|
Eleanor Sharpston szerint "a magyar regisztrációs adó annyiban, amennyiben hátrányosabban kezeli a más közösségi tagállamból származó használt autókat a belföldi használt autókhoz képest, nem összeegyeztethető a közösségi joggal" - tájékoztatta az Európai Bíróság az MTI-t. A luxemburgi bíróság előtt a regisztrációs adóval kapcsolatos két magyar beadvány is fekszik, Nádasdi Ákos és Németh Ilona felpereseknek a Vám- és Pénzügyőrség Észak-, illetve Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ellen indított pere. A Nádasdi-ügyben egy magyar magánszemély egy Volkswagen Passat típusú, használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, megfizetve a rá kivetett adót. Később a vámhatóság - módosítva korábbi határozatát - megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének már eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie. Az importőr az ismételt adókivetés jogosságát vitatta, a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését azonban nem tette szóvá. Az ügyben eljáró Hajdú-Bihar megyei bíróság viszont kikérte a közösségi bírói fórum véleményét, mert úgy ítélte meg, hogy felmerült egy nemzeti jogszabály uniós joggal való összhangjának kérdése. Az Európai Bizottság, a belső piac egyenjogú működésének folyamatos vizsgálata közben, június végén figyelmeztette Luxemburgot, Csehországot, Lengyelországot, Ausztriát és Magyarországot, hogy az eljárás folytatására számíthatnak, mert megnehezítik a használt autók importját. "Azonos használt autók között nem lehet különbséget tenni, csak mert eredetileg nem az érintett tagországban vásárolták meg" - fejtette ki a panaszok lényegét az EU-bizottság alelnöke, Günter Verheugen. "A bizottságnak intézkednie kell, hogy a fogyasztók élvezhessék az egységes belső piac előnyeit" - tette hozzá. Magyarország ellen az eljárás második szakaszában tart a bizottság, ezt már az európai bírósági feljelentés követheti. A brüsszeli bizottság szerint a magyar jogszabályok tiltják olyan használt kocsik behozatalát, amelyek 1996 előtt először egy másik tagállamban kaptak rendszámot. Ellenben a Magyarországon már rendszámot kapott kocsikra nem vonatkozik ilyen tilalom, hanem minden további nélkül új rendszámot kaphatnak a másodkézi értékesítés után. A bizottság úgy véli, Magyarország nem adott olyan magyarázatot, amely igazolná az efféle megkülönböztetést. Ezért a bizottság úgy látja, hogy a magyar jogi rendezés sérti a belső piaci EU-szabályokat, olvasható az Európai Bizottság közleményében.
(MTI)
|