Cafe racer stílus, aldis áron - Suzuki SV650X

2018.05.21. 19:22

Sosem kedveltem a kevert stílusokat, semmiben. Adj a Metallicához egy kis popzenét, és megszületik a nu metal. Keverd a klasszikus vonaltechnikát Van Gogh szín és formavilágával, és létrejön a modern expresszionizmus. Egy dologra azonban tagadhatatlanul alkalmas a stílusok mixelése: legyen bármi is a terméked, sokkal szélesebb körben tudsz vele megszólítani embereket. A Suzuki SV650X pedig tagadhatatlanul a „kicsit ebből, kicsit abból" irányzat jegyében született, és mindezt diszkontáron adja.

Aki az elmúlt öt évet nem egy zacskóban töltötte, és esetleg motorozik is, annak két dolog valószínűleg feltűnt. Egyre kevesebb a fiatal motoros, és egyre több a klasszikus, retró irányzatot előtérbe helyező tulajdonos. Őket csilli-villi extrákkal, állítható szélvédővel, elektronikus futóműállítással, full LED-es lámpákkal, kanyar ABS-szel megszólítani lehetetlen. Sokkal jobban gerjednek egy pofás fejidomra, egy ósdi hangulatú ülésre, valamint a semmivel sem pótolható tiszta és szűretlen szabadságérzésére.

Egy csipetnyi múlt kifejezetten jó áron. Az SV650X a fiataloknak sincs elérhetetlen távolságban. Galériához kattintson a gépre!Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha valakinek nem lenne meg a hangulat, amiről beszélek, elég, ha megnézi a Blitz Motorcycle valamelyik őrületes videóját, vagy meghallgatja, mit gondol a motorozás valódi lényegéről Kimura Sinja, minden idők valószínűleg legjobb japán motorépítő mestere.

Késésben volt a nosztalgiajárat

A retró stílus tehát virágkorát éli, és ezt a Suzukinál is felismerték – igaz, a többiekhez képest elég későn ébredtek rá, hogy ebből akár pénzt is lehet csinálni. A Suzuki SV sorozatát talán senkinek nem kell bemutatni, annyira ismert a nemzetközi vagy akár a hazai motoros szcénában, mint a naked kategória legendás tagja, a Honda Hornet (CB sorozat), vagy a kalandtúra szegmens koronázatlan királya, a BMW 1200GS.

Oldalról kicsit személyiségzavaros, nem tudja eldönteni, hogy cafe racer vagy naked akar lenniFotó: Szabó Gábor - Origo

Az idén már 19. évébe lépő SV-sorozat mindig is a Suzuki húzómodelljének számított, viszonylag olcsón kaphatunk magunknak hosszú távú megbízhatóságot és kiforrott technikát egy SV megvásárlásával. Éppen ezért értehetetlen számomra, miért várt ennyit a márka az SV retró változatával, hiszen a koncepció alapjait már három éve bemutatták – ez volt az SV650 Rally –, de a kiváló nemzetközi fogadtatás ellenére sem történt semmi bő két évig.

Értem én a gazdasági indokokat, de ez az egyenműszerfal totális tévedés ezen a motoron. Ha másban nem, legalább grafikában hozzányúlhattak volna a korhűség érdekébenFotó: Szabó Gábor - Origo

Közben pedig a piacot learatta a BMW, a Honda és a Yamaha. Erre egy ügyes PR-os persze azonnal rávágná, hogy sok idő kellett a fejlesztéshez, hiszen ez egy vadonatúj kategória a Suzuki palettáján – csakhogy ez az érvelés nem lenne teljesen igaz.

Zseniális váltó és 75 lóerő

Az SV650X ugyanis pontosan annyira alibi cafe racer, mint a BMW R nineT, viszont sokkal kevésbé kimunkált, mint a bajorok gépe - igaz, nem is olyan drága. Ezzel meg is érkeztünk a 650X legerősebb fegyveréhez: az árhoz. Egyedi retró stílust ugyanis jelenleg senki nem ad olyan olcsón, mint a Suzuki. De lássuk részletesen is, mit kapunk 2,3 millió forintért! Először is az X ugyanazt a jól ismert blokkot kapta, mint az alapmodell: 645 köbcenti, V2-es elrendezés, barátságos 75 lóerős teljesítmény és 64 Nm-nyi nyomaték.

Az átalakítások szinte csak a külső megjelenést érintették, motorikus és mechanikai téren maradtak a jól bevált receptnélFotó: Szabó Gábor - Origo

Amiben pluszt nyújt az X, az a teleszkópvilla előfeszítésének állíthatósága, illetve a némileg nagyobb tank (13,8 liter helyett 14,5 liter). De amit már az első pillanattól imádtam benne, az a váltó. Hatsebességes, és olyan finoman dolgozik, mint az álom, ennyi pénzért jobb, szerintem jelenleg nincs is a kategóriában.

Nem az én termetemhez méretezték, de 170 centiig hibátlanFotó: Szabó Gábor - Origo

Finoman, de magabiztosan veszi a fokozatokat, és bár nincs benne gyorsváltó, mégis olyan tökéletesen használható kuplung nélkül, mintha gyorsváltó funkciót is kapott volna. Őrületes, mennyire jól működik. Kuplungot csak elindulásnál használtam, egyébként csak pakolgattam fel-le.

Ígéretes kezdet, szomorú befejezés

A motor formavilága a „végére elfogyott a lendület" szellemében készült. A fejidom minimalista stílusú, de éppen ettől telitalálat, sokkal jobban preferálom az ilyen megoldásokat, mint azokat, amelyek úgy akarnak a hetvenes évek cafe stílusában motort építeni, hogy azért a formavilág megfeleljen az Y generáció ízlésének is.

A Suzuki motorrészlegét is utolérte az autóipari formatervező szakon már régóta tapasztalható fertőzőbetegség; a hátsó részre elfogyott a lendületFotó: Szabó Gábor - Origo

Az olyan próbálkozások egy szolid mosolynál nem is érdemelnek többet, viszont az 650X eleje rendben van, még oldalnézetből is vállalható, a hátsó rész ellenben teljes tévedés.

Szép a kipufogó, de kicsivel több hangot el tudnánk viselni. A gyári átlagfogyasztás 3,8 l/100 kmFotó: Szabó Gábor - Origo

A dupla lámpát egy Burgmanon el tudom fogadni, ha a motor méretének megfelelően arányos vagy egyedi formájú lenne, azt mondom oké, de ez a far és ezek a lámpák egy cafe stílusú motoron megbocsáthatatlanok. Némileg oldja a zavaró összképét a kipufogó dob, ami nemcsak jól néz ki, de állatul is szól. Egy fokkal öblösebb hang talán még jobb lenne, de így is élvezetes.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő