Kapitány a hídon - Opel Insignia (2017) menetpróba

2017.04.02. 07:02

Az Opel Insignia jól sikerült, és meglehetősen sokáig tudott az első háromban maradni az európai felső-közepes kocsik piacán. De az idő felette is elszáll, most pedig végre itt az utód, amelyről az Opelnél azt gondolják: igazi zászlóshajó lett. 260 lóerővel, 8 fokozatú automata váltóval és 4x4 hajtással illik is komolyat villantani.

Valamikor a '60-as években az Opelnek volt egy nagy dobása: a kivirágzó nyugat-európai autópiacra amerikai stílusban készült óriásszedánokat szabadítottak. A Kapitän, az Admiral és a Diplomat (KAD-széria) tagjai hatalmasak voltak, és már az alapmotor is hathengeres, de az igazán menő verziókat Chevy small-block V8 hajtotta automata váltón keresztül.

Nagyon más világ, mint a felmenői, de meglepően sokat megörökölt a krómdíszítésekből. Még több fotó a galériában, kattintson a képre!

Forrás: Opel

Abban az időben ilyesmi még Mercikben sem volt általános, el is adott az Opel közel 90 000-et a három modell „A" generációjából, ami nem hangzik rosszul - igaz, az '50-es években egy korábbi Kapitän széria közel kétszer annyi példányban kelt el. Hiába élt tehát az Admiral és a Diplomat „B" szériája egészen a Senator 1977-es érkezéséig, nem tekinthetjük egyértelmű sikersztorinak a KAD-érát.

A "B" széria csoportképén középen, állólámpával a csúcs-Diplomat, balra viniltetővel a középső Admiral, míg jobbra, a legegyszerűbb kivitel, a Kapitän látható. Tengelytávjuk azonos, de az új Insigniáé jelentősen hosszabb

Forrás: Adam Opel AG

Az Opel mégis ezeket vonultatta fel az új Insignia bemutatóján, a rüsselsheimi gyár egyik gyönyörű csarnokában kialakított rendezvényhelyszínen. Ha újonnan nem is szóltak nagyot, veterán autóként annál látványosabbak ezek a szép vasak. Acél, amerre a szem ellát, hatalmas epedarugós ülések, régiesen vízszintes, de 250-ig skálázott sebességmérő – csak úgy csorgott a nyál a patika gyárpadlóra.

Elegáns, és végre hátul is el lehet férni

Mellettük nem is látszott olyan nagynak az Insignia Gran Sport (mostantól így hívják az ötajtóst, szedán pedig nincs), pedig jelentősen megnőtt. 5,5 centivel lett hosszabb teljességében, a tengelytáv pedig majd kétszer ennyit, 9,2-t nyúlt. Ennek és az ülések áthelyezésének (a sofőr 3 centivel ül közelebb a földhöz) köszönhetően végre hátul is értelmezhető tér van, első próbánk szerint legalábbis kényelmesen elfér ott felnőtt is.

Ismerős a sziluett, de sokat finomodtak a részletek és friss az összhatás. Sokat faragtak a tömegen

Forrás: Bolla György

Elöl pedig hihetetlen tágasság várt bennünket: kívülről alig szélesebb ugyan az új Insignia, belül azonban óriásit nőtt a tér oldalirányban, csípőben például érezhetően több van, mint eddig. Így hiába kupés ívű a tető, az utastér szellős, tágas hatású, kifejezetten nagyautós az élmény.

A mutatvány kárvallottja a csomagtér, amely a sajtóanyag szerint nőtt ugyan, de ez valójában csak a Sport Tourer kombira igaz, amely alapesetben 20, ledöntött ülésekkel pedig 130 literrel többet tud elnyelni (560–1665 l). A Gran Sport raktere egy kicsit kisebb lett, mint amit eddig akár a szedán, akár az ötajtós kínált, de azért 490 liter még mindig tökéletesen elegendő ebben a kategóriában. Pláne, hogy az ötödik ajtó könnyen és nagyra nyílik.

Az Insignia puttonya ugyan nem dönt rekordokat, de akinek ennyi nem elég, úgysem ebben a kategóriában vadászik. És sokkal jobban pakolható, mint egy négyajtós szedán

Forrás: Bolla György

Jean, foglaljon egy hotelszobát!

További kedvezmény a hátul utazóknak, hogy immár a két szélső üléshez kérhető ülésfűtés, a klímát hátravezették, sőt, a kipróbált kocsikban két USB-csatlakozót is találtunk hátul, telefonok és tabletek töltésére. Az igazi dőzsölés azonban szokás szerint elöl folyik, hiszen az Opel ehhez az Insigniához is kínálja felárért az AGR üléseket (ezt egy német, gerincbántalmakkal foglalkozó csoporttal fejlesztették), amelyeket akár memóriával, fűtéssel-szellőzéssel, sőt masszírozással is kérhetünk.

Hátul is tágas, de a fejteret kissé korlátozza a sportos tetővonal. E szempontból jobb a Sports Tourer

Forrás: Opel

Van természetesen érintőképernyős-navigációs központi kijelző, amelynek egész korrektül használható a menüje, és elérhető az Opel OnStar rendszer. Ez a már ismert wifihotspot és segélyszolgálat mellett az Insignia-tulajok számára kényelmi szolgáltatásokat is elérhetővé tesz, mint például a szállodafoglalás, illetve a parkolókeresés. A jobban felszerelt példányok Bose hifije egész tisztességesen szól mindehhez, és az alapverzió is elfogadható – mindkettőt sikerült kipróbálnunk.

A jól felszerelt változatokban részben digitális a műszerfal, szépen integrált érintőképernyő és önálló klímapanel van – az Insignia-cockpit hidat ver a klasszikus elrendezés és a digitális világ közt

Forrás: Opel

További vevőcsalogató, hogy az Insigniánál jelenik meg először az Opel Exclusive szolgáltatása. Ennek keretében további elegáns kerék- és kárpitverziók érhetőek el, a nagy durranás pedig az, hogy bármilyen színre lefényezik a kocsit, amit egyáltalán keverni lehet. Mindezt persze borsos felárért kínálja az Opel, ami ugyan továbbra sem akark prémiummárka lenni, de ezzel a kocsival nem titkolt szándék, hogy a BMW-, Audi- és Merci-vásárlók közül is átcsábítsanak néhányat.

Sosem volt ilyen jó Opel limuzint vezetni

Az igazi meglepetés azonban a volán mögött ért minket. Hogy a sajtótájékoztatón a vezetési élményről hozsannáztak, az teljesen megszokott – ez a kötelező kör sosem marad ki. Itt azonban valaki véletlenül komolyan is vette a szöveget, és tényleg korrektül vezethető kocsit adott az ilyesmire talán nem is számító Opel-vásárlók kezébe.

Tekintélyt sugároz, főleg, ha sztrádán hirtelen felbukkan a tükörben.18 colos kerékmérettel nagy kérdés, milyen rugózási komfortra futja rossz utakon

Forrás: Bolla György

Összehasonlító teszten derülhet majd ki az igazság, de érzésre simán tud annyit az Insignia, mint az ilyesmiben kategóriaetalonnak számító Mazda6 és Ford Mondeo. Persze az elektromos szervokormány itt is kissé érzéketlen, mint az összes versenytársban, de legalább jól áttételezett, a futómű pedig remek.

Az élükre vasalt német utakon a rugózásról ugyan nem derült ki sok, azt viszont megtudtuk, hogy még a sima fronthajtásos változatok is szépen dolgoznak kanyarokban, nem jönnek zavarba se autópályán, se hegyen. A kezelőszervek teljesen rendben vannak, a sofőr helyzete kellemesen sportos, ráadásul a részben digitális óracsoportban csak úgy hemzsegnek a műszerek – tank- és vízhőfok- mellé olajhőmérőt és voltmérőt is kapunk.

Az elődmodell kicsit több mint 940 000 példányban kelt el, ami nem hangzik rossznak, de annyira nem sok. Erről nem az Opel tehet, maga a kategória népszerűtlen ma már, hiszen a családok inkább egyterűt vagy crossovert vesznek felső-közepes szedán vagy kombi helyett

Forrás: Bolla György

Talán csak az zavaró, hogy hiába adott a kijelző végtelen lehetősége, még sincs választék konfigurálható műszer-összeállításból, mert állítólag még nem készült el a szoftver azon része. További negatívum, hogy az amúgy finoman kapcsoló és pontos váltó hosszú úton jár, de hát ennyi meghajlás csak kell az Opel-tradíciók felé.

Ezerötszáz köbcentiről indul

Három verziót vezettünk, először a legegyszerűbbet, az új, 1,5 literes turbós benzinest. 140 lóerős lesz ez a gép az alapverzióban, itt pedig a 165 lovas második lépcsőt próbálhattuk, ami a kocsi mozgatására elegendő, de azért a Turbo felirattól még nem lesz forró ferdehátú. Van 1,6-os dízel is (választható 110 és 136 lóerővel), illetve 2.0 Turbo D 170 pacival. Ezt szintén kipróbáltuk, és pont annyival érződött erősebbnek az 1.5 benzinesnél, amennyit a számok sejtetnek.

Jól megy az Insignia a kétliteres turbómotorral, V6-os helyett ez lett az OPC blokkja is – a hírek szerint 340 lóerővel

Forrás: Bolla György

Mindkettőre igaz, hogy normál felhasználáshoz megfelelően húznak, miközben komfortosak, még a német autópályán is csend honolt a kocsiban, pedig nyomtuk, ameddig csak engedte a forgalom. Mindegyik motorhoz hatfokozatú manuális váltó jár alapban, de hatfokozatú automata is kérhető (kivéve a két leggyengébb motort), és azt ígéri az Opel, hogy a valós életben kevesebbet fognak enni 3-10%-kal, mint az elődmotorok.

Keresztben menni, mint az Omegával

Harmadiknak jött a tűzijáték, azaz a jelenlegi csúcsmotor, a 260 lóerős 2.0 Turbo. Ezt ráadásul csak a vadonatúj nyolcfokozatú automatával és összkerékhajtással együtt lehet kérni, utóbbinak pedig része az okos, nyomatékvektoráló hátsó difi. Insigniában korábban ennél jóval erősebb gép is volt már (és az új OPC még nagyobbat üt majd), ez a motor és hajtáslánc azonban nagyon pozitív benyomást tett ránk.

A 2.0 Turbo ereje pont elég a komoly országúti előzésekhez, és német autópályás száguldáshoz is, 200 felett még simán, szenvedés nélkül gyorsít, az automata pedig kiváló partner ebben. Az Aisintól származó szerkezet van olyan jó, mint a többek között BMW-kben dolgozó ZF-féle 8-as, kézi kapcsolgatásra pedig szinte semmi szükség.

Az összkerekes Insigna képes néhány olyan mutatványra, amire eddig a fronthajtású cégautók világában esély sem volt

Forrás: Bolla György

Talán csak a huszáros, gumicsikorogtató elindulások lehetőségét vesztjük el azzal, hogy nem DSG-rendszerű. Cserébe, ha nem sietünk, akkor sokkal komfortosabb. Az igazi döbbenet azonban a meghajtás, amelyről a gyáriak azt állítják, hogy akár keresztben is autózhatunk – egy Insigniával!

Régóta várt mindenki a diétára

Hó vagy zárt pálya híján ezt most nem próbáltuk ki, de az érezhető volt, hogy a dinamikus vezetést remekül támogatja a rendszer, a hátsó ívkülső kerekekre bőven küld az erőből, és úgy fordítja be a kanyarokba a nagy Opelt, ahogy azt régen csak a jól megcsinált BMW modellek tudták.

Opel Insignia 2017

Forrás: Opel

Itt kell megjegyezni, hogy jelentősen (175, illetve 200 kg) lett könnyebb a két változat, mint az elődeik, aminek sok köze van ahhoz, hogy minden változat kellemes vezetési élményt tud, és a fogyasztásra is bizonyára jó hatással van a fogyókúra. Persze ez még mindig nem sportkocsi, de megemeljük a kalapunk: eddig nem gondoltuk volna, hogy egy Insignia ilyen élményautó is tud lenni.

Úgyis máshogy számolnak a flottások

Az élvezetnek persze ára van, és nem is csekély, hiszen a csúcshajtáslánc 10,81 millió forinttól indul listaáron (mínusz az 1,2 milliós bevezetési kedvezmény). A sima, mezei modellek azonban 6,4 milliótól elérhetőek az induló kampányban, és a gyári marketingesek tisztában vannak vele, hogy többségében flották számára fognak értékesíteni, tehát nem a listaár lesz a döntő.

Mátrix-LED fényszóró, head-up kijelző, masszázsülés, 360 fokos kamera, fejlett parkolóasszisztens, sávtartó rendszer és még sok más modern tétel szerepel az extrák között

Forrás: Bolla György

Ezért igyekeztek úgy beállítani az Insignia fenntartási költségeit, hogy a havi lízingdíj is alacsony lehessen. Az okosdifiről például elmondták, hogy élettartamra gondozásmentes, amiről a gyári mérnök azt is kikotyogta, talán akaratlanul, hogy nagyjából 240 000 kilométert jelent.

Hogy ez sok-e vagy kevés, arról majd bizonyára parázs vitát folytatnak a hozzáértők, ám arra biztosan elég lesz, hogy a fő célközönség, a flottás felhasználó számára megbízható, de közben kellemes kocsit adhasson az Opel. És mivel a kocsi sikere ezen múlik majd, szerintünk az Insignia második szériája akár nagyot is hasíthat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK