Nagymacska - Peugeot 607 3.0 V6 tiptronic

Szép, nagy, tágas, francia, ragadozó. A Peugeot 607-es a háromliteres benzinmotorral és hatsebességes automatával igazán kényelmes útitárs, ám ha választanom kellene, a 2,7-es turbódízelt vinném helyette.

Képgaléria

Rovatunk hűséges látogatói már annyit olvashattak az új 607-esről, annyi képgalériát és videót nézhettek végig, hogy talán már unják is kicsit, ha a Peugeot csúcsmodellje a téma. Az egész kezdődött egy autó-motoros írással, amelyben sorra vettük a ráncfelvarrt modell újdonságait, aztán következett a hazai premier után készült beszámoló, amelyen Kántor kolléga járt. Ugyanő nyúzta aztán egy gyorsteszt erejéig a 2,7 literes V6-os dízellel szerelt darabot, amelyről remek videót is forgattunk. Képgalériából már összesen három darabunk van 607-es fejléccel, bemutatós, menetpróbás és legújabban a háromliteres benzinesről gyártott gyűjtemény. Tessék kattintani jól!

Ilyen előzmények után az autóról sok újat nem tudok mondani, engedtessék meg hát nekem előbb egy kis kitekintő. A marketingről értekeznék itt egy egészen rövidet, ami teljességgel szubjektív, s minden bizonnyal vitatható lesz. Szóval mai világunkban, ami kis túlzással kizárólag arról szól, hogy holtfáradtan hazamegyünk, és zombiként lerogyunk a tévé elé, csak egészen ritkán találkozni jól sikerült, frappáns és ötletes reklámkampányokkal. Eme megállapítás úgy en bloc minden médiumra vonatkozik, de kétségtelenül a csodaládában a legrosszabb a helyzet.

Az a kisebb baj, hogy folyamatos fogyasztásra ösztönző kis sárgolyónkon a filmek szakítják meg a reklámokat és nem fordítva; a termékeket el kell adni, úgyhogy ez bizonyos értelemben rendjén is van így, a nagy gond, hogy a cégek nagy többsége nem fordít kellő figyelmet az eredetiségre (vagy a jó ügynökség kiválasztására, de ezt hagyjuk). Rém unalmas öt- tíz perceken keresztül egy kaptafára gyártott mosópor vagy akármilyen reklámokat bambulni, egy-egy ilyen blokkban maximum kettő jól (jobban) sikerült darab pörög le.

::: Képgaléria I, II, III ::: Videó a csúcsdízelről ::: 

Pedig a jó reklámról sokáig beszél az ember, lelkesen meséli barátjának, családtagjának, mi szépet látott, egy jó (jobb) vizuális élmény döntő lehet, amikor két azonos termék közül kell választani. Ha mindenkinek fontos lenne, hogy valami újat, meglepőt adjon, és csak ilyen szellemben készülnének a reklámok, esküszöm szívesebben nézném őket, mint a Z kategóriás tucatakciófilmeket.

Na, de amiért ezt az egészet lepötyögtem ide, hogy a Peugeot-t megdicsérhessem: a francia autógyár tavaly szerintem minden idők legjobb tévés (különben díjnyertes) kampányával kezdte a 607-es különkiadásának, a Feline-nek értékesítését, máig itt van előttem, ahogy a prédára leső nagymacska elől fejvesztve menekülnek az egér szerepben feltűnő fehér kisautók. A híd alá bújt példányok vacognak, dideregnek félelmükben, az egyiknek le is pottyan az első lökhárítója. Az éppen távozóban lévő ragadozó a zajt hallva természetesen megtorpan, a folytatás mindenkinek a fantáziájára van bízva.

Csupán ennyi, egy eredeti, frappáns reklám kellett ahhoz, hogy mindenáron be akarjak ülni egy ilyen autóba. A feketére fújt Feline-változathoz végül nem volt szerencsém, kipróbálhattam viszont a kicsinosított kasztnis, háromliteres, V6-os benzinessel szerelt darabot.