Túlélési tippek: ezt tegye, ha defektet kap az autója

2017.04.18. 14:58

Minden autós rémálma, amikor váratlanul egy nagy durranást hall, majd azonnal irányíthatatlanná válik a járműve. Ez a durrdefekt, az egyik legveszélyesebb helyzet, ami vezetés közben előfordulhat. Elmondjuk, hogyan lehet rá felkészülni.

Forrás: 123RF

Nyugat-Európában állítólag a defektek 80-90 százalékát szúrós tárgyak és szögek okozzák, nálunk azonban inkább az alattomos, éles peremű kátyúk teszik tönkre a gumikat, főként az oldalfaluknál. Szerencsére egy átlagos autóvezető életében tízévente, 150 ezer kilométerenként fordul elő defekt. Persze ha egy sofőr elhanyagolja a gumik karbantartását, az előírtnál alacsonyabb nyomással közlekedik, és nem ellenőrzi rendszeresen az abroncsok állapotát, akkor gyakrabban kerülhet ilyen helyzetbe.

Nem ér semmit a jó állapotú pótkerék a megfelelő kerékkulcs és emelő nélkül

Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A defekt nemcsak kellemetlen és drága mulatság, hanem veszélyes is, mert a sofőr elvesztheti az autó feletti irányítást, ami annál súlyosabb következményekkel járhat, minél nagyobb tempó mellett következik be. Egy ilyen váratlan szituáció akkor is nagy veszéllyel járhat, ha rutinos sofőr vezet egy biztonságos, modern, ESP-vel felszerelt autót.

Durrdefekt

Gyors nyomásvesztést nemcsak egy útburkolaton hagyott éles és nagy tárgy okozhat, hanem egy sérülés a gumi szerkezetében, egy, túl alacsony guminyomás mellett végrehajtott hirtelen manőver, vagy akár a gumi oldalfalának becsípődése is, amikor mély kátyúba hajtanak vele.

Ha kátyú okozta a defektet, kártérítést lehet igényelni

Forrás: MTI/Nándorfi Máté

Durrdefekt esetén az igazi gond az, hogy nem lehet rá felkészülni, a vezetőnek rögtönöznie kell. A defekt miatt az egyik kerék átmérője hirtelen lecsökken, az autó egyik sarka pár centivel alacsonyabb lesz. Mintha kiesne egy asztal lába, ettől az egész jármű instabillá válik, mert négy érintkezési pont helyett csak három marad. Ilyenkor minden hirtelen parancsot kerülni kell, amit a pedálokkal vagy a kormánnyal adunk, különösen, ha emelt szabadidő-autót vezetünk, mert azok még instabilabbá válnak a magasabb súlypontjuk miatt.

Lassú defekt

A lassú, órák vagy napok alatt leeresztő gumit produkáló defekt általában a rossz tömítésnek, a sérült szelepnek vagy a felni hibájának az eredménye. Ugyanígy fokozatosan ereszt le a gumi, ha a falát átszúrja, és a keletkezett lyukba beleszorul egy szög, csavar, vagy egyéb kisebb fémdarab. A lassú a szerencsésebb defektfajta, ezzel könnyebb dolga van a sofőrnek, ugyanis a jármű a sérült kerék irányába szép lassan, fokozatosan kezd el húzni.

Mi történik, ha menet közben kapunk defektet?

Mindkét defekttípusra igaz, hogy a leeresztett abroncs és a talaj közötti súrlódás megnő, ami miatt az adott kerék lassítani kezdi az autót. Mivel a fékező erő csak az egyik sarkon jelentkezik, könnyű megpördülni. Ilyenkor finom gázadással stabilizálni lehet a járművet, ellensúlyozni a defekt okozta lassulást, és közben gyorsan rá kell jönni, hogy melyik kerékkel is van a gond.

Ha az egyik első kerék kap defektet, akkor viszonylag nagy erővel fog arra húzni a kocsi, és a kormányzás nehezebbé válik. Ebben az esetben előre kell nézni, és mindkét kezet a kormányon tartva ellen kell tartani a defektes keréknek. Ha érzékelhető, hogy az autó újra megtapad a három keréken, akkor a vészfékezést kerülve, finom fékhasználattal, hirtelen kormánymozdulatok nélkül kell megállítani a kocsit. Még jobb, ha elengedő hely áll rendelkezésre, mert akkor a fékezés nélküli kigurulás is opció.

Összetört Ford Focus az M5-ös autópályán Kiskunfélegyháza határában 2014. április 19-én. Vélhetően defekt miatt csapódott a szalagkorlátnak, majd többször megpördült és az autópálya közepén állt meg

Forrás: MTI/Donka Ferenc

Nehezebb egyenesben tartani az autót, ha az egyik hátsó kerék durran ki, mert akkor a kocsi hátulja meg akarja előzni az elejét, amit csak gyors ellenkormányzással lehet megakadályozni. Ha egy hátsó gumi a defektes, még alacsonyabb sebességre lassuljunk le, mielőtt bármit teszünk, mert ilyenkor még a kormány legkisebb megmozdítása miatt is könnyű megpördülni.

Veszélyes az is, ha levált a futófelület, mert ilyenkor az autó húzza maga után a maradék gumit. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, hogy elhúzzuk a kormányt, és elfordulunk az autóval.

Mit lehet tenni a defekt megelőzése érdekében?

A gumik rossz kopásának és a defekteknek a leggyakoribb oka a túl alacsony levegőnyomás. Bár az előírt értékek az autó használati útmutatójában és a karosszérián lévő matricán (általában az ajtónál vagy a tanksapka fedelén) is megtalálhatóak, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az autóvezetők több mint fele az előírtnál alacsonyabb abroncsnyomással közlekedik. Igaz, hogy ettől valamivel finomabban rugózik az autó, de többet is fogyaszt, ráadásul a kormányozhatósága, stabilitása is romlik.

Általában kéthetente, de hosszú utak vagy változó terhelés előtt mindig érdemes ellenőrizni a nyomást. Fontos, hogy nem a gumi üzemi hőmérsékletének elérése után, hanem még hidegen kell ezt megtenni, és a pótkereket sem szabad kihagyni, mert bármikor szükség lehet rá. A pótkerékre is igaz, hogy a lapos gumival történő közlekedés gyengíti az abroncs szerkezetét, amitől helyrehozhatatlan károkat szenvedhet.

A defektjavító szettek mellett a kis sérülések egy pofonegyszerű módszerrel, az úgynevezett gumikukaccal is javíthatók, akár házilag is. A trükk külföldi nyaralás közben is jól jöhet

Ha biztosan jól van beállítva a futómű, akkor a futófelület rendellenes kopása a helytelen nyomás miatt következik be. Az erősen igénybe vett középső rész arra utal, hogy a jármű hosszabb ideig az előírtnál lényegesen magasabb nyomással közlekedett. Ha viszont a futófelület két szélén jelentkezik túl erős kopás, akkor kevesebb volt az abroncsban a nyomás, mint kellett volna.

Az is balesetet okozhat, ha az autó túlterhelt, mert a gumiabroncs ilyenkor a normálisnál nagyobb terhelést kap, és jobban felforrósodik a súrlódás miatt. Az autópályákon néha látható, szétrobbant teherautó-gumik a legtöbbször a túlterhelés miatt váltak le a felnijükről.

2014 novembere óta az Európai Unióban kötelező az abroncsnyomás-ellenőrző rendszer (Tire Pressure Monitoring System, TPMS) beépítése az új autókba

Forrás: General Motors

Szerencsére ritkák a durrdefektes balesetek, a megelőzés viszont így is fontos. Figyelni kell a kerekek nyomására, az abroncs korára, barázdáinak megfelelő mélységére, a túlterhelés elkerülésére, és arra, hogy ne legyen rajtuk oldalsó pukli, szálszakadás.

Defekt esetén a jármű megállítása után azonnal cseréljük le a sérült kereket, folytassuk utunkat pótkerékkel, akár teljes értékű, akár szükség (virsli)-pótkerék van az autónkban. Utóbbival csak a következő gumisig érdemes elmenni, 80 km/h-nál nem nagyobb tempóban.

Defekttűrő gumik

Az ilyen abroncsok a megerősített, önhordó oldalfalszerkezetnek köszönhetően levegő nélkül is képesek korlátozott sebességgel bizonyos távokat megtenni. Teljes nyomásvesztés esetén is megtartják a kocsi tömegét úgy, hogy nem következik be a gumiabroncs oldalfalának összepréselődése a keréktárcsa és az út között.

A BMW-csoport autóit gyárilag megerősített oldalfalú, defekttűrő, ún. run flat gumikkal szerelik

Forrás: BMW

Például az újabb BMW-k és Minik futóművét eleve ezekhez a gumikhoz tervezik, de bármilyen autóra nem ajánlatos felszerelni a defektmentes abroncsokat, mert a futóművük nem biztos, hogy bírná a fokozott terhelést, mivel a gumi merev oldalfala kevesebb energiát nyel el az úthibák ütéseiből. Ez az oka annak is, hogy ezek a gumik jobban ráznak a hagyományosaknál.

A Hankook Rácalmáson készülő defekttűrő gumiját Sealguard néven árulják

Fotó: Gulyás Péter

Léteznek nem megerősített oldalfalú defekttűrő gumik is, például a Hankook és a Bridgestone is gyárt ilyeneket Magyarországon. Ezekben egy gyantaszerűen ragacsos anyag van, amelyet felmelegítve, egyenletes rétegben visznek fel spirálalakban az abroncs belső oldalára. Ezek a csodagumik arra képesek, hogy a keletkező lyukakat azonnal betömíti a belső ragacsos rétegük, így akkor sem eresztenek le, ha vastag szög áll beléjük, amit aztán kihúznak belőlük. Gyakorlatilag bármennyi lyukat képes eltömíteni a belső ragacs.

Utólag is megvehetők a defektjavító készletek, de a pótkereket nem mindig helyettesítik

Forrás: Bujakigumi

Súly- és költségtakarékossági okból sajnos egyre több új autóból hiányzik a pótkerék, gyakran csak felárért lehet megvásárolni őket. Defektjavító készlettel helyettesítik az autógyártók, amivel mentesülhet a sofőr az útszéli kerékcsere alól, ám az így javított gumi nem tekinthető teljes értékűnek.

A speciális folyadékot a gumi belsejébe kell juttatni, utána előre-hátra kell mozgatni a kereket, és némi várakozás után fel lehet fújni a leeresztett abroncsot a mellékelt kompresszorral. Csak kisebb sérülésnél, lassú defektnél jelenthetnek segítséget ezek a javítószettek, de ha sérült a felni, nagy repedés keletkezett, vagy kiszakadt az abroncs, akkor pótkerék nélkül mozgásképtelenné válik az autó.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK