E-xcellenciás - Mercedes-Benz E 400 CDI Elegance

Megalkuvást alig ismerő törekvés a kiválóságra - e cél jegyében született a csillagosok E 400 CDI modellje, amely az egy évvel ezelőtti premier alkalmával a világ legerősebb dízelmotoros személyautójaként keltett feltűnést. Az excellenciás úr kiváló túrakocsinak bizonyult, de nagyszerűen helytállt a városi forgatagban is.

Mivel magát a típust, a Mercedes-Benz E-osztályt többször körüljártuk már, ezúttal összpontosítsuk figyelmünket a modellre, a négyliteres csúcsdízelre. Egy tesztnek általában az a feladata, hogy kiderítse az autó erősségeit és gyengéit, jó és rossz tulajdonságait, ám jelen esetben máshová tolódik a súlypont, mivel igazán gyenge, rossz dolgot vajmi keveset találunk a tökély meglehetősen magas fokán álló járműben. Most inkább azt kell tehát megvizsgálni, hogy adottságai alapján milyen vevőkörnek igazán ideális az E 400 CDI.

A csillag árnyéka

Hová vet árnyékot a kocsi elején pompázó háromágú csillag? Így, télen, hamarosan kiderül, hogy hiába a bődületes nyomaték és teljesítmény, egy hátsókerék-hajtású limuzin hamar eljut saját trakciós határához, síkos és emelkedő felületen csak üggyel-bajjal indul el. Igaz, van kipörgésgátló, de adott esetben csak hólánc segíthetne, márpedig kinek van kedve ehhez? Apróság, de ezen árkategóriában azért szemet szúr, hogy havasesős időjárásban rendszeresen bepárásodott a bal oldalablak, amit egyébként - felerősödött sustorgás árán - gyorsan leküzdhetünk a "szélvédő" gomb megnyomásával. Végül, miként legutóbb is, nem hallgathatom el véleményemet, hogy egy 17 millió forintos alapárú kocsi esetében akkor sem ildomos több mint 200 ezer forint felárat kérni a metálfényezésért, ha a cég képviselőinek kijelentése szerint mindmáig rendelnek alapszínű példányokat. Javaslatom: legyen felár nélküli extra a metálfényezés. Ennyivel el is van intézve, ami nem tetszett.

A csillag csillogása

S mi tetszett? Minden más, főképp a hajtómű. Mormogó hangja egyértelműen árulkodik üzemmódjáról, de minden körülmények között szerényen a háttérben marad. Ereje lenyűgöző, tüneményes könnyedséggel viszi a nagy autót, sportkocsihoz illő gyorsulásokat produkál, előzéskor pedig olyan határozottan indul meg, hogy bízvást kihasználhatjuk a szembejövő forgalom rövidebb hézagjait is. Nagyszerűen szekundál neki a bársonyos simasággal kapcsolgató, agilis váltómű. Országúton, a dombos-kanyargós fajtán is, igen magas átlagsebességet tarthatunk, autópályán pedig bepöccintjük a sebességrögzítőt, és mintha varázsszőnyegen utaznánk. Hogy éjszaka se kelljen nagyon levennünk a tempót, arról kivételesen jó xenon fényszóró gondoskodik. A futómű hangolása kiválóan sikerült, alig venni észre rajta, hogy utálja a budapesti utak állapotát, gyors és lassú menetben egyaránt nagyon jól rugózik és csillapít. Városi forgalomban megtanuljuk értékelni, hogy méreteihez képest fordulékony az autó.

Válassz csillagot...

Kinek ideális ez a modell? A Mercedes széles motorválasztékot kínál az E-osztályhoz. A tesztkocsinkkal összemérhető teljesítményű 320-as és 500-as benzinesek többet fogyasztanak, s az előbbinek csak 65 literes a tankja, ezért rövidebb, 660-690 kilométer körüli a hatótávjuk (a szabványos átlagfogyasztás alapján). A 400 CDI már 850 kilométert tehet meg egyhuzamban, de ezt is felülmúlja a szintén komoly teljesítménypotenciált felvonultató 320 CDI a maga 1160-jával. Ebből az körvonalazódik, hogy a most kipróbált változat a nagyon erős, sportos hajtásra alkalmas, de ritkán benzinkúthoz kényszerülő kocsit kereső, a színvonalért és a minőségért bőkezűen fizetni kész ember autója. Excellenciás kocsi, excellenciás úrnak.

Karlovitz Kristóf Fotó: Hilbert Péter