyek, van dress code, és közösségi szinten elvárt a normális viselkedés.

A tűzoltó egyenruha is korhű, igaz-e? Forrás: Bende Tibor

Odabent annyival lett rosszabb, hogy mindenkinél volt legalább egy, néha két esernyő, amivel rámcsorgathatták a vizet, valamint minden egy merő pocsolyává vált. Az eső miatt csúszott a program, így

teljesen esetleges volt, hogy épp mi megy a pályán,

úgyhogy a rendezvényre koncentráltunk és a depóra. Ott volt látnivaló bőven, nem volt könnyű leválogatni hatezer képet.

Earl of March szimpatikus passziója

Goodwood, Goodwood, emlegetjük itt rogyásig, csak épp azt felejtettem el elmesélni, mi ez az egész. Hát lássuk! Él egy bizonyos Charles-Gordon Lennox, ismertebb nevén Earl of March nevű úr, ő lesz majd a 11. herceg e kies vidéken. Máig aktív édesapjától, Richmond, Lennox, Gordon és Aubigny hercegétől átvette a Goodwood birtok vezetését a kilencvenes évek közepén.

Érdekes módon a Corvette hangjától többet vártam, talán a 4-2-1 oldalankénti kipufogó nem tett jót neki. Persze ment, mint az ördög Forrás: Bende Tibor

Ezt az egész újraélesztett versenyzősdit ő, a gróf találta ki azzal a céllal, hogy újra

felélesszék a hatvanas évek közepéig tartott időszak hangulatát,

amikor még rendes versenypálya volt Goodwoodban. Ifjabb Lennox egyébként nagyszerű fotóművész is egyben, Charles March néven fut a fotós karrierje.

Mindegyik Cobra annyira földöntúli módon gyors, hogy ez szavakkal nehezen körbeírható: képzeljenek el egy régi Skoda Octavia kabriót. Képzeljenek el benne egy hétliteres, pörgős, V8-as versenymotort, kb. 500 lóerővel. Na olyan Forrás: Bende Tibor

Szóval a telken a hatvanas évekig rendszeresen tartott futamok emlékére megidézik az autóversenyzés aranykorát, és ehhez igazán profi körítést hoznak össze. Ez a Revival, míg nyaranta tartott, hegyi felfutóval kombinált gigantikus autós kerti parti neve Festival of Speed - ott is jártunk már, de az egy másik történet.

Sétakocsikázás? Egy 250 GTO rommá tört

1966-ig Goodwood volt Anglia egyik legmeghatározóbb versenypályája, és addigra gyorsultak fel annyira az autók, hogy már sok volt ide.

A Revivalen óránként megy egy-egy futam,

hol a harmincas évek orrmotoros, dörzs-lengéscsillapítós, lavórnyi dobfékes őslényeivel, hol a szivar alakú formulakocsikkal. Akkoriban még csak ugatták az aerodinamikát, de a motor már a vezető mögött volt.

Cooper-Ford T56 - 1961 John Clark vezetésével. Nekem ezek a hatvanas évek autói a kedvenceim Forrás: Bende Tibor

A brit sajátosságok szerint Austin- vagy Mini-kupát is tartanak, később aztán sok vérbeli GT autó (darabonként sokszor milliárd forint feletti értékkel), köztük

nem egy LeMans-t megjárt Ferrari és Ford GT40 száll ringbe

ordító motorral - és később recsegő karosszériával - a dicsőségért.

Ez azért nem egy Pokol Angyalai felvonulás. Életkép a parkolóban, ami sokat elárul a jó hangulatról Forrás: Bende Tibor

Annyi az érdekesnél érdekesebb, ritkán vagy élőben sehol máshol nem látható veterán versenyautó, és mindez olyan eszelős mennyiségben, minőségben és közelségben tapasztalható meg, ami másutt a világon elképzelhetetlen. Ezek múzeumi darabok, de itt veretnek velük istentelenül, nagyot borult például egy Morris, és összetört a világ legdrágább típusa, a Ferrari 250 GTO!

Fish & chips és Spitfire repülő

Hab a tortán, hogy a jeggyel bemehetünk a bokszba, ahol korhű ruhába öltözött szerelők készítik fel a húsz-harminc perces küzdelemre a technikát. Mindenhol a brexitsokkot éppen kiheverő angol középosztályt látom lelkesen sétálni, miután összevásárolták a London környéki charity és vintage shopok ódon, tizenkettővel ezelőtti divat szerinti teljes ruhakészletét. Ezek a kiegészítők amúgy a rendezvényen is kaphatók a High Streeten, ahová gondos előválogatás után engedik be a boltokat.

A legendás pálya alatti alagút, és minden egyes öltözékről lehetne egy bekezdésnyit írni, de a kép elég róla, figyelmesen kell nézni Forrás: Bende Tibor

Az 1940-1970 közötti divatnak megfelelően öltözött nézők tízezrei pedig remekül érzik magukat az iskolakezdés első hétvégéjén.

Amikor éppen nincs autó a goodwoodi pályán, repülőgépeket zúgatnak a fejünk felett,

Spitfire-t meg Lancastert, haladjunk csak sorjában. Úgyse érünk a végére, mert Goodwood egyszerűen feldolgozhatatlanul sok.

Ezt az autót úgy vezette a sofőr, mintha nem lenne holnap, vagy egyenesen feladatnak kapta volna, hogy legalább hajtókarcsapágy-hibát idézzen elő. De bírta Forrás: Bende Tibor

Ha volt már az olvasó igazi metropoliszban, ahol a dolgok működéséhez tényleg annyi ember szükséges, hogy a város sohasem alszik, az jól tudhatja, mire gondolok, amikor azt mondom: Goodwood sok.

Itt van száz múzeum kínálata, és nemcsak nézni lehet, hanem hallgatni, szagolni is.

A gasztroterror hamburgerrel, fish and chipssel, pudinggal és a korszak meghatározó pillecukor-különlegességeivel, a spéci kólásüvegjével, és minden szuper, tökéletes, összehangolt, meghatározott rend szerint megy. Még a vidámparkban is korhű az óriáskerék és a körhinta.

Átléptünk egy másik időszámításba

Kellemes, korhű zene, folyamatos közvetítés a pályáról (korhű hangszórókból, kicsit recsegősen), beszéd, kacagás, divat, autók, stílusok, pénz, és nem kinyúlt mackós gagyiban, tuctuc zenével, és emlővel szélvédőn vonagló nőszemélyekkel - ez ad itt semmi máshoz nem fogható hangulatot. Itt megáll az idő, de minden és mindenki hiteles, és nemcsak molyirtószaggal, tolószékben, bottal, hetvenévesen. Hanem fiatalon is, ápolónőnek, apácának vagy katonának öltözve, lornyonnal, sétapálcával.

Ebben a versenyben mentek a legdrágább autók, Ferrari 250 GTO, GT40, elképesztő hangorkán, elképesztő szagok, és előtte végig lehetett taperolni az összeset a bokszban Forrás: Bende Tibor

Ha teheti, jöjjön el egyszer ide, még akkor sem bánja meg, ha a pálya felé se néz, és amúgy magasról tesz az autókra. Úgy fog a nap végén visszatérni az autóhoz (ingyenes shuttle jár mindenkinek), hogy

egy Rolls-Royce már fel se tűnik,

átlép egy Bristolon, sőt még egy Zagato kasznis bármi is csak a szem sarkába, a perifériás látómezőbe fér bele.

Az Austinok versenyén volt hempergőzés a porban, itt volt a legszorosabb a befutó Forrás: Bende Tibor

Vert seregként távozik az ember, mert minden gondolatát elnyomja a rengeteg inger. Tíz óra alvás ajánlott, de én még mindig látok magam előtt bevillanó részleteket, amiket csak most ért meg az agyam, pedig láttam, ott voltam, hallottam, szagoltam. Szeretem Goodwoodot, és tartok tőle, sosem lesz máshol ennyire jó dolgom.