Kinn a bárány, benn a farkas - Suzuki Liana 1.6 GS 4WD

Három esztendő után megújult az alsó-középkategóriás Suzuki Liana. A formatervezők a külsőt illetően egy bárány félénkségével, míg az utastérben farkas módjára bántak a ceruzával. Szerkesztőségünket az összkerék-hajtású csúcsmodell próbálta meggyőzni képességeiről.

Ami a Liana külsejét illeti, szinte alig venni észre a változást. A modellfrissítés során újratervezték a lökhárítókat és a hűtőmaszkot, ám így is megmaradt az autó érzelemmentes, józan formavilága. Azért a mélyre húzott kötények alsó, spoilerszerű kialakításával és a küszöbtoldatokkal sikerült némi lendületet csempészni a Suzukiba. Szerencsére az egyterűsen magas koncepció és a gondos kidolgozási minőség ugyancsak maradt a régiben, előbbi tágas belsőt sejtet, a precíz illesztések és a keskeny, egyenletes résméretek pedig megbízható, strapabíró kocsi benyomását keltik.

Teljes átdolgozás

A külcsínhez képest drámai átalakuláson ment át az utastér, melynek komor egyhangúságát gazdagon alkalmazott fémhatású díszítésekkel próbálták oldani. Ez már csak azért is előnyös, mert a formák itt sem hivalkodók, egyszerű, letisztult vonalakból építkezik a műszerfal. Ugyanakkor a korábbival ellentétben a funkcionális felületeket puhára párnázták és a kárpitozás is igényesebbé vált. Természetesen a leginkább szembeötlő, hogy a múltba veszett a Liana sokat vitatott digitális műszeregysége. A helyét két hagyományos, krómgyűrűvel megspékelt óra vette át. Vezetés közben arra is fény derül, hogy ezek jobban áttekinthetők és villámgyorsan leolvashatók. A kormány tengelyirányban nem állítható, a székek ülőlapja pedig lehetne valamivel hosszabb, ám ezt leszámítva az ergonómia jó, hiszen a kapcsolók és kezelőszervek elhelyezése logikus, működésük pedig rendkívül kifinomult. Szintén nagyautós érzést kölcsönöz a Suzukinak a hamutartó és a kapaszkodók szilikonos csillapítása.

Kedvenc CD-lemezeinket a divatos középkonzol alján kialakított tartóban helyezhetjük el, de biztonságban tudhatjuk az üdítőket is, az anyósülés alatt pedig kihúzható fiókot találunk. Ám ettől eltekintve kevés a jól használható pakolórekesz, csupán az öblös kesztyűtartóba helyezhetjük el az utazáshoz nélkülözhetetlen apróságainkat. Habár a Liana tengelytávolsága manapság rövidnek számít a kategóriában (a VW Golf V-től például jó tíz centiméterrel marad el), a hátsó utasok sem panaszkodhatnak a térkínálatra. Az átlagosnál magasabb üléspozíciónak köszönhetően ugyanis természetesebb helyzetben foglalhatnak helyet, két átlagos termetű felnőtt kényelmesen elfér egymás mögött, s a fejtér is bőséges. 279 literes térfogatával a csomagtartó viszont kicsinek számít, ám a több ponton rögzíthető és dönthető üléstámlák segítségével sokféle módon, egészen 1149 literig bővíthetjük.

Nehéz napokra

Viszkokuplungos összkerék-hajtásával nedves aszfalton és felázott földúton egyaránt magabiztosan mozog a Liana, s megfelelő gumiabronccsal vélhetően télen sem lesz gondja a mozgással. A szerkezet pluszsúlya és jelentős belső súrlódása valamelyest visszafogja az 1586 köbcentis motor lendületét, kissé kényelmesen, ráérősen pörög fel az egység. Nem igazán rugalmas az autó, ezért minden előzést kétszer is meggondoltam, mielőtt belevágtam volna. Pedig a gyári adatok szerint a 4×4-es Liana hátránya mindössze 0,3 másodperc a százas sprinten, míg a csúcssebessége alig 5 km/órával kisebb az elsőkerék-hajtásúnál. Nagyobb baj azonban, hogy már a fordulatszám-tartomány közepén - az ötfokozatú sebességváltó rövid áttételezése miatt az autópályán megengedett tempónál is - felerősödik a motor nyers hangja, ami a szélzajjal együtt igen fárasztó párost alkot.

A tesztünk alatt mért 8,1 literes átlagfogyasztás elfogadható, mivel az állandó négykerék-hajtás mintegy fél liter többletet jelent. Jól megvezetett, de akadósan kapcsolható a nyomatékelosztó karja, a kormányzásnál viszont megfelelő a rásegítés mértéke, a gyengébbik nem tagjai is kényelmesen elboldogulhatnak a Suzuki vezetésével. Mivel a futómű feszes hangolású, a nagyobb úthibákon inkább csak átdöccen a kocsi, csupán a kisebbeket képes "elegyengetni". A kemény rugózás ellenére kanyarban dőlésre hajlamos a magas építésű karosszéria, az úthullámokról pedig elpattog a kocsi. Egyébiránt semleges viselkedés jellemzi az autót, tükörsima aszfalton nehéz kihozni a béketűrésből. Ugyan hátulra csak dobfékek kerültek, a Liana mégis határozottan lassít, s a jól adagolható rendszer fáradékonynak sem tűnt.

Magas-ugrás

A tartalomból:
Bemutató: Suzuki Swift MY2005
Menetpróba: Dacia Logan; Renault Modus; Opel Astra Caravan; Audi A4, S4; Citroen C5
Teszt: BMW 116i; Toyota Corolla 1.6
Közlekedésbiztonság:
Rossz út- és látási viszonyok

A Suzuki Liana kínálatában négyajtós limuzin és ötajtós, ferdehátú karosszéria, 1328 köbcentis (90 LE) és 1,6 literes (106 LE) motor, valamint első- és négykerék-hajtású változat szerepel. Az induló modellbe (1.3 GLX 5a.) 2 890 000 forintért szállhatunk be, de a 4WD kivitel kizárólag a nagyobbik erőforrással és a legmagasabb, egyebek mellett négy légzsákot, blokkolásgátlót és fékerőelosztót, távirányítós központi zárat, elektromos ablakemelőket és tükröket, légkondicionálót, továbbá CD-játszós autórádiót is tartalmazó GS felszereltséggel választható. A Liana árcéduláján így kereken négymillió forintos összeg virít, ami azért is kedvező ajánlat, mert a kompaktok osztályában - kevés kivétellel - csak a nagy teljesítményű változatokhoz kínálnak összkerék-hajtást. Azonos specifikáció esetén az "elsőkerekes" változat árelőnye 350 ezer forint, míg a szedán kivitel 100 ezer forinttal drágább a csapotthátúnál.

Tóth Zoltán Zsolt, fotó: Hilbert Péter