Mindenki Zsigulinak nézi, pedig vérbeli olasz - Fiat 124 (1968)

Nem az volt a legnagyobb érdeme, hogy róla mintázták a Zsigulit, mivel a Fiat egyik legsikeresebb modellje volt, népes, nem csak szovjet rokonsággal.

A korai kivitelt az orra is elárulja: 1970 után sűrűbb rácsozatú lett a hűtőmaszk és nagyobbak a lökhárítóbabák Forrás: Retro Mobil

1966-ban már el is érkezett a nem sokkal korábban, 1961-ben bevezetett 1300/1500 páros nyugdíjazásának ideje a Fiatnál,

az utód 124-es, alapjaiban új szerkezettel érkezett.

Tervezését nem az 500-ason kívül is sok sikeres Fiatot jegyző (és a cég főkonstruktőreként 1946-tól egészen 1970-ig tevékenykedő) mérnökzseni, Dante Giacosa, hanem Oscar Montabone vezette.

Erre a 2420 mm-es tengelytávú padlólemezre a Touring kétajtós kabriót is épített, egyetlen példányt - ma is megvan Forrás: Retro Mobil

Az akkoriban ultramodernnek számító szögletes karosszéria alatt Adolfo Messori friss, tekercsrugós, hátul merevhidas futóműve dolgozott. Nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot, hogy minden kereket tárcsafék lassított.

Az ajtókárpitok újak, 1970-ig nem voltak szellőzők a C-oszlopokon Forrás: Retro Mobil

A motor is új volt,

a 60 lóerős 1,2 literes OHV-vezérlésű gépet a cég ügyeletes motorkonstruktőre Aurelio Lampredi rajzolta. A bemutató igazán látványosra sikeredett, a 124-est az 1966-os Genfi Autószalonon ejtőernyővel dobták le a pavilonok mellé.

Év Autójának is megválasztották

1967-ben elnyerte a címet, pedig nyomórudas vezérlést, és önhordó karosszériát is látott már addig az autóipar. A 124-es mégis magas pontszámmal verte a konkurenciát: 144 pontot gyűjtött, míg a második helyezett BMW 1600 csak 69-et.

Ismerős a műszerfal, de ez Veglia gyártmányú és a cirill betűs feliratok is hiányoznak róla. Nincs vízhőmérő, csak visszajelző lámpa Forrás: Retro Mobil

A szedánnal egy időben megjelent a kombi (Familiare) is, a Pininfarina rajzolta kétüléses Sport Spider kabriót pedig ugyancsak Lampredi-féle, de DOHC-vezérlésű 1,4-es vitte, ugyanaz, ami a Boano-karosszériás Sport Coupét is.

A 124-est 1973-1974-ben az Egyesült Államokba is exportálták 1,6-os vagy 1,8-as motorral és háromfokozatú automataváltóval is lehetett kapni Forrás: Retro Mobil

1968-ban jött a Special csicsásabb, dupla lámpás orral és átdolgozott futóművel, 1,4–es, OHV motorral, kéttorkú Weber vagy Solex karburátorral és 70 lóerővel.

1970-től több apró módosítással és 75 lóerővel folytatták a gyártását egészen 1974-ig,

fontos biztonsági újítása volt a kétkörös, rásegítős fékrendszer.

Fiat 124 Sport Spidert egészen 1980-ig gyártották, az új változata tavaly jelent meg Mazda MX-5 alapokon Forrás: Fiat

A 124-esből Fiat emblémával

több, mint 1,5 milliót adtak el,

de ennél sokkal több készült a licencváltozatokból. A Ladát nálunk mindenki ismeri, de készült 124-es a spanyoloknál (Seat), Törökországban (Tofas), Bulgáriában (Pirin-Fiat), Indiában (Premier Motors) és Dél-Koreában is (Fiat-Kia 124).

A Balkánról hozták haza

Tesztautónk tulajdonosa fehér Zsigájának elődjét kereste és elég szokatlan módon Boszniában találta meg, nagyon lepusztult, de üzemképes állapotban. Saját lábán indult hazafelé, de 100 km után feladta a motor, így Magyarországra már tréleren érkezett.

Szinte elvész a mélyben a Lampredi tervezte OHV motor. A Ladákat már a kezdetektől más, OHC gépek vitték Forrás: Retro Mobil

Teljes motorgenerál következett, vezérlés- és főtengelycserével és a fékrendszer komplett felújítását sem lehetett elkerülni. A golyópályás helyett új, az 1970 utáni kiadásokra jellemző csigás kormányművet szereltek bele, és a kasztnin is rengeteg elemet kellett cserélni.

Könnyen járnak a pedálok Forrás: Retro Mobil

Az alkatrészek többsége Olaszországból érkezett. Lassan haladtak a munkálatok, 1,5 évig tartott, míg minden elkészült.

Finomabb műszer, mint az orosz klónja

Bár kinézetre ikerpár a Lada (Zsiguli) és a 124-es, de a viselkedésük, kifinomultságuk alapvetően más. A Fiat virgoncabb, élettelibb jelenség, miközben

sokkal csendesebb és érezhetően jobban is gyorsul.

Tekercsrugós hátsó futóműve finomabb, és nem csak jobban egyengeti az utat, kanyarokban is stabilabb a Ladákénál.

A Ladával ellentétben itt hátul is tekercsrugók és 227 mm átmérőjű tárcsafékek dolgoznak, a rugózás kimondottan kényelmes Forrás: Retro Mobil

Vajpuhán jár a pontos váltókar, és olyan rövid utakon, mint egy sportkocsiban, miközben a kormányának sincs akkora holtjátéka, mint általában a Ladákban, ráadásul jóval könnyebb tekergetni.

420 l-es a csomagtér, a burkolata nem gyári Forrás: Retro Mobil

Bár a részletek általában finomabbak, az egykörös, négytárcsás fék csak hajszálnyival hatékonyabb, mint a hátul dobos szovjet. Tulajdonosa szerint a 124-es

ma is megfutja a 140 km/h-t,

és szépen tartja a 120-at, mi azt tapasztaltuk, hogy 100-ig nem csak csendesebb, de sokkal rugalmasabb is, mint az átlagos Lada.

A 124-es igazi világmodell volt, Ladaként még a 2000-es években is futott. A Fiatnál 131-es váltotta le, 1974-ben Forrás: Retro Mobil

Az utca embere a 124-est meglátva egy szép Ladához jön oda a parkolóban, többen kicsit furcsállják is, hogy nem áll olyan magasan a hátulja, ahogy emlékeznek rá. Aztán elcsodálkoznak, amikor meglátják a Fiat jelvényt az orrán...

Műszaki adatok

Motor: soros négyhengeres, OHV-vezérlésű, hengerenkénti kétszelepes benzinmotor, elöl hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 1197 cm3. Furat x löket: 73,0 x 71,5 mm. Kompresszió: 8,8:1. Teljesítmény: 60 LE, 5600/perc fordulaton. Nyomaték: 87 Nm, 3400/perc fordulaton.
Erőátvitel: négyfokozatú, teljesen szinkronizált kézi váltó, hátsókerék-hajtás.
Felfüggesztés: elöl kettős keresztlengőkaros, tekercsrugókkal, hátul merevtengely, Panhard-rúddal, tekercsrugókkal. Elöl-hátul tárcsafékek, egykörös fékrendszer.
Felépítmény: négyajtós ötüléses önhordó acélkarosszéria. Hosszúság x szélesség x magasság: 4030 x 1625 x 1420 mm. Tengelytáv: 2420 mm. Saját tömeg: 855 kg. Tank: 39 l.
Menetteljesítmények: Végsebesség: 140 km/h. Gyorsulás (0-100 km/h): 15,8 s. Fogyasztás (vegyes): 9,1 l/100 km.

Forrás: Retro Mobil