Elszabadult a pokol a ralipályákon - Riport a 74. Rajd Polskiról

A lengyel vb-futamon néztük meg, hogy mit tudnak az idei, minden korábbinál gyorsabb és látványosabb WRC-autók. Nem csalódtunk, bár lehet, hogy a Rajd Polskin most voltunk utoljára.

Tövig nyomják, főleg Jari-Matti Latvala Forrás: Toyota Gazoo Racing

A rali szakág hazai rajongói nincsenek úgy elkényeztetve, mint a Forma-1-es fanok, akiknek minden évben házhoz, azaz Mogyoródig jön a száguldó cirkusz. Igaz, hogy van magyar bajnokság, de ott „csak" az R5-ös, azaz másodosztályú autók jelentik a csúcsot,

aki csúcskategóriás WRC-autókat akar látni, annak muszáj egy vb-futamra kilátogatnia.

Miért éri meg számos megpróbáltatást vállalni, és sok tízezer forintot elkölteni arra, hogy valaki élőben, pár másodpercig lásson száguldó raliautókat? A világbajnokság nyolcadik versenyén, Lengyelországban kerestük a választ, ahova a Toyota vendégeként utazhattunk ki.

Miért pont Lengyelország?

Hazánkhoz a rali-világbajnokság versenyei közül a Lengyel Rali, hivatalos nevén a Rajd Polski fekszik a legközelebb, a verseny- és szervizközpont helyszíne, Mikolajki 12-13 órányi autózásra van Budapesttől. Kicsit messzebb van, a több autópálya miatt azonban hamarabb oda lehet érni az augusztusi Német Ralira, de

ez a sport murván az igazi,

ilyen borítás a két verseny közül csak a lengyelen van. Ráadásul a dimbes-dombos, zöld mezőkkel, hatalmas erdőségekkel és rengeteg kisebb-nagyobb tóval szabdalt táj önmagában is annyira szép, hogy megér egy túrát.

A rali azért is jó, mert a szervizparkban még egy négyszeres világbajnok is megközelíthető. Sébastien Ogier a rajongóival Forrás: Sébastien Ogier Facebook

Rendes gyorsaságiból (vagyis nem az arénás közönségszórakoztatásból) egy teljes napon nyolcat rendeztek, négy pályán mentek naponta kétszer, a csütörtökkel és a vasárnappal együtt összesen 23 mért szakasz volt.

A Mikolajki arénába minden este ellátogatott a mezőny Fotó: Gulyás Péter

Négynapos bérletet átszámítva már 11 ezer forinttól lehetett venni,

15 ezerért pedig olyan járt, amellyel már a minden este, a Mikolajki Arénában megrendezett páros pályás, nézőcsalogató szuperspeciálra is be lehetett menni. Persze akit csak az igazi pályák érdekelnek, jegyvásárlás nélkül is megúszhatta, mivel a legtöbb szakaszt könnyen meg lehetett közelíteni pár perces sétával a mezőn keresztül.

Ehhez képes a Forma-1 unalmas körözés

Hatalmas szerencse, hogy a Lengyel Rali nemcsak a hozzánk legközelebb eső verseny, hanem az egyik leglátványosabb is, mivel az itteni dobálós, trükkös pályák nagy részét padlógázon, 5-ös, 6-os fokozatban teljesítik a pilóták.

Nem ritka, hogy az átlagsebesség 130 km/h körül alakul,

murván, laza talajon. Azaz idén leginkább mély, cuppogós, és roppant csúszós sárban, a négynapos verseny több mint felében ugyanis esett az eső. Szerencsére a versenyzők ettől alig mentek lassabban, csak többet használták az ablaktörlőt, igaz, kanyarban nem volt rá szükség, mert a legtöbbször kilinccsel előre mentek.

Thierry Neuville, a későbbi győztes akcióban a Hyundaijal Forrás: Hyundai

Finnországban is hasonlóan nagy a tempó, de a pilóták szerint Lengyelországban még nagyobb a sebességérzet az autóban, mert

a pályák jóval keskenyebbek, és több fa van közvetlenül az út szélén.

Ebből következik, hogy egy hibáért nagy árat kell fizetni, amint azt a verseny utolsó napján, az első helyről kieső Ott Tänak is megtanulhatta.

Talán a rengeteg kilátogató észt szurkoló, vagy a túlzott győzelmi vágy miatt vasárnap már tényleg félelmet nem ismerve, magából mindent kiadva száguldott a fordos versenyző, még a sokat látott szakemberek sem hittek a szemüknek, olyan időket autózott, senki sem tudta tartani a tempóját.

Tänak autója ennyire összetört, ezzel bukta az első helyet Forrás: WRC

Reggel vissza is vette a vezetést, de ebben a stílusban bármikor benne van egy hiba lehetősége, ami nem is kerülte el az első győzelmét pont a legutóbbi, portugál futamon megszerző Tänakot: a száradóban lévő Paprotki gyorsasági egyetlen, még saras jobbkanyarjában alaposan lezúzta a Ford Fiesta WRC-t, amikor megcsúszott, és fának ütközött az orrával.

Miért vonz ennyi embert a rali?

Az egyik legnagyobb vonzerő kétségkívül az, hogy akár ingyen, pár méterről lehet megnézni a világ legjobb versenyzőit olyan autókban, amelyeknél semmilyen jármű nem képes laza burkolaton gyorsabban eljutni A-ból B-be.

A látvány a 80-as években betiltott B csoportos autókét idézi,

csak az a különbség, hogy az aerodinamika, a futóművek és a hajtásrendszerek fejlődése miatt a tempó itt még nagyobb, a 150-200 lóerős erőhátrány ellenére is.

Nagyot nőtt a leszorítóerő idénre, ami a kanyartempón is érződik Forrás: Toyota Gazoo Racing

Aki nincs annyira képben a ralizással, annak nem árt tudni, hogy idén a szakágban legalább olyan drasztikus szabályváltozásokat vezetett be az FIA, mint a Forma-1-ben, sőt talán még jelentősebbeket, mert a motorokhoz is hozzá lehetett nyúlni, vagyis a turbószűkítő átmérőjét növelni. A részleteket a keretesben olvashatják, a lényeg, hogy

az idei autók sokkal gyorsabbak lettek a tavalyiaknál,

kilométerenként akár több másodperccel is.

Ezért hívják az új B csoportnak a 2017-es gépeket

Minden szabálymódosítás azt a célt szolgálta, hogy gyorsabbak legyenek a kocsik, hiszen 55 mm-rel szélesebbek, 25 kilóval könnyebbek, és 80 lóerővel erősebbek a tavalyiaknál. A legnagyobb változás a kocsik leszorítóerejét érintette, ami jelentősen nőtt a tavalyi szinthez képest a nagyobb első szplitternek, hátsó szárnynak, hátsó diffúzornak és szélesebb küszöböknek köszönhetően. Továbbra is 1,6 literes, négyhengeres, turbós benzinmotorok hajtják a kocsikat, de a turbószűkítő 33-ról 36 mm-re történő kiszélesítésével olcsón és egyszerűen növelhették meg a teljesítményt 300-ról 380 lóerőre, a nyomaték maradt kb. 450 Nm. A rendkívül gyors és agresszív kinézetű idei autók a versenyzőket és a rajongókat is a 80-as évek betiltott, de máig sokat emlegetett B csoportos szörnyeire emlékeztetik, nem is alaptalanul.

A szabályváltozások hatása már a Mikolajki Arénában is megmutatkozott. A 2017-es WRC-autók után ugyanis három, előző specifikációjú WRC (egy Mini és két Citroën DS3) is ment a pályán, de olyan lassúnak tűntek, mintha be lett volna húzva a kézifékjük, pedig több mint 300 lóerő elvileg bennük is megvolt, és a versenyzőik sem voltak falábúak.

A Citroënnek idén nem megy annyira. Lefebvre azért egy ötödik helyet elcsípett az elkapott fadarab dacára. Élete legjobb eredményét érte el Forrás: WRC

Egy mai WRC-hez képest a modern tereprali-versenyautók is esetlen, nehéz és lomha járműveknek tűnnek, ami úgy derült ki, hogy az egyik versenyen kívüli előfutó autó a lengyel sztárpilóta, Krzystof Holowcyc Dakar-ralikat megjárt Minije volt. A másik előfutó, a szintén Holowcyc garázsából előhozott 1999-es, kétajtós Subaru Impreza WRC viszont azt bizonyította be, hogy egy kétliteres, turbós bokszer durrogó kipufogóval még 18 évesen is jobban szól, mint a mai autók izgága 1,6-osa, de a különbség egyáltalán nem vészes.

Sodrós, de kiadja a kanyar

Hiába lettek erősebbek az autók, elsősorban nem az egyenesekben, hanem a kanyarokban mennek gyorsabban a tavalyiaknál a hatalmas szárnyak, szplitterek, és egyéb aeroalkatrészek miatt, amelyek a talajhoz préselik őket. Jari-Matti Latvala, a Toyota első számú pilótája szerint

az új aerocsomag hatása már 60 km/h fölött is tisztán érezhető,

ennél lassabban pedig szinte soha nem mennek a pilóták, talán csak a szűk hajtűkanyarokban. A jelentős leszorítóerőnek köszönhetően kevésbé csúszkálnak az autók a kanyarokban, de nem kell félni, azért így is éppen elégszer fordulnak látványosan, farolva, akár ugratás közben is.

Élőben látni ezeket a pilótákat és gépeket hatalmas élmény. Először csak a hangot hallja az ember, aztán a távolban megpillantja a csattogó, hörgő, valószerűtlenül gyorsan közeledő autót, ami akkor sem nagyon lassít, ha egy ugratón, vagy egy enyhébb kanyaron kell átmennie. Elhaladás közben egy WRC

a pálya 30 méteres körzetében szórja szét a köveket,

sárdarabokat, közel menni már csak ezért sem érdemes.

Itt a pénz nem számít

A helyszínen nézve látszik igazán a pilóták vezetési stílusán, hogy nem kell azon gondolkodniuk, hogy a csapatuk költségvetése elbír-e még egy-két pótalkatrészt, bátran nyomhatják a gázt és vághatják le a kanyarokat a szerelőikben bízva. Igaz, emiatt a nap végi szuperspeciálokon úgy néztek ki az autók, mintha onnan nem a szervizparkba, hanem egyenesen a roncstelepre tartanának.

Szárnyaszegett lett Tänak Fordja szombaton, ami vezetéstechnikailag is nagy kihívást jelentett az észtnek, mivel eltűnt a hátsó leszorítóerő, és az ugratók után a Fiesta WRC mindig orra esett Fotó: Gulyás Péter

Az óriás CD-tartónak csúfolt hátsó szárnyak, diffúzorok, lökhárítók, és komplett karosszériaelemek szinte minden WRC-ről hiányoztak, de a versenyzők így is centikre fordultak a szénabáláktól és a szalagkorláttól, hogy kiszolgálják a többezres közönséget.

A páros pályás verseny is beleszámít az értékelésbe, de az igazi különbségek nem itt keletkeznek Forrás: Hyundai

Minden nap végén

45 perc áll rendelkezésre egy-egy autó rendbetételére,

ilyenkor 10-15 szerelő rohanja meg a kocsit, akiket nem kell instruálni, anélkül is pontosan tudják a dolgukat. A motoron és a vázszerkezeten kívül szinte mindent kicserélnek ennyi idő alatt, hogy aztán makulátlanul tiszta, újnak kinéző versenyautók hagyhassák el a szervizállásokat a lezárt parc fermé felé tartva.

Ez nem a sarki autószerviz: 45 perc alatt szinte mindent kicserélnek Fotó: Gulyás Péter

Péntek este a Toyota elkerített motorhome-jában kaptunk vacsorát, ahonnét közelről figyelhettük meg a csapat profizmusát, pedig a márka 17 évig volt távol a világbajnokságtól, és teljesen új alakulattal tértek vissza idén. Bár olyan közel nem voltunk, hogy halljuk, miről beszélnek, így is élmény volt nézni, ahogy a szomszéd asztalnál Tommi Mäkinen, a négyszeres világbajnok csapatfőnök erőteljes gesztikulálással tárgyalja ki Latvalával a nap történéseit.

A Hyundai csapatnál rend van Fotó: Gulyás Péter

Vélhetően vezetéstechnikai kérdéseket is érintettek, a testtartásuk ugyanis erről árulkodott. A finn pilóta egyébként elég közvetlen és szerény, de még este is az látszott rajta, hogy csak a munkájára koncentrál, talán azért, mert idén végre elérhető közelségbe került számára a vb-cím.

Szoros verseny, szoros vb

A lehető legizgalmasabb forgatókönyv szerint zajlott a Lengyel Rali, még vasárnap is többen voltak esélyesek a győzelemre, összesen 11-szer (!) cserélődött az élen álló pilóta az abszolút értékelésben. Az utolsó nap feléig senki sem tudott 4,5 másodpercnél nagyobb előnyt kiautózni, ami a több mint 300 kilométeres össztávot figyelembe véve nem kis teljesítmény.

A vasúti átkelőnél sem lassítanak Forrás: M-Sport

Beigazolódott a papírforma a verseny első két napján, a vb-pontverseny első négy helyezettje állt az első négy helyen a versenyben is. Aztán a négyszeres világbajnok, eddig az idén is a legtöbb pontot gyűjtő Sébastien Ogier kissé visszavett a tempóból, és több kisebb hibát is elkövetett, ami miatt fokozatosan leszakadt a hihetetlen tempót diktáló Thierry Neuville-Tänak-Latvala triótól.

A Lengyel Ralin 14 darab friss fejlesztésű WRC indult, ami alighanem rekord a sportág történetében Forrás: Toyota Gazoo Racing

Szombat délután aztán az utóbbi is kiszállt a versenyből, az idény során eddig megbízhatóan működő Toyotában ugyanis tönkrement a kuplung a 16. gyorsaságin. Persze a brutális külsejű Yarist még megjavították vasárnapra, amit azzal hálát meg a finn pilóta, hogy a legutolsó, az interneten élőben közvetített Power Stage-et megnyerte, így 5 bónuszponthoz jutott.

A verseny abszolút győztese Tänak hibájának is köszönhetően a belga Neuville lett,

aki hibátlanul vezette egész hétvégén a kék Hyundai i20 WRC-t.

Lehet, hogy nem lesz több Lengyel Rali

Hiába a remek autók, pályák és versenyzők, nem lehet elmenni a Lengyel Rali hiányosságai mellett sem. Az összesen

100 ezresre becsült nézősereggel

nem bírtak a rendezők, az egyik szombati gyorsaságit például törölni kellett amiatt, mert a nézők nem engedelmeskedtek a sportbírók utasításainak, és veszélyes helyekre álltak, a kifeszített szalagok mögé.

Életkép a pálya mellől: a rendszám nélküli Kispolszkival három megtermett lengyel jött a mezőn át. Hátul a hihetetlen kunsztokat bemutató kamerás helikopter Fotó: Gulyás Péter

Magam is láttam, ahogy egy sárga mellényes fiatal lány próbálta a pályától messzebbre küldeni a sörtől fűtött, benzingőzre éhes szurkolókat, akik csak legyintettek rá, és 1-2 méterre közelítették meg a pályát, ahol versenytempóban húztak el percenként az autók. Szintén a szemtanúja voltam, amikor a két WRC-autó közti szünetben

egy tehén indult meg a pálya felé,

szerencsére az utolsó pillanatban meggondolta magát, és megállt, de utána is pár méterről követte az eseményeket, egy gyors balkanyar külső oldalán.

Az egyik tehén majdnem felsétált a pályára, ami életveszélyes szituációt eredményezett volna. A háttérben a hosszú ugratásairól elhíresült Mads Ostberg száguld a privát Forddal Fotó: Gulyás Péter

Arról is hírt kaptunk, hogy a nézők néha a saját autójukkal közlekedtek a gyorsaságin, a legveszélyesebb szituáció azonban az volt, amikor

egy tűzoltóautó menetiránnyal szemben hajtott fel a pályára,

és csak azért nem ütközött frontálisan a vele szemben, nagy tempóban érkező versenyautóval, mert a pálya egy szélesebb részén találkoztak, ahol elfértek egymás mellett.

Aki igazán szereti az autósportot, annak legalább egyszer látnia kell egy rali-vb-futamot élőben, de azért jobb, ha nem ilyen közelről Forrás: Toyota Gazoo Racing

Kár ezekért az incidensekért, mert ezt leszámítva remek versenyt rendeztek a lengyelek, de lehet, hogy utoljára. Az FIA ugyanis már két éve is sárga lapot adott a szervezőknek a hiányosságok és a kezelhetetlen nézősereg miatt, az idei eseményeknek ezért könnyen az lehet a következménye, hogy a jövő évi versenynaptárból ki fog kerülni a Rajd Polski.