Tovább RAVaszkodnak - Toyota RAV4 2.0 D-4D 4×4 Sol

A Toyota 1994-ben új kategóriát teremtett a RAV4-essel. Induláskor magától értetődően ragadták magukhoz a legnépszerűbb hobbiterepjárónak járó címet Európában, amit aztán a mezőny népesebbé válásával is megtartottak. A japán szabadidő-autó napjainkig 1,4 millió példányban kelt el világszerte, ám a Toyota egy percig sem pihen babérjain...

A második generációs RAV4 formájára igazán nem lehet panasz, japán autók közül az egyik legvonzóbb teremtés. Bár a statisztika azt mutatja, hogy a "telekjáró" vásárlórétegének nagyobb hányadát az erősebb nem képviselői alkotják, azért ha szívünkre tesszük a kezünket, meglátjuk a Toyota feminin jellegét - a kimutatás hibaforrását azok a gáláns úriemberek jelent(het)ik, akik szívük választottjának, netán leánygyermeküknek ajándékozzák az autót. Így aztán a fazonigazítás során a tervezők igyekeztek markánsabbra, valamivel férfiasabbra rajzolni a RAV4-est, mégpedig anélkül, hogy gyökeresen átgyúrnák a designt. Az "uniszexualitás" jegyében a Toyotánál nem tettek mást, mint a módosított orrkötényről a fényszórók mintázatlan burája alá száműzték az irányjelzőket, az agresszívebb rajzolatú hűtőmaszkkal pedig optikailag szélesebbnek mutatják a kocsit.

Alakíthatóság

Az utasteret is éppen csak meglegyintette a változás szele, hiszen a középkonzolon kívül minden maradt a régiben. A forma megítélése ugyan szubjektív, de nekem jobban tetszett a korábbi "csavaros" technokrata megoldás. Már csak azért is, mert a Sol felszereltséghez alapáron kínált automata légkondicionáló kezelőszervei nem passzolnak egy olyan autóhoz, amelyik a "prémium" jelzőt tűzte zászlajára - persze a vetélytársakéhoz viszonyítva a műszerfal még mindig a leglátványosabbak közül való. Ezentúl a jó fogású, háromküllős kormányról is vezérelhetjük az audiorendszert, míg az utasok testi épségét immár hat légzsák vigyázza - az ötödik fejtámla viszont még mindig hiányzik. Mivel azonban a volán továbbra is csupán függőlegesen állítható, az ülésnél pedig inkább az ülőlap dőlésszögét, semmint a magasságát tudjuk szabályozni, az ideális vezetési pozíció kialakítása kicsit hosszabb ideig tart. Nem találtunk viszont komolyabb kivetnivalót az ergonómiában (talán csak az elektromos mozgatású ablakok és tükrök kapcsolóit illene megvilágítani) és a helykínálatban sem. A 60/40 arányban osztott hátsó üléspad sínen csúsztatható előre-hátra, a támlákat több ponton lehet rögzíteni, a csomagtér bővítése érdekében pedig le is dönthetők. Alkalmanként szükség is lehet ez utóbbi műveletre, ugyanis a 400 literes poggyásztér inkább magas, alapterülete kicsi, a kerékdobok pedig tovább szűkítik.

Mozgáskultúra

A kétliteres, közös nyomócsöves befecskendezésű turbódízel motorral igazán fürge, jól vezethető autó a RAV4-es. Az alacsonyabb sebességi fokozatokban szinte a teljes fordulatszám-tartományban kiválóan húz a 116 lóerős egység, kellő lendülettel mozgatja a közel másfél tonnás kocsit, életkedve csak hosszan kihúzatva csappan meg valamelyest. Ellenben az utolsó két áttételt érezhetően hosszúra nyújtották, így 1500/perc főtengelyfordulat alatt ellustul az erőforrás, városi forgalomban például nem is érdemes negyediknél feljebb kapcsolni. Az aggregát futáskultúrája viszont példás, a legcsekélyebb rezgések nélkül jár, csak motorzaj tekintetében kellene még felfejlődnie, hogy a legkifinomultabb gázolajosok között emlegessük. Végső soron takarékos is a motor, hiszen az általunk mért 8,2 literes átlagfogyasztást javarészt városban és autópályán produkálta az autó. Az ötfokozatú, manuális sebességváltó és a módosított szervokormány is élménnyé teszi a hobbiterepjáró vezetését. Előbbi azért, mert rövid utakon és végtelenül precízen kapcsolható, utóbbi pedig azért, mert a rásegítés jól eltalált, az áttételezés kellően direkt, viszonylag pontosan irányíthatjuk vele a kocsit. A módosított lengéscsillapítóknak köszönhetően rossz minőségű úton is komfortosabbá vált az autó, elegánsabban rugózza ki az úthibákat, miközben kanyarban is jóindulatúan viselkedik. Mivel a RAV4-est épeszű ember nem viszi kőbányába rodeózni, a felázott földúton, vagy a sípályához vezető havas aszfalton talán fel sem tűnik, hogy a menetstabilizáló rendszerrel (nem kikapcsolható) felszerelt modellekben a négykerék-hajtás viszkokuplungos zárját fékdifferenciál helyettesíti. A 19 centiméteres szabadmagasság, a 49 fokos oldaldőlés, valamint a 31 fokos első és hátsó terepszög figyelemre méltó adat, ám a vadonban hamar elbizonytalanodna a kocsi.

Árelőnyben

A regisztrációs adó bevezetése miatt a Toyota RAV4-eshez most a gazdagabb felszereltség ellenére is kedvezőbb áron juthatunk hozzá. A kétliteres turbódízel motor azonban csak az ötajtós karosszériával választható, így a japán szabadidő-autó 7 850 000 forintba kerül. A Sol kivitel menetstabilizáló rendszerrel, kipörgésgátlóval, fékerőelosztóval, automata légkondicionálóval, térelválasztó hálóval, 16 colos alumíniumfelnikkel, illetve a karosszéria szélesítésével nyújt többet, felára ugyanakkor 800 ezer forint. A RAV4 pedig minden bizonnyal rászolgál majd tulajdonosa bizalmára, hiszen a típus évről évre a JD Power vevőelégedettségi, illetve a német ADAC megbízhatósági statisztikáinak élén végez.
 
Tóth Zoltán Zsolt, Fotó: Hilbert Péter