Gyerekként Kama-háromnak olvastuk az országot ellepő narancssárga Kamazok orrára szerelt márkajelzést,
az 1976-tól gyártott 5511-es típus nálunk is utcakép állandó részévé vált,
sőt, sok példány még ma is rója az útjainkat, főleg építkezések környékén. Tatárföldön, a Kama folyó partján elterülő 57 négyzetkilométer területű komplexumban gyártották ezeket a járműveket, évi 150 ezer példányban.
A Kamaz ma
A Kamaz központja ma is az eredeti tatárföldi helyszínen, Naberezhnye Chelny kisváros mellett van, ahol 1969 és 1976 között az eredeti gyár megépült. Jelenleg a Kamaz 12 üzeméből 9 található itt, a cég kapacitása évi 60 ezer teherautó, 85 ezer motor és 1500 busz.
A Kamaz legnagyobb, 49,9 százalékos tulajdonosa az orosz állami Rosztyeh. A második legnagyobb tulajdonos az Avtoinveszt 23,54 százalékkal, majd a német Daimler AG következik 15 százalékkal. A Kamaz-csoport – amely 150 céget foglal magában – nehéztehergépkocsi-gyártásban a világ 10 legjelentősebb cége közé tartozik. 1976-2018 áprilisáig 2,252 millió járművet gyártottak.
Sokféle felépítménnyel készültek a strapabíró teherautók,
hozzánk általában a 6x4-es hajtásképletű dömperek érkeztek,
ilyenek hordták ki például a földet a budapesti metróépítések során az alagutakból, sok pedig kukásautóként járta a lakótelepeket.
Kétkörös légfékjével, 220 lóerős V8 dízelmotorjával, szögletes formáival és panorámaablakával a keleti blokk legmodernebb teherautónak számítottak, a gyár túl is élte a rendszerváltást, és ma is készíti új modellcsaládjait, de egyes piacokon még a klasszikus 5511 frissített változatát is kínálják.
Manapság a Kamaz teherautók minden januárban bekerülnek a hírekbe, hiszen az ezredforduló óta
már 14-szer nyerték meg a Dakar-ralit
az ezer lóerős, csővázas szörnyeikkel, idén pedig még egyszer lehetett olvasni a márkáról, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök május közepén egy Kamazt vezetve avatta fel a Krím félszigetre vezető, Kercsi-szoros két partját összekötő 19 kilométeres hidat.
Budapesten a Zay utcai Volán-telepen volt a legnagyobb márkaszerviz, ahol az országba bekerült 600 Kamaz többségét szervizelték. Nem ritkán 2-300 jármű is állt az udvaron, amelyek
ha egyszerre indultak el, fél Óbuda fekete füstbe burkolózott.
A márka most hazatér magyarországi otthonába, ugyanis az egykori Volán-telep helyén üzemelő autóvárosban,
a Duna Autónál újra megkezdik a forgalmazását.
Nem véletlen az azonos helyszín, hiszen Ormos István, az egykori Volán-telep műszaki igazgatója ma a Duna Autó ZRt. vezérigazgatója.
Szerencsére a mai Kamazok már nem azok a füstokádó, lassú járművek, mint elődeik, mindegyikben 6,7 literes, 260-320 lóerő teljesítményű, 1000-1200 Nm nyomatékú angol Cummins motor dolgozik, amik
teljesítik az Euro 6c károsanyag-kibocsátási előírásokat.
Ezt a motor találjuk több DAF és Iveco modellben, akár buszokban is.
Az európai homologizációval rendelkező 10 Kamaz modell mindegyike
Litvániában, vagyis az Európai Unió területén készül,
a főbb alkatrészeket olyan neves európai beszállítóktól származnak, mint a ZF (váltó), a Sachs (kuplung), a GWB (hajtótengelyek), a Bosch (befecskendező), a Federal-Mogul (motorkomponensek) vagy a Knorr-Bremse (fék).
A tízféle, nálunk is kapható típusból három számít teljes járműnek (teherszállítók és billencsek), hét pedig csupasz alvázas, amire tetszőleges felépítmény szerelhető,
a legnagyobb teherbírású 17 tonnát is szállíthat.
A vontatókat egyelőre nem forgalmazza a Duna Autó, de később ezeket is felveszik majd a kínálatba.
Várhatóan a megbízhatóság, robusztusság, jó terepjáró-képesség mellett elsősorban a
kedvezőnek ígért vételár és fenntartási költségek
miatt döntenek majd a vállalkozások az orosz teherautók mellett, de konkrét árak a sajtóbemutatón még nem hangzottak el.
Viszont a fapados, olcsó hatású kabin és manuális váltó várhatóan nem könnyíti majd meg az eladásukat, mivel manapság a sofőrhiány okán a cégek elsősorban jól felszerelt, nagy kabinos, igényes belterű, automataváltós nyugati teherautókat vásárolnak.
Jelenleg az egyre kényesebb járművezetők ugyanis válogathatnak a munkaadók közül,
és így érthetően azokat a fuvarozó cégeket részesítik előnyben, amelyek ilyen járműveket biztosítanak számukra.
Egy másik keleti ismerős
A nehéz haszonjárművel kategóriájában (különösen az útépítéseknél) máig előfordul a szintén szocialista időkből ismerős, bár valójában közel száz éves múltú márka, a cseh Tatra. Teherautói jellegzetességének számított a negatív kerékdőlés és a léghűtés, de mai típusainál már nincs szó ilyesmiről. Megmaradt viszont a létra- helyett a különleges és praktikus csővázas felépítés.
Magyarországon már két évtizede az Eurotrade forgalmazza a márkát, amelynek fő modellje a 6x6 hajtásképletű, zárható differenciálműves Phoenix President. A csőváz mellett különlegessége a saját fejlesztásű, elöl-hátul független felfüggesztés, kombinált légrugózással. E modellnél azonban jócskán megszaporodtak a külföldi elemek, a motor Paccar (Euro 6), a váltó ZF vagy Allison, a fülke pedig DAF.