Így lett Honecker bosszújából a KGST legendás autója

2017.11.07. 06:28

Kicsi, kéthengeres és megfizethető: míg Európa nyugati felén a Citroen Kacsa és a Fiat 500 követte a receptet, addig a szocialista országok többségében a Trabant volt az autózás kiindulópontja. Persze itt még ehhez sem volt olyan egyszerű hozzájutni, és a modellváltást sem kapkodhatták el az NDK-s mérnökök, de 1957. november 7-én mérföldkövet jelentett a mobilitásban, amikor megkezdődött a gyártása. Bemutatjuk a magyar szempontból különösen fontos kétütemű kisautó történetét.

A szinte változatlan formában átvészelt hetvenes-nyolcvanas években, majd a rendszerváltás nyugati autókkal mámorító hajnalán örökös gúnyolódás és lesajnálás tárgya volt az egykor családok szeme fényeként kezelt Trabant. Egyre inkább a kispénzűek (köztük nagy számban friss jogsis diákok és nyugdíjasok) mobilitását szolgálta, és hirtelen mind többen kezdték kifogásolni a biztonságát.

A család büszkesége két betű, négy számos rendszámmal - ezt a sorozatot 1958-ban, a Trabant valódi sorozatgyártásának évében vezették be Magyarországon. Még több Fortepan-kép galériájához kattintson erre a fotóra!

Forrás: Fortepan

Joggal, hiszen a motortérben volt a tank, hiányoztak a fejtámlák, és a duroplasztkarosszéria védelme sem volt az igazi, mentségére szóljon ugyanakkor, hogy a jávorszarvas-tesztet teljesítette,  míg a Mercedes A-osztály és több más típus felborult. Komfortját felesleges is taglalni, de valójában nem ezért, hanem a benzin-olaj keverékkel működő motor kipufogógázai miatt vált szalonképtelenné.

Párásodó hátsó ablak és gyenge fűtés nehezítette a téli használatot, de a könnyű és fronthajtású kisautó a többinél nehezebben esett a hó fogságába. A rendőrnek kijutott a kipufogógázokból

Forrás: Fortepan

Régóta nincs már fillérekért, megy fel az ára

A kékes füst (és a szigorodó jogi előírások) miatt halt ki végül kortársainál hamarabb az utakról, aztán a benzinkutakról is eltűnt a keverék üzemanyag, azóta marad a saját kezű benzin-olaj koktélkészítés. Aztán ahogy megtizedelődött az állomány, és a Trabant veteránkorba lépett, eljött a rehabilitáció ideje. Ma már egy bájos veterán, amit nemcsak a formája, hanem a technikája is különlegessé tesz, és nagyon sokakat köt hozzá emlék: "ilyen volt nagyapámnak", "ezen tanultam vezetni" satöbbi.

Hallatlanul népszerű volt az Universal: ebben a méretben alig volt kombi, és a 601-es (immár nem oldalra, hanem felfelé nyíló csomagtérajtóval) rengeteg holmit elnyelt

Forrás: Fortepan

Míg a rendszerváltás után fillérekért utánunk dobtak egy NDK-s kisautót, ma a Hasznaltauto.hu oldalon 250 ezer forinttól indulnak a normális állapotú, műszaki vizsgás példányok.  Mármint a 601-esekből, amelyek évtizedeken keresztül meghatározták az utcaképet. Hiába készült belőlük jóval kevesebb, a könnyebben fenntartható négyüteműekből (1.1) több jár az utakon, és olcsóbbak is.

Szimulátor a berlini Trabant-múzeumban. Az ergonómia (főleg a pedálok helyzete, ülés kialakítása) messze nem volt tökéletes, de a kormányváltó precíz, és feszes futóművén meglepően ügyesen kanyarodik a Trabi. Nem véletlenül kedvelik szlalomversenyeken

Forrás: Origo

A gömbölyű 500-as (P50) és 600-as széria, amely idén ünnepli jubileumát, szépen megőrzött eredeti vagy restaurált állapotban már milliós érték, és ma már alkatrészeket sem lehet csak úgy levenni hozzájuk az autós boltok polcairól: beszerzésre maradnak a márkaklubok, a börzék és az online hirdetőoldalak, fórumok. Egykori fő exportpiacán bizony a Trabant is kultikussá érett, nálunk is sokan rákaptak hobbiautóként, sőt már kalandtúrákat is szerveznek velük - főleg külföldi - turistáknak.

Ami nem fér be a kocsi méretéhez képest amúgy tágas csomagtérbe, az megy a tetőcsomagtartóra. Az NDK-ban gyakran akasztottak utánfutót, sőt mini lakókocsit is a 26 lóerős kisautóra

Forrás: Fortepan

Végre saját autó a buszozás helyett!

Amikor az AWZ P50 Trabant nullszériájának gyártásáról megemlékezünk, le kell szögeznünk, hogy a bemutatásakor egyáltalán nem számított korszerűtlennek,  sőt: önhordó karosszériája, fronthajtása, független felfüggesztése és helykínálata nyugati mércével is előremutató volt. Akkoriban a kétütemű motor sem számított még az ördög művének, a duroplasztborítás pedig értelmes válasz volt az NDK-t sújtó nyersanyaghiányra, és tömegcsökkentésével végső soron innovatív megoldásnak számított.

Olajcsere? Hűtővíz? Ilyenekkel nem kellett törődni, mégis gyakran kellett kinyitni a motorháztetőt. Itt lakott ugyanis a tank, az ejtőtartály-elvvel megspórolták az AC-pumpát is. Innen, egy pálcával lehetett a szintet ellenőrizni, vagy ha rángatott a Trabi, át kellett fordítani az utastérben a benzincsapot "tartalék" állásba

Forrás: Fortepan

Rugózási- és zajkomfortja persze már hatvan évvel ezelőtt sem számított fényesnek, de minden relatív: akkoriban nem az volt a kérdés, hogy Fiat 600-as vagy Mini Morris helyett kinek tetszik meg, hanem az, hogy a kemény diktatúra autómentes évei után egyáltalán kinek van módja négykerekűbe ülni. A Trabant történelmi vívmánya elsősorban az volt, hogy hosszas várakozási idők (az NDK-ban akár 10-15 év) után a tulajoknak átadva mobilizálta Kelet-Európát, olyanoknak megadva az önálló helyváltoztatás szabadságát, akik azelőtt busszal és vonattal, vagy legjobb esetben motorral jártak.

A Trabant, amit mindenki nagyon várt, ha bajba jutott: sárga angyal. Ilyennel járták a Magyar Autóklub szerelői az országot, a nyolcvanas évektől, a selejtezések után már a szögletes lökhárítós 601 S kombi alkotta a flottát

Forrás: Fortepan

Elsodorta a változás szele

Évtizedeken keresztül "belépőautóként" pöfögött a szögesdróttal kettévágott Európa keleti felén, és a trabantozáshoz is sokáig hozzátartoztak a hétvégi mosások, a tetőcsomagtartós kempingezések és más rituálék - bütykölésekkel tarkítva, amiket nem lehetett megúszni, viszont egyszerű szerkezetek voltak. Aztán eljött 1989, a Berlini fal leomlásának éve,   amikor a Trabant világhírű lett a világon: az elmaradott szocializmus, de egyúttal az ott élő emberek szabadságvágyának szimbólumaként.

Rosszul jött ki a lépés, összetört a duroplastkarosszéria, de szerencsére kicsi volt a tempó. Esőben azért tartogatott meglepetéseket a kockakő és a diagonál gumi (téli még nem volt!) kombinációja

Forrás: Fortepan

Ilyen autóikon nemigen akadt más a Keleti blokkban, nem véletlen, hogy több nyugati országban (például az Egyedült Államokban és Nagy-Britanniában) is jó néhány példány felbukkant gyűjtőknél - méghozzá gyakran az egykori legnagyobb exportpiacról, Magyarországról kivándorolva. De hogyan indult a kéthengeres kisautó története, miként jutott el a púpos karosszériától a négyütemű Volkswagen-motorig? Cikkünk második részéből, az MTI remek típusismertetőjéből megtudja. Kérjük lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő