[origo] címlap

hírek

levelezés

internet előfizetés

vásárlás

Keresés





Képdepó


Az új Suzuki Swift

Gyorskereső






Autó > Gazdaság


Új autók







Használt autók







Hírlevél

E-mail:






Benzin helyett
2006. április 19., szerda, 8:00|Utolsó módosítás: 2006. április 19., szerda, 8:48
A cikk betűmérete: kisebb nagyobb


Alternatív hajtásrendszerek << 5/8 oldal >>

Ajánlat
24 tank benzinnel a Föld körül
Svédország leszámol a benzinnel
A dráguló benzin miatt kevesebbet autózunk
Egyszer véget ér a benzinkorszak
Fémpor lehet a benzin alternatívája
Ajánlat
Hidrogénes 7-esen dolgozik a BMW
Hidrogén-benzinüzemű sportautó a Mazdától
Hidrogénhajtású Panda-prototípus a Fiattól
Hidrogéncellás X-Trailt tesztel a Nissan
Hidrogénbiciklivel Londonban
Hidrogéncellás sportautót épít a Morgan
Rekordkísérlet hidrogénautóval
A világ első hidrogénhajtású motorkerékpárja
Hidrogénautó koreai összefogással
Hamarosan eljön a hidrogénüzemű autók kora

A XXI. század közepére kézzelfogható lesz a fosszilis eredetű üzemanyagok egyre nagyobb hiánya, hiszen forrásuk nem újratermelődő, tehát lassan kimerül. A világon több autógyár évtizedek óta fejleszti azon projektjeit, amelyekkel ez a probléma kiküszöbölhető.

A gépkocsik üzemanyaga - a benzin és a gázolaj - kőolajszármazék. A földtörténeti ókorban megkövesedett állati és növényi maradványok lebomlásának terméke, a kőolaj a Föld egyik legfontosabb fosszilis energiahordozója, ám az elmúlt évszázad gyors léptékű ipari fejlődése azt eredményezte, hogy a mégoly hatalmas és kimeríthetetlennek tűnő kőolajmezők is néhány évtized múlva kifogyóban lesznek. Vagyis a világ energiafogyasztásának kb. 40 %-át adó kőolaj helyett más energiahordozókat kell keresnünk. Ez elsősorban azért fontos, mert az a több mint hétszázmillió gépjármű, amely útjainkon halad, a kőolajból nyert benzint és gázolajat égeti el motorjában. A készletek kifogytakor már késő lesz új utakat keresni, a felkészülést időben el kell kezdeni.

Az ásványkincs-lelőhelyek kimerülése csak az egyik ok, amely az új technológiák kialakítását igényli. A világ emelkedő energia-felhasználásának másik következménye a környezetszennyezés növekedése. A károsanyag-kibocsátás (emisszió) az utóbbi évtizedek ipari fejlődésével egyenes arányban nőtt, ennek környezetünk, és persze mi, emberek látjuk kárát. Az emissziós normák életbe léptetése, a környezet védelmét célzó egyezmények aláírása elkerülhetetlen, ám nem globális megoldás, hiszen az ezeket a normákat és előírásokat betartó államok mellett számtalan fejlődő ország képtelen a környezet védelmét megoldani, vagy a náluk most kialakuló ipari "boom" miatt ez nem is érdekük. Az olyan, hatalmas lélekszámú délkelet-ázsiai országokban, mint Kína, India, a gazdaság arra a szintre jutott, hogy a belsőégésű motorral hajtott járművek száma milliós nagyságrendben emelkedik a közeljövőben. Ezek a járművek nagyrészt persze nem a motorizáció csúcsán álló modern műszaki (tehát környezetet jobban kímélő) eszközök lesznek, hanem a lakosság anyagi lehetőségeihez mért árú, de technológiailag elmaradott (tehát nem környezetbarát) autók. Vagyis míg a világ egyik részében a környezet védelme érdekében tesznek erőfeszítéseket, addig a másik oldalán az iparosodásnak még egy kezdetibb szintjén egyre nagyobb mértékben szennyezik a környezetet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlett ipari országok nem felelősek a környezet jelenlegi állapotáért, éppen ellenkezőleg: általában igaz, hogy a technológiai fejlettség a környezetet is jobban terheli.

Bár a világ szén-dioxid kibocsátásának csak elenyésző hányada származik közvetlenül a kipufogógázokból, az autógyártás háttériparát is számításba véve ez a hányad jelentősen megnő. Érthető tehát a gépjárműipar felelőssége a környezetszennyezésben. A környezeti terhelés csökkentésére az autógyártók évtizedek alatt a töredékére szorították le modelljeik fogyasztását, ezzel együtt emisszióját. Ez azonban kevés. Új technológiák elterjesztésére van szükség.

Az új idők szavára hallgatva ma már a nagy autógyártó konszernek mindegyike évtizedes múltra tekint vissza az alternatív üzemanyagok és hajtásrendszerek kutatása terén. Sok tapasztalatot halmozott fel a General Motors, a Toyota, a DaimlerChrysler, a BMW, a Ford. A kevesebb üzemanyag felhasználását és az emisszió csökkentését célozva, több utat járva, igyekeznek olyan rendszereket kifejleszteni, amelyek hamarosan megjelenhetnek (sőt, némelyik már meg is jelent) a szériagyártású modellekben.

Az alternatív hajtásmódok egyike a hibridhajtómű-rendszer. Hibrid rendszernek azt a megoldást nevezzük, melynek során a meghajtáshoz szükséges energiát két vagy több, különböző elven működő erőforrásból nyerik. A gyakorlati megvalósítás során legtöbbször a belsőégésű motor (esetleg gázturbina) és a villanymotor kombinációja jelenik meg.

A hibrid rendszerek egyik csoportjába tartoznak a soros hibridek. Ezeknél a belsőégésű motor energiája egyetlen úton jut el a kerekekig. A belsőégésű motor nem az autót, csak a generátort hajtja, amely elektromos áramot termel a kerekeket meghajtó villanymotor számára. Fékezéskor a jármű mozgási energiáját a villanymotor - generátorként - az akkumulátor töltésére használja fel. A soros rendszer kialakítása és elektromos vezérlése nem túl nehéz feladat, ám a többszörös energiaátalakítás és az akkumulátor töltési-kisülési veszteségei folytán a belsőégésű motor teljesítményének csupán mintegy 60 %-a hasznosul.

A hatásfok terén előnyösebb a párhuzamos hibrid elrendezés. Ennél az energia két úton, párhuzamosan folyhat, vagyis a belsőégésű és a villanymotor egyaránt forgathatja a hajtásláncot. Összetettebb elrendezésű megoldás, szélesebb körű szabályozhatósága viszont nagyobb üzemanyag-megtakarítást eredményez. A ma kapható hibrid-autókban párhuzamos rendszer működik. Ezen az elven alapul a Toyota Prius, a Lexus RX 400h meghajtása, és ez található a Honda Insight és Civic IMA modelljében. A hibridhajtás eme képviselői közül nem egy évek óta a piacon van, megvalósítva az alternatív hajtás nagyszériás gyártását.

A másik, nagy jövő elé néző rendszer az üzemanyagcellán alapuló hajtás. Az üzemanyagcella majd' kétszáz éves találmány. Az üzemanyagcella hidrogént és oxigént oly módon reagáltat, hogy belső felületén elektromos feszültség-különbség lép fel, valamint melléktermékként hő és víz keletkezik. Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal képesek közvetlenül elektromosságot előállítani mindaddig, amíg üzemanyagot töltenek beléjük. Az üzemanyag-átalakító bármely szénhidrogén tüzelőanyagból képes hidrogént előállítani, legyen az benzin, gázolaj, földgáz vagy metanol. Az áramtermelő folyamat mellékterméke víz, károsanyag-kibocsátás nincs. A háttéripar azonban, amely a hidrogént szén és földgáz felhasználásával, hagyományos módon előállítja, melléktermékként hatalmas mennyiségű károsanyagot bocsát a légkörbe. Így tehát közvetve visszájára fordul a folyamat. Előállításának környezetbarát módozatai azonban az egyik legígéretesebb jövőbeni üzemanyaggá tennék a hidrogént: megújuló energiával (víz, szél, nap, termikus) működő előállító rendszerekről van szó. A gépjárműipar jelenleg a prototípusok hosszú távú tesztelésénél tart, az üzemanyagcellás autók széria-érettsége még várat magára, részben a már említett okokból, részben a hidrogéntöltő-állomások hálózatának hiánya miatt.

A hidrogén, mint üzemanyag mellett egyre nagyobb teret kap a bioüzemanyagok előállítása és felhasználása. Ezeken elsősorban a növényekből előállított üzemanyagokat értjük. Egyik fajtájuk az olajnövényekből nyerhető biodízel, amelyet Amerikában leginkább szójából, Európában nagyrészt repcéből állítanak elő. A folyamatban az olajat lúgos, metanolos oldattal elkeverik, "átészterezik". A nyert anyag a növényi vagy állati eredetű olajok metil-észtere (RME), ezt leszűrik, majd desztillálják, s a készterméket lehet a gázolajhoz keverve és tisztán is alkalmazni. Előnye, hogy elégetésekor csak annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, amennyit az alapanyagként feldolgozott növény az élete során megkötött, ez 80 %-kal kevesebb, mint a gázolaj esetében. Alkalmazása azonban a legújabb dízelmotorokat károsíthatja.

A másik bioüzemanyag az etil-alkohol, vagyis az etanol. Leginkább mezőgazdasági terménymagvakból, és erdei üledékekből, famaradványokból, Brazíliában kukoricából és cukornádból állítják elő. A bioetanolt 85:15 arányban benzinnel keverve jön létre az E85. Ezt lehet tölteni a már piacra dobott Saab 9-5 BioPowerbe, amely kizárólag benzinnel is mehet.

A bioüzemanyagok legnagyobb hátránya ismerős: önmagukban előnyös környezeti hatásúak, ám előállításuk olyan nagy mennyiségű fosszilis energiahordozó felhasználását igényli, hogy a környezetszennyezés mértéke szinte nem változik felhasználásukkal. Vagyis elterjedésük feltétele elsősorban a háttér-technológia fejlesztése, környezetbarátabbá tétele.


<< előző oldal 5/8 következő oldal >>

1. Toyota, Honda

2. Magyar hibridhelyzet

3. A priusos polgármester

4. Elektromos koncepciók

5. Alternatív hajtásrendszerek

6. Olajbárók a repceföldön

7. Az alkohol táplál, kímél és takarékoskodik

8. Cikkgyűjtemény



Küldje tovább ismerősének!

Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva

[origo] legfrissebb


Földrengés volt a szlovák határnál

Bankpapírok a középpontban

Áramot is árul az osztrák Aldi

Úgy éreztem magam, mint egy prostituált

Megugrottak a piacok a remek makroadatokra

Használt autók



Fórum


Vezetünk - de hogyan is?

Benzin vagy Dízel?

OLDTIMEREK

Milyen autó a Suzuki Swift?

Kinek milyen gepkocsi tipus tetszik a legjobban ?


TIPP


autóriasztók


Forma-1


autók


LINKCENTRUM


szex


férfiaknak


nőknek


HETI TOPLISTA


Shakira


Angelina Jolie


Görög Zita


Most keresik a többiek!